A "mutáns" emberek, akik immunisak minden ismert vírusra

Képzeld el, hogy úgy mész végig az influenzaszezonon, hogy meg sem érzed, és teljesen mindegy, hányszor mutálódik a koronavírus, te egyszerű...

Képzeld el, hogy úgy mész végig az influenzaszezonon, hogy meg sem érzed, és teljesen mindegy, hányszor mutálódik a koronavírus, te egyszerűen sebezhetetlen vagy vele szemben.

Menjünk még tovább: képzeld el, hogy egyetlen ismert vírus sem tud ártani neked, a bárányhimlőtől a Dengue-lázon át egészen a HIV-ig. Még a legveszélyesebb gyilkosok, mint a veszettség vagy az Ebola sem okoznak neked komoly problémát.

Bár ez úgy hangzik, mint egy szuperhősös képregény alapvetése, egy maroknyi ember számára ez a megdöbbentő valóság. Léteznek ugyanis olyan egyének, akik egy ritka genetikai mutációnak köszönhetően olyan különleges "mellékhatást" élveznek, amely képessé teszi őket a vírusok játszi könnyedséggel történő legyőzésére.

Ők azok a modern mutánsok, akik legtöbbször azt sem tudják, hogy éppen megfertőződtek valamivel, mert a szervezetük már azelőtt elfojtja a támadást, hogy az első tünetek jelentkeznének.

A titok nyitja egy ISG15 nevű kulcsfontosságú immunfehérje hiányában rejlik. Ez a mutáció egyfajta állandó, enyhe rendszerszintű gyulladást tart fenn a szervezetükben, és pont ez a gyulladásos állapot az, ami megbénít minden vírust, ami megpróbál bejutni a sejtjeikbe.

Dusan Bogunovic, a New York-i Columbia Egyetem professzora tizenöt évvel ezelőtt fedezte fel ezt a mutációt, de eleinte fogalma sem volt róla, mi fekszik előtte az asztalon. Saját bevallása szerint az első három évben szinte tudatlan volt a lehetőségeket illetően, mert nem is vírusokat tanulmányozott. Csak akkor kezdett derengeni neki az összefüggés, amikor egy víruskutatással foglalkozó laboratóriumban kapott munkát és szakmai szemináriumokra járt. Ott érte a hirtelen felismerés, az a bizonyos "Heuréka-pillanat", amikor rájött, hogy ezeknek a ritka betegeknek az immunprofilja száz százalékig vírusellenes.

Amikor Bogunovic visszatért a laborjába és újra megvizsgálta az ISG15-hiányos páciensek sejtjeit, kiderült, hogy ezek az emberek az életük során már találkoztak az influenzával, a kanyaróval, a mumpsszal és a bárányhimlővel is, csak éppen soha semmilyen tünetet nem mutattak. Az immunrendszerük a mutáció miatt állandó készültségben volt, így a vírusok soha nem tudták megvetni a lábukat.

Gondolj bele, mi történik, amikor a lakótársad vagy a párod influenzás lesz: ő teljesen kidől, te pedig talán csak egy kis orrfolyást vagy torokfájást érzel. Ezeknél a mutációval rendelkező embereknél ez a védekezés a maximumra van járatva. A legizgalmasabb az egészben, hogy a saját DNS-ük teszi őket késszé a harcra, még mielőtt a vírus egyáltalán megérkezne. A gépezet, ami az evolúció során a vírusok ellen fejlődött ki, náluk egyszerűen fel van turbózva.

Ebből a felfedezésből született meg Bogunovic nagy ötlete: mi lenne, ha létrehoznánk egy gyógyszert, ami pontosan ezt a mutációt utánozza? De ahelyett, hogy krónikus gyulladásban tartanánk a beteget, mint a mutáció hordozóinál, a választ csak akkor kapcsolnánk be, amikor szükség van rá, vagyis amikor felbukkan egy vírus. Egy ilyen gyógyszer nemcsak egy-egy vírust kezelne, hanem egész víruscsaládokat, sőt, akár az összes létező és még ismeretlen vírust is.

Ez egy olyan orvosi univerzális eszköz lenne, ami alapjaiban változtatná meg a fertőző betegségek kezelését. Nemcsak arról van szó, hogy jobban éreznénk magunkat télen, hanem arról is, hogy egy ilyen áttörés számtalan életet mentene meg és hatalmas terhet venne le a globális egészségügyről. Ha holnap felbukkanna egy újabb világjárványt okozó vírus, már ott figyelne a polcon a megoldás, ami csírájában fojtaná el a terjedést.

Bár egyetlen, minden vírus ellen hatásos gyógyszer kutatói álomnak tűnik, Bogunovic és csapata már nagyon közel jár hozzá. 2025 nyarán publikálták azokat az eredményeket, ahol egereknek és hörcsögöknek adtak be egy olyan gyógyszerkoktélt, amit az ISG15-hiányos emberek ihlettek. Ez a koktél tíz olyan génterméket tartalmaz, amelyek szintje magasabb a mutációval rendelkezőknél. (1)

Amikor az állatokat kitették az influenzának és a COVID-ot okozó SARS-CoV-2-nek, a vírusok képtelenek voltak szaporodni bennük, és semmilyen súlyos tünetet nem okoztak. Ez volt az első alkalom, hogy élő szervezetben bizonyították: a módszer működik. Korábban már tíz különböző vírusosztály ellen tesztelték laboratóriumban, és eddig nem találtak olyat, ami ellen ne lett volna hatásos.

A széles spektrumú vírusellenes szerek ötlete persze nem teljesen új, de eddig rendkívül nehéz volt megvalósítani őket. A legtöbb vírusellenes gyógyszer ugyanis a vírus felszínén lévő fehérjéket célozza meg, ezek a fehérjék viszont még a közeli rokon vírusok esetében is eltérőek lehetnek. Ezért van az, hogy ami működik az eredeti SARS-vírus ellen, az nem feltétlenül hat a COVID ellen.

Most viszont úgy tűnik, több kutatócsoport is áttörést ért el. Adam Braunschweig és csapata például egy olyan gyógyszert alkottak, ami nem a fehérjéket, hanem a vírus felszínén lévő cukrokat támadja. Ez azért zseniális, mert a vírusok nem maguk állítják elő ezeket a cukrokat, hanem tőled, a gazdatesttől lopják el őket. Ha ezek a cukrok a te sejtjeidről származnak, az immunrendszered nem látja bennük az ellenséget – így jut be a vírus a sejtbe. Braunschweig gyógyszere viszont pont ezekhez a cukrokhoz kötődik hozzá, megakadályozva, hogy a vírus átverje az immunrendszeredet. (2)

A laboratóriumi tesztek során ez a cukoralapú terápia is százszázalékos hatékonyságot mutatott minden ellen, amivel próbálkoztak, beleértve az influenzát, a madárinfluenciát és az olyan veszélyes vírusokat is, mint az Ebola vagy a Marburg-vírus. Braunschweigék már a humán kísérleteket tervezik, amelyek várhatóan két éven belül indulnak el.

Eközben Németországban felfedezték, hogy egy cukorbetegségre használt gyógyszer is képes csökkenteni a vírus terhelést olyan betegségeknél, mint a Dengue-láz, más kutatók pedig nyílt tudományos összefogásban dolgoznak univerzális koronavírus-ellenes szereken. A verseny tehát gőzerővel zajlik, de vannak olyan hangok is, amelyek óvatosságra intenek. (3)

Raymond Schinazi, az Emory Egyetem neves virológusa például arra figyelmeztet, hogy ha egy gyógyszer túl széles hatókörű, fennáll a veszélye, hogy a vírusok mutálódnak és rezisztenssé válnak vele szemben. Szerinte a "több lábon állás" a legjobb taktika: szükség van az univerzális szerekre, de mellette kellenek a specifikus gyógyszerek és a vakcinák is. Olyan ez, mint a vezetés: kell a biztonsági öv és a légzsák is.

Ha van vakcinád és mellette hatékony gyógyszered is, akkor vagy igazán felkészülve egy vírus elleni támadásra. Emellett ott van a mellékhatások kockázata is. Mivel Braunschweig gyógyszere olyan cukrokat céloz, amik a te sejtjeiden is ott vannak, fennállhat a veszély, hogy a szer károsítja az egészséges sejteket is. A kutatások azonban eddig azt mutatják, hogy a gyógyításhoz szükséges adag messze alatta marad annak a mennyiségnek, ami már mérgező lenne, így van egy biztonságos "terápiás ablak".

A legnagyobb akadályt azonban nem is a biológia, hanem a pénz és a bürokrácia jelentheti. A gyógyszerfejlesztés elképesztően drága: az optimalizálástól az engedélyezésig nagyjából egymilliárd dollárba kerül egyetlen új szer. Ráadásul egy univerzális antivirális szert nagyon nehéz tesztelni, mert a hatóságok előtt vírusról vírusra kell bizonyítani a hatékonyságát, ami megsokszorozza a költségeket.

A befektetők számára ez hatalmas kockázat, főleg ha egy olyan világjárványra készülünk, amiről csak reméljük, hogy soha nem következik be. Ki fektetne be egy olyan termékbe, aminek a sikerét az jelenti, ha soha nem kell használni? Bogunovic szerint ezért lenne szükség állami és magánszféra közötti partnerségekre. Ha a kormányok finanszíroznák és felhalmoznák ezeket a szereket, a következő pandémia teljesen másképp nézne ki.

Gondolj bele, mi lett volna 2020-ban, ha már akkor rendelkezünk ezekkel a szerekkel. Valószínűleg rengeteg életet menthettünk volna meg, megóvhattuk volna a gazdaságot, és nem ment volna rá a mentális egészségünk vagy az oktatás a lezárásokra. A fenyegetés ugyanis nem múlt el, a vírusok továbbra is az emberiség egyik legnagyobb ellenségei.

Egy univerzális gyógyszer viszont esélyt adna arra, hogy ne csak a már meglévő betegségeket kezeljük, hanem felkészüljünk a még ismeretlenekre is. Egy olcsó molekula, ami minden vírust gyengít, végleg levehetné a vállunkról azt a terhet, amit a fertőzések jelentettek a fajunk egész történelme során. (4)

(1) - https://www.science.org/doi/10.1126/scitran
(2) - https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/40864723/
(3) - https://www.nature.com/articles/s42003-025
(4) - https://www.sciencefocus.com/the-human