"A Cég" - A kegyetlen orosz Propaganda Gépezet, ami behálózza az egész világot

Amikor a modern hadviselésről beszélünk, ma már nem csupán tankokra, rakétákra vagy katonai egységekre gondolunk. A 21. század konfliktusai ...

Amikor a modern hadviselésről beszélünk, ma már nem csupán tankokra, rakétákra vagy katonai egységekre gondolunk. A 21. század konfliktusai jelentős részben az információs térben, a bitek és bájtok, a mémek és a hírportálok világában zajlanak.

A Forbidden Stories nemzetközi újságíró-szervezet legfrissebb nyomozása, amely egy példátlan, több mint 1400 belső dokumentumot tartalmazó adatszivárgáson alapul, most minden eddiginél élesebb képet fest arról a gigantikus gépezetről, amelyet Oroszország tart fenn a globális közvélemény manipulálására.

Ez a "Propaganda Gépezet" nem csupán véletlenszerű dezinformációkat szór el a világhálón; egy szigorúan hierarchikus, központilag irányított és hatalmas költségvetésből gazdálkodó hálózatról van szó, amely behálózza az egész bolygót Afrikától Latin-Amerikáig, a Közel-Kelettől Európáig.

A dokumentumok egy olyan entitást mutatnak be, amelyet a belső levelezésekben csak "A Cég" (The Company) néven emlegetnek. Ez a szervezet, amely szoros szálakkal kötődik a néhai Jevgenyij Prigozsin egykori birodalmához, ma már közvetlenül az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) felügyelete alatt áll.

A kiszivárgott akták szerint "A Cég" 2024-ben több mint 30 országban folytatott aktív befolyásolási műveleteket, és mindössze tíz hónap alatt mintegy 7,3 millió eurós (közel 3 milliárd forintos) költségvetést emésztett fel. Ez az összeg azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen a műveletek kiterjedtsége és a bevont szakemberek száma egy sokkal nagyobb szabású stratégiai építkezésre utal.

A stratégia lényege a "puha hatalom" (soft power) és a hibrid hadviselés ötvözése. Moszkva felismerte, hogy a katonai agresszió mellett – vagy sokszor azt megelőzően – az információs környezet destabilizálása a leghatékonyabb eszköz a nyugati dominancia megtörésére. A nyomozás feltárja, hogy az orosz ügynökségek nem csupán trollfarmokat üzemeltetnek, hanem komplett médiainfrastruktúrákat építenek ki.

Afrikában például, különösen a Száhel-övezet országaiban (Mali, Burkina Faso, Közép-afrikai Köztársaság), "független" hírügynökségeket alapítanak, mint például az "African Initiative". Ezek a platformok újságíró-képzéseket hirdetnek a helyi fiataloknak, ám a tananyag része a Nyugat-ellenes narratívák elsajátítása és a pro-orosz üzenetek terjesztése is. A cél egyértelmű: kiszorítani a korábbi gyarmattartó hatalmakat és a nyugati szövetségeseket, miközben Oroszországot mint az egyetlen igaz és önzetlen partnert tüntetik fel.

Latin-Amerikában a módszerek némileg finomodnak, alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz. Itt a Social Design Agency (SDA) és partnerei, mint a "Structura", kulcsszerepet játszanak. A dokumentumok szerint Moszkva szisztematikusan építette ki kapcsolatait helyi szerkesztőségekkel Argentínában, Bolíviában, Chilében és Mexikóban is.

A taktika gyakran az, hogy az orosz központban legyártott tartalmakat helyi "véleményvezérek" vagy megvásárolt újságírók tálalják sajátként, ezzel elrejtve az üzenet eredetét. Nem csupán hamis hírekről van szó, hanem a meglévő társadalmi feszültségek – például az infláció, a bűnözés vagy a politikai polarizáció – felerősítéséről. A cél az, hogy a lakosság bizalma megrendüljön saját demokratikus intézményeiben, és nyitottabbá váljon az autoriter alternatívákra.

Európában a gépezet az úgynevezett "Doppelganger" (Hasonmás) kampánnyal vált hírhedtté. Ez a módszer elképesztő precizitással másolja le neves európai lapok – mint a Le Monde, a Spiegel vagy a Guardian – weboldalait. A gyanútlan olvasó azt hiszi, hogy egy hiteles forrást böngész, miközben a dizájn mögött a Kreml által diktált narratívák bújnak meg.

Ezek a cikkek gyakran azt sulykolják, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás tönkreteszi az európai gazdaságot, vagy hogy a bevándorlás kezelhetetlen káoszt okoz. A dokumentumokból kiderül, hogy ezek a kampányok nem elszigetelt akciók, hanem egy nagyobb terv részei, amelynek célja a szélsőséges politikai erők megerősítése és az Európai Unió egységének megbontása.

Az egyik legmegdöbbentőbb felfedezés a mémek és a vizuális tartalom tudatos használata. A szivárogtatás megerősíti, hogy például az a gúnyos mém, amely Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt ábrázolta, és amelyet Elon Musk is megosztott az X-en (korábban Twitter), eredetileg az orosz SDA boszorkánykonyhájában készült. Ez jól mutatja a gépezet hatékonyságát: képesek olyan tartalmakat előállítani, amelyek szervesen illeszkednek a nyugati közösségi média dinamikájába, és végül maguk a célországok polgárai – vagy akár befolyásos vezetői – terjesztik azokat tovább.

A nyomozás rávilágít arra is, hogy az orosz stratégia alapvetően opportunista. Nem egyetlen, merev ideológiát akarnak eladni a világnak, mint tették azt a hidegháború idején a kommunizmussal. Ehelyett mindenhol azt a sebet keresik, amelybe belenyúlhatnak. Ha egy országban a vallási konzervativizmus erős, Moszkva a "hagyományos értékek" védelmezőjeként tűnik fel. Ha valahol a gyarmati múlt okoz fájdalmat, Oroszország az antikolonialista felszabadító szerepét ölti magára. Ez a "mindenkinek azt mondjuk, amit hallani akar" megközelítés teszi a propagandát rendkívül veszélyessé és nehezen tetten érhetővé.

A technológiai háttér is lenyűgöző. A kiszivárgott iratok részletezik az mI-alapú avatárok generálását, amelyek hús-vér embereknek tűnnek a közösségi médiában. Ezek a botok nem csupán posztolnak, hanem vitatkoznak, érvelnek, és mesterségesen generálnak népszerűséget bizonyos témáknak. "A Cég" és az SDA mérnökei pontos kvótákat kapnak: hány kommentet kell elhelyezni naponta, mekkora elérést kell produkálni, és hány "fake news" oldalt kell fenntartani. A jelentésekben büszkén számolnak be arról, ha egy-egy akciójukat a nyugati média is átvette, vagy ha sikerült zavart kelteniük egy-egy választás során.

Különösen aggasztó a dokumentumokban feltárt "Register of Fakes" (Hamisítványok Jegyzéke), amely tételesen felsorolja azokat a koholt dokumentumokat, hamisított idézeteket és manipulált videókat, amelyeket kifejezetten azért hoztak létre, hogy hiteltelenítsék Ukrajnát vagy a nyugati politikusokat. Például részletesen leírják, hogyan gyártottak hamisított ukrán katonai parancsokat vagy diplomáciai levelezéseket, amelyeket aztán "kiszivárgott" információként tálaltak a világ sajtójának.

A Forbidden Stories nyomozása nem csupán egy újságírói teljesítmény; egyfajta korai figyelmeztető rendszer a globális demokrácia számára. A dokumentumok rávilágítanak, hogy az orosz befolyásolási kísérletek nem véletlenszerűek és nem is hatástalanok. Egy jól olajozott, professzionálisan irányított iparágról van szó, amely a szabad véleménynyilvánítás vívmányait használja fel magának a szabadságnak az aláásására. A "Propaganda Gépezet" üzenete világos: az igazság többé nem abszolút kategória, hanem egy alakítható termék, amelyet a megfelelő erőforrásokkal bárki a saját képére formálhat.

A tanulság azonban nem a reménytelenség. A nyomozás feltárta a gépezet gyengeségeit is: a bürokráciát, a néha gyenge minőségű kivitelezést és azt a tényt, hogy a lebukástól való félelem folyamatos óvatosságra kényszeríti őket. Azáltal, hogy ezek a dokumentumok nyilvánosságra kerültek, a láthatatlan hálózat láthatóvá vált.

Az információs önvédelem első lépése ugyanis a felismerés. Ha tudjuk, hogyan működik a gépezet, ha ismerjük a módszereit és a céljait, sokkal nehezebbé válik számára, hogy észrevétlenül formálja a gondolatainkat. A Forbidden Stories munkája esélyt ad a világnak, hogy ne csupán passzív áldozata, hanem tudatos ellensúlyozója legyen ennek a globális manipulációs kísérletnek.

Végezetül látni kell, hogy ez a harc nem csak Oroszországról szól. A technológiák és a módszerek, amelyeket "A Cég" kifejlesztett, mintaként szolgálhatnak más autoriter államok, vagy akár gátlástalan politikai szereplők számára is. A "Propaganda Gépezet" leleplezése tehát nem csupán egy aktuálpolitikai esemény, hanem egy szélesebb körű küzdelem része az információs integritásunkért.

Az adatszivárgás tanulsága, hogy a digitális korban az igazság védelme ugyanolyan fontos stratégiai feladat, mint a határok őrzése. Mert ha elveszítjük az irányítást a valóságunk felett, akkor a fizikai szabadságunk is csak illúzió marad. (1)

(1) - https://forbiddenstories.org/propaganda-machine