Nem a homo sapiens, hanem egy kihalt emberszerű faj temette el először halottait mintegy 300 ezer éve

A tudósok felfedezték, hogy a Homo naledi ősi emberszerű faj eltemette halottait, annak ellenére, hogy agya egyharmad akkora, mint a modern ...

A tudósok felfedezték, hogy a Homo naledi ősi emberszerű faj eltemette halottait, annak ellenére, hogy agya egyharmad akkora, mint a modern emberé vagy a homo sapiensé. Az új cikksorozatban megjelent állítások alapjaiban változtathatják meg az emberi hiedelmekről, kultúráról és szimbolikáról alkotott felfogásunkat.

Általában a nagy agyat a magasabb intelligenciával azonosítják. Azonban az a felfedezés, hogy a Homo naledi nemcsak eltemette halottait, hanem metszeteket is készített egy dél-afrikai barlangrendszer mélyén mintegy 300 000 évvel ezelőtt, arra utal, hogy egy kicsit tévedtünk.

A három tanulmányban részletezett, az eLife folyóiratban publikálásra elfogadott kinyilatkoztatások rávilágítanak bonyolult ősi történelmünkre. Lee Berger paleoantropológus felelős az új állításokért, aki először 2013-ban számolt be a Homo naledi felfedezéséről a Rising Star barlangrendszerben, Johannesburgtól 25 mérföldre északnyugatra.

Berger és csapata több mint 1800 csonttöredéket talált egy földalatti kamrában, amely csak egy négyemeletnyi függőleges ereszkedéssel érhető el. A lelet egyetlen elfogadható magyarázata egy temetésnek tűnt, amely legalább 100 000 évvel kitolhatja a "testtemetések" idővonalát.

"Egyes csontvázmaradványok helyzete és sértetlensége arra utalt, hogy a halottakat gondosan lefektették a kamra padlójára, ahelyett, hogy ledobták volna, hogy csonthalmazként gyűljenek össze az alján," - olvasható a National Geographic egyik jelentésében, amely szponzorálta a kutatást.

A Homo naledi tüzet is gyújtott, állítja a kutatás

De a temetés nem az egyetlen megdöbbentő felfedezés, amely a Rising Star barlangrendszerből származik.

A barlang belsejében lévő sziklákba vésett minták arra utalnak, hogy a Homo naledinek olyan kultúrája volt, amely befolyásolhatja bizonyos dolgok elvégzésének megértését. Bár a tudósok még nem datálták a faragványokat, azzal érvelnek, hogy mivel csak Homo naledi maradványokat találtak a barlangokban, valószínűleg rajzoltak és festettek is.

Ezenkívül bizonyíték van a barlangrendszerben a tűzre. Mivel a kihalt hominin egy barlangrendszer mélyén élt, szükségük volt a tűzre, de a kérdés, hogy ki használta a tüzet, megválaszolatlan maradt.

Nagy agy vagy kicsi agyidő?

A kutatás alapján a tudósok azzal érvelnek, hogy az agy mérete nem lehet jelentős tényező annak meghatározásában, hogy egy hominin faj képes-e komplex megismerésre.

Ha a Homo naledire vonatkozó összes hipotézis beigazolódik, az azt jelentené, hogy a faj 600 köbcentiméternél kisebb agykapacitással (a modern felnőtt agy 15000 köbcentiméterrel rendelkezik) képes volt eltemetni halottait, bonyolult rajzokat faragni és tüzet gyújtani.

"Ez megérdemel egy globális vitát. Mi lesz a következő, amit teszünk? Hogyan folytatjuk? Nemrég fedeztük fel egy másik faj kulturális terét, amely nem (modern) ember, nem tartozik a mi osztályunkba. Nem úgy, mint mi. Hogyan kezeljük? És már nagyon várom, hogy halljam ezt," - mondta Berger.

Felmerül a kérdés, hogy a Homo naledi hogy lehetett képes elvégezni ezeket az összetett feladatokat egy majomméretű aggyal? Mit kezdünk azzal az extra aggyal, amellyel az evolúció megajándékozott minket az elmúlt néhány ezer évben? (1)

(1) - https://www.wionews.com/science/not-homo