Égi honvágy: Végre a tudomány is kezdi komolyan venni az ősi idegenek elméletét

A modern tudomány és a régmúlt mítoszai közötti szakadék áthidalhatatlannak tűnhet. Míg az akadémiai világ évtizedek óta a "primitív né...

A modern tudomány és a régmúlt mítoszai közötti szakadék áthidalhatatlannak tűnhet. Míg az akadémiai világ évtizedek óta a "primitív népek képzelgéseként" intézte el az égből érkező istenekről, angyalokról és repülő szekerekről szóló történeteket, egy új, neves tudósokból álló csoport szerint ideje lenne felülvizsgálni ezt a gőgös hozzáállást.

Tim Lomas, a Harvard Egyetem pszichológiai kutatója és három társa – köztük biológiai antropológus és vallástörténész – egy nemrégiben megjelent, "Celestial (be)longing" (Égi honvágy/valakihez tartozás) című tanulmányukban amellett érvelnek, hogy az emberiség évezredes vágyakozása a csillagok után, valamint a "nem-emberi intelligenciákkal" (NHI) való kapcsolatról szóló mítoszaink valós történelmi eseményeken alapulhatnak.

A kutatók szerint nem csupán arról van szó, hogy népszerűsíteni akarják az "ősi idegenek" elméletét, amelyet olyan tévéműsorok tettek ismertté, amit a nemrég elhunyt Erich von Däniken munkássága fémjelzett. Éppen ellenkezőleg: céljuk a téma tudományos szigorral való kezelése, mentesítve azt a szenzációhajhászástól és az olykor rasszista felhangoktól, amelyek azt sugallják, hogy a régi kultúrák önmaguktól képtelenek lettek volna nagy teljesítményekre. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy munkájuk független tudományos tevékenység, amelyet saját érdeklődésük vezérelt, és nem intézményeik hivatalos álláspontját tükrözi.

A tudományos közösség korábbi elutasító álláspontja nagyrészt az 1969-es Condon-jelentésen alapult, amely kijelentette, hogy az UFO-jelenségek tanulmányozása nem ad hozzá semmit a tudományos ismeretekhez. Ez a "kegyelemdöfés" évtizedekre a paratudományok és az összeesküvés-elméletek világába száműzte a témát.

Azonban az elmúlt években a helyzet drámaian megváltozott. Az amerikai haditengerészet által rögzített, megmagyarázhatatlan repülő tárgyakról (UAP) készült felvételek, valamint a Pentagon által létrehozott AARO (Minden Tartományra Kiterjedő Anomália-megoldó Iroda) jelentései kényszerítették a döntéshozókat és a tudósokat, hogy szembenézzenek a ténnyel: valóban létezik valami a légterünkben, ami nem illeszkedik a jelenlegi fizikai ismereteinkbe.

A szerzők az "Ancient Celestial Encounter" (ACE – Ősi Égi Találkozás) kifejezést javasolják az "ősi idegenek" helyett, mivel az utóbbi már eleve feltételezi a látogatók eredetét. Érvelésük szerint a nem-emberi intelligencia többféle formát ölthet: lehetnek más bolygókról érkező biológiai lények, de akár "interdimenzionális" entitások is, amelyek a téridő olyan dimenzióiból származnak, amelyeket mi nem érzékelünk. Sőt, felmerül az "extratemporiális" hipotézis is, amely szerint a látogatók valójában a távoli jövőből visszatérő emberi leszármazottak lehetnek.

A tanulmány központi gondolata, hogy a mítoszokat ne allegóriaként, hanem "megfigyelési adatként" kezeljük, amelyeket olyan szemtanúk rögzítettek, akik nem rendelkeztek a modern tudomány szókincsével. Példaként említik a kaukázusi Nart-mondakört, amely döbbenetesen konzisztens és részletes leírásokat tartalmaz intelligens, nem-emberi lényekről.

Giorgio Tsoukalos, az "Ősi idegenek" sorozat producere szerint a szkeptikusok, akik szerint őseink csak a villámlást próbálták megmagyarázni, valójában lebecsülik a régmúlt embereit. Az ókori népek sokkal közelebb éltek a természethez, mint mi, és pontosan tudták, mi a különbség egy természetes jelenség és valami olyan között, ami "kívül esik a természeten".

A tudósok rámutatnak, hogy a mítoszok gyakran több fokozatban írják le az NHI-vel való érintkezést. Az első szint a puszta megfigyelés, az égi jelenségek iránti tisztelet. A következő fokozat az "ajándékok" befogadása: bölcsesség, technológia vagy erkölcsi útmutatás. Ez megjelenik a bibliai "Vigyázók" történetében vagy Prométheusz alakjában, aki a tüzet lopta el az istenektől az embereknek. Az ilyen történetek gyakran átfedésben vannak az "out of place artifacts" (nem odaillő tárgyak) jelenségével, mint például a 3000 éves egyiptomi Sabu-korong, amelynek kialakítása és anyagszerkezete messze meghaladta kora technológiai szintjét.

Még mélyebb szintet képvisel az NHI-vel való közvetlen genetikai vagy kulturális interakció. Számos kultúra hisz abban, hogy az emberiség maga is égi eredetű, vagy hogy "csillaggyermekek" születtek a Földön. Ez a gondolat megjelenik a modern korban is: például egy 1957-es titkosított FBI-dokumentum azt a pletykát tárgyalja, miszerint Nikola Tesla valójában nem földi származású volt. Bár ezek az állítások spekulatívak, rávilágítanak arra, hogy a "rendkívüli képességeket" hajlamosak vagyunk égi forráshoz kötni.

A tanulmány szerzői nem hagyják figyelmen kívül a modern fizika eredményeit sem. Felvetik, hogy a valóság sokkal különösebb lehet, mint azt a materialista világkép sugallja. Ha a tudat alapvetőbb, mint az anyag, akkor a technológiának tűnő UAP-jelenségek valójában a tudat kivetülései is lehetnek. John Keel, a téma egyik úttörője már az 1960-as években elvetette a földönkívüli-hipotézist, mert kutatásai során rájött, hogy a fizikai és pszichikai jelenségek között túl nagy az átfedés. Eszerint a látogatók talán nem egy másik bolygóról érkeznek, hanem a mi valóságunk egy rejtett rétegéből.

A cikk hivatkozik David Grusch, az amerikai hírszerzés egykori munkatársának vallomására is, aki 2023-ban azt állította a Kongresszus előtt, hogy az Egyesült Államok évtizedek óta birtokában van lezuhant, nem-emberi eredetű járműveknek. Bár ezen állítások bizonyítása még várat magára, a tény, hogy magas rangú politikusok és tisztviselők – mint Marco Rubio – komolyan veszik és tanúvallomásokkal támasztják alá őket, jelzi, hogy a téma végleg kitört a bulvár világából.

Avi Loeb, a Harvard csillagásza is kulcsszereplője ennek az új diskurzusnak. Ő volt az, aki felvetette, hogy a naprendszerünkön áthaladó 'Oumuamua nevű objektum egy mesterségesen létrehozott fényvitorla lehetett egy rég kihalt civilizációtól. Szerinte a csillagközi utazás nem lehetetlen, csupán a mi technológiai szintünkön tűnik elérhetetlennek. Ha egy civilizáció több ezer vagy akár millió évvel jár előttünk, eszközeik és utazási módszereik (például mesterséges intelligencia által irányított szondák vagy féregjáratok) számunkra varázslatnak tűnhetnek.

A tanulmány egyik legprovokatívabb része a "szimulációs elmélet" és a vallás összekapcsolása. Ha a fizikai világunk egyfajta kódolt konstrukció, akkor az NHI-k lehetnek a szimuláció "rendszergazdái" vagy éppen olyan lények, akik már rájöttek, hogyan léphetnek ki a "mátrixból". Ebben a keretben az angyalok és istenek, akik a vallási szövegekben megjelennek, valójában a valóság alapvető szerkezetének mozgatórugói.

Lomas és munkatársai hangsúlyozzák: nem állítják, hogy minden égi mítosz igaz, vagy hogy minden UFO-észlelés idegen látogatót jelent. Amellett érvelnek viszont, hogy a tudománynak el kell hagynia az "eleve" elutasítást. A történelem során sokszor fordult már elő, hogy a korábban lehetetlennek hitt dolgokról (például a baktériumokról vagy a rádióhullámokról) kiderült: léteznek, csak nem volt meg hozzájuk a megfelelő érzékelési keretrendszerünk.

Az emberi "környezet" – az a szelete a valóságnak, amelyet képesek vagyunk érzékelni – rendkívül szűk. Ahogy egy macska sem érti a könyvtárban a könyvek tartalmát, bár ott sétál közöttük, úgy mi is sétálhatunk egy olyan valóságban, amelynek nagy részét egyszerűen képtelenek vagyunk felfogni.

Összességében a tanulmány egyfajta "episztemológiai alázatra" szólít fel. Arra ösztönöz minket, hogy hallgassunk újra őseink történeteire, nézzünk fel a csillagokra, és ismerjük el: talán nem vagyunk egyedül sem a kozmoszban, sem a saját bolygónkon. Az égi honvágy, amely végigkíséri az emberi történelmet, talán nem egy légből kapott fantázia, hanem egy elfeledett származás vagy egy jövőbeli találkozás emléke.

Ahogy Christopher Mellon, az amerikai védelmi minisztérium egykori munkatársa fogalmazott: egyre több bizonyíték utal arra, hogy legalább egy idegen civilizáció már rátalált a Földre, és figyelemmel kíséri, esetleg befolyásolja is fejlődésünket. Ideje, hogy a tudomány is csatlakozzon ehhez a kutatáshoz, mielőtt a történelem elrobog mellettünk. (1)

(1) - https://www.researchgate.net/publication/398103478