Ahol a fizika és a hit összeér: Megtalálták a Mennyország pontos helyét?

Az emberiség történetét évezredek óta végigkíséri egy alapvető feszültség: a tudomány egzakt, mérhető világa és a vallás megfoghatatlan, tra...

Az emberiség történetét évezredek óta végigkíséri egy alapvető feszültség: a tudomány egzakt, mérhető világa és a vallás megfoghatatlan, transzcendens ígéretei közötti szakadék. Míg a teológusok a lélek örök nyugalmáról beszélnek, a fizikusok atomokról, kvarkokról és táguló galaxisokról.

Ritka az a pillanat, amikor e két tábor képviselői közös nevezőre jutnak, ám Dr. Michael Guillen, a Harvard korábbi fizikaoktatója nemrégiben egy olyan elmélettel állt elő, amely alapjaiban rengetheti meg mindazt, amit a világegyetem határairól és a Mennyország létezéséről gondolunk.

Guillen nem csupán filozófiai síkon értekezik, hanem a modern kozmológia legfrissebb eredményeit felhasználva állítja: megtalálta a Mennyország "pontos helyét".

A popkultúra és a művészet évszázadokon át puha, fehér felhőkkel és szárnyas angyalokkal teli birodalomként ábrázolta a Mennyet. Guillen elmélete azonban ennél sokkal ridegebb, mégis lenyűgözőbb matematikai alapokon nyugszik. Gondolatmenete Edwin Hubble 1929-es forradalmi felfedezéséből indul ki.

Hubble rájött, hogy a galaxisok nem statikusak, hanem távolodnak egymástól, mint a repeszek egy óriási robbanás után. Megfigyelte továbbá, hogy ebben a mozgásban egy határozott minta érvényesül: minél távolabb van tőlünk egy galaxis az űrben, annál gyorsabban távolodik a Földtől és minden más égitesttől.

A fizikus-csillagász Guillen ezt a logikai fonalat továbbvezetve döbbent rá valami egészen különösre. Ha kiszámoljuk a sebesség növekedését a távolság függvényében, eljutunk egy elméleti ponthoz. Egy galaxis, amely nagyjából 273 trillió mérföldre található tőlünk, már a fény sebességével száguldana elfelé.

Ezt a felfoghatatlanul messzi tartományt a tudomány Kozmikus Horizontnak nevezi. Ez az a határvonal, amelyet hús-vér ember soha nem érhet el. Még a legmodernebb, nukleáris meghajtású űrhajókkal sem tudnánk áttörni, hiszen Einstein speciális relativitáselmélete értelmében csak a fény és más nem anyagi jelenségek képesek fénysebességgel haladni.

Guillen meggyőződése szerint ez a Kozmikus Horizont nem csupán egy asztrofizikai korlát, hanem maga a Biblia által említett "legfelsőbb mennyország" kapuja. Érvelése során rámutat, hogy a Szentírás három szintet különít el: az alsó szint a Föld légköre, a középső a világűr, a legfelsőbb pedig Isten lakhelye.

A Biblia visszatérő motívuma, hogy Istenre "felfelé" tekintünk, ő pedig "lefelé" néz ránk. Ha a világegyetemben létezik egy abszolút "fent", az csakis a Kozmikus Horizont lehet, amelynél messzebb és feljebb semmi sem létezik az ismert univerzumban.

Ami azonban igazán megdöbbentő Guillen teóriájában, az az idő és a tér viszonya ezen a határon. A modern kozmológia és Einstein egyenletei szerint a Kozmikus Horizontnál az idő egyszerűen megáll. Ott nincs múlt, jelen vagy jövő; csak az örök időtlenség létezik.

Bár az idő megszűnik, a tér a horizonton túl is folytatódik, ami azt jelenti, hogy a határon túl létezhet egy univerzum, amely lakható – de kizárólag fényből álló vagy fényszerű entitások számára. Ez a leírás kísértetiesen hasonlít a vallási szövegekben szereplő örökkévalóságra, ahol a testetlen lelkek időtlen boldogságban élnek.

A tudós szerint a Kozmikus Horizont mentén találhatók az univerzum legősibb objektumai. Ebből következik, hogy bármi, ami a horizonton túl van, régebbi ezeknél az objektumoknál, régebbi az ősrobbanásnál, és megelőzi magát a megfigyelhető univerzum kezdetét. Ez a tudományos következtetés tökéletesen egybevág a teológiai világképpel: egy olyan helyről van szó, amely hozzáférhetetlen a halandók számára, időtlen, nem anyagi lények lakják, és egy olyan entitás otthona, aki az univerzum előtt is létezett, sőt, talán éppen ő teremtette azt.

Guillen elmélete persze sokakat megoszt. A szkeptikusok szerint ez csupán egy ügyes metafora, amellyel a tudomány bonyolult fogalmait próbálja vallási köntösbe öltöztetni. Mégis, a gondolat, hogy a hit legmélyebb kérdéseire a fizika legbonyolultabb egyenletei adhatnak választ, sokak számára megnyugtató.

Ha a Mennyország nem egy távoli, ködös fantázia, hanem a téridő egy speciális tartománya, akkor a tudomány és a vallás évezredes háborúja talán véglegesen véget érhet. Guillen víziója szerint a Kozmikus Horizont az a pont, ahol az emberi értelem megáll, és ahol a fény birodalma kezdődik – egy olyan helyen, ahol az idő nem ellenség többé, hanem a létezés egy egészen új, transzcendens formája. (1)

(1) - https://www.unilad.com/community/life/exact