Új bizonyítékokat találtak a higany forrására Kína első császárának mauzóleumában

A legújabb régészeti kutatások új megvilágításba helyezték a Csin Si Huang-ti, Kína első császárának sírjában talált higany eredetét. A tudó...

A legújabb régészeti kutatások új megvilágításba helyezték a Csin Si Huang-ti, Kína első császárának sírjában talált higany eredetét. A tudósok úgy vélik, hogy a higany a Xunyang régió cinóberbányáiból származhat, amely Kína teljes higanykészletének mintegy 20%-át birtokolja.

Ezek a bányák, amelyek alig több mint 100 kilométerre találhatók a mauzóleumtól, jelentős szerepet játszottak az ókori Kína kohászatában és alkímiájában.

Csin Si Huang-ti rejtélyes sírja

A Xi’an melletti Lintong kerületben található sír évszázadok óta lenyűgözi a kutatókat és történészeket. A sírról szóló legtöbb információt Sze-ma Csien ókori kínai történetíró jegyezte le a Történeti feljegyzések című művében.

Beszámolója szerint a császár sírkamrája birodalmának részletes térképét ábrázolta, amelyen a Jangce és a Sárga-folyó, valamint a tenger folydogáló higanyból készült mása is megtalálható volt. A sír a csillagképek elrendezését tükrözte, jelképezve Csin Si Huang-ti hitét abban, hogy halála után is örökké uralkodni fog.

Annak ellenére, hogy a sír hatalmas történelmi jelentőséggel bír, a császár temetkezési kamrája mind a mai napig feltáratlan maradt, mivel a kutatók aggódnak az ott található leletek megőrzése miatt. A tudósok attól tartanak, hogy a levegővel és a nedvességgel való érintkezés visszafordíthatatlan károkat okozhat, ahogyan az az egykor élénken színezett agyaghadsereggel is történt. Ráadásul a sírban található nagy mennyiségű higany mérgező kockázatot jelenthet.

Csin Si Huang-ti és a halhatatlanság iránti megszállottsága

Csin Si Huang-ti, aki i.e. 221 és 210 között uralkodott, leginkább arról ismert, hogy egyesítette Kínát és nagyszabású állami projekteket indított el, például a Nagy Fal építését. Azonban legalább ennyire híres volt a halhatatlanság iránti megszállottságáról is. A császár fáradhatatlanul kutatta a legendás életelixírt, és gyakran fogyasztott higanytartalmú főzeteket, amelyeket alkímistái készítettek számára - abban a hitben, hogy ezek meghosszabbítják életét, holott valójában rendkívül mérgezőek voltak.

A történészek széles körben egyetértenek abban, hogy Csin Si Huang-ti halhatatlanság iránti megszállottsága végül a vesztét okozta. A GEO France kiemeli, hogy "Csin Si Huang-ti halhatatlanság utáni vágya végül a halálához vezetett." A tartós higanymérgezés valószínűleg neurológiai és élettani károsodást idézett elő, meggyengítve a központi idegrendszerét, és végzetes komplikációkat okozva.

Tudományos vizsgálatok és Xunyang cinóberbányáinak szerepe

2016-ban a kutatók méréseket végeztek az Első Csin Császár Mauzóleum környékén, hogy meghatározzák a higanyszinteket. Magas koncentrációkat fedeztek fel - elérve a 27 nanogrammot köbméterenként, amely jóval meghaladja az általános háttérszintet (5-10 nanogramm köbméterenként). Ezek az eredmények megerősítették a történelmi feljegyzéseket, amelyek szerint a sír nagy mennyiségű higanyt tartalmaz.

A kutatók a higany eredetének felkutatása érdekében Xunyang ősi bányászati helyszíneit vizsgálták meg, például Shimiaogou, Chuantangping és Guojiawan területeit. Ezek a cinóberben gazdag lelőhelyek több mint 1000 ősi bányászati aknát tártak fel, ami kiterjedt bányászati tevékenységre utal, amely több évszázadon át zajlott.

A HeritageDaily beszámolója szerint "a kutatók meg vannak győződve arról, hogy Xunyang cinóberlelőhelyei és az ott felfedezett több mint 1000 ősi akna kulcsfontosságú nyomokat szolgáltatnak a sírban található higany eredetének megértéséhez."

A cinóber, amely egy élénkvörös ásvány (higany-szulfid), az ókori Kínában széles körben használt anyag volt festékekben, gyógyászatban és alkímiai kísérletekben. A Csin-dinasztia nemcsak a halhatatlanság elixírjéhez, hanem szimbolikus és dekoratív célokra is alkalmazta.

A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a cinóberbányászat és -kereskedelem már Csin Si Huang-ti uralkodása előtt is jól kiépült Kínában, és a feldolgozóközpontok és szállítási útvonalak összekötötték a bányászati területeket a császári műhelyekkel.

Miért maradt érintetlen a sír?

Bár a higany nyomainak felfedezése összhangban van a történelmi feljegyzésekkel, maga a sír nagyrészt érintetlen maradt. Ennek egyik fő oka az, hogy a kutatók attól tartanak, hogy a modern környezeti hatások károsíthatják az ott található tárgyakat. A régészek úgy vélik, hogy a sír korai feltárása visszafordíthatatlan károkat okozhat, ahogyan az a Terrakotta Harcosok esetében is történt.

Továbbá a feltételezett higanytartalom komoly egészségügyi kockázatokat jelenthet. Az ókori szövegek szerint folyékony higanyt használtak a sír díszítésére, és a modern tudományos vizsgálatok is megerősítették a magas higanykoncentrációt a környező talajban. Ha a sír valóban nagy mennyiségű folyékony higanyt tartalmaz, a feltárás mérgező veszélyekkel járhat. (1)

(1) - https://www.heritagedaily.com/2025/01/new-evidence