Titkos sárkány az űrben: Kiszivárgott az első tiszta fotó a legrejtélyesebb kínai űrrepülőgépről

Hosszú évek óta tartja lázban az űrkutatási szakértőket, a magán-műholdkövetőket és a világ vezető hírszerző ügynökségeit egy rejtélyes kína...

Hosszú évek óta tartja lázban az űrkutatási szakértőket, a magán-műholdkövetőket és a világ vezető hírszerző ügynökségeit egy rejtélyes kínai űreszköz, amelyről eddig szinte semmit sem lehetett tudni.

A Sen-lung, vagyis "Isteni Sárkány" névre keresztelt robotizált űrrepülőgép 2020-as első indítása óta a legnagyobb titokban kering a Föld körül, és a kínai kormány olyannyira ügyelt a biztonságra, hogy eddig egyetlen hivatalos fotót sem hozott nyilvánosságra róla. A nagyközönség és a szakma mindössze néhány homályos, pixeles felvételből próbált következtetni a gép alakjára, amelyeken csupán a napelemekről visszaverődő fény derengett.

Ennek a titkolózásnak azonban most vége szakadt, ugyanis az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség, a DIA legfrissebb jelentésében felbukkant az első nagy felbontású, világos és részletgazdag felvétel a kínaiak féltve őrzött űrfegyveréről, amelyet a Maxar Technologies, mai nevén Vantor műholdja rögzített a világűrben.

A százharminc oldalas, a világűrbeli biztonsági kihívásokról szóló dokumentumban elrejtett fotó alaposan meglepte a szakértőket, különösen azért, mert a jelentés készítői semmilyen különösebb megjegyzést nem fűztek hozzá. Egyszerűen csak úgy címkézték meg, mint a Kínai Népköztársaság kísérleti űrrepülőgépét, és megjegyezték, hogy az ilyen eszközök képesek tárgyakat pályára állítani, ott tesztelni, majd visszatérni a Földre.

Az a tény, hogy a hírszerzés nem verte nagydobra a korábban szigorúan titkosnak számító felvétel közzétételét, komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Washington miért éppen most döntött a lapok kiterítése mellett.

A Vantor által közzétett, részletes elemzéssel ellátott képen tisztán látszik, hogy a Sen-lung egy körülbelül nyolc méter hosszú, áramvonalas szerkezet, amely kísértetiesen hasonlít az amerikai hadsereg saját titkos űrrepülőgépére, az X–37B-re. A fotó tanúsága szerint a kínai gép raktér-ajtói részben nyitva voltak a felvétel készítésekor, a hátuljához pedig egy csaknem tíz méter széles másodlagos műhold, egy úgynevezett szervizmodul csatlakozott.

Ez a modul hivatott biztosítani az űrrepülőgép számára a plusz energiát, a meghajtást és a különféle támogató rendszereket a hosszú távú küldetések során. A szakértők szerint a hasonlóság az amerikai és a kínai dizájn között nem a véletlen műve; a szárnyak minimális eltérését leszámítva a felépítés, a középső raktér és a döntött hátsó vezérsíkok mind arra utalnak, hogy Pekingben valaki az X–37B fotóját mutatta meg a mérnököknek azzal a paranccsal, hogy építsenek egy pontosan ugyanilyet.

A technológiai ikertestvérnek tekinthető amerikai X–37B egyébként eredetileg a NASA kutatási projektjeként indult, mielőtt a Pentagon átvette volna az irányítást felette. Ez a pilóta nélküli, újrahasznosítható eszköz 2010 óta már hét titkos missziót teljesített, és több mint kétezer napot töltött a kozmoszban.

Bár a hivatalos kommunikáció szerint az amerikai gép is csupán egy kísérleti technológiai platform, valódi feladatait sűrű homály fedi. Kína most bebizonyította, hogy képes volt lemásolni és működésre bírni ezt a rendkívül összetett rendszert, ami komoly aggodalmat kelt a nyugati katonai vezetők körében.

A Sen-lung legutóbbi küldetése idén februárban vette kezdetét, amikor egy Hosszú Menetelés 2F rakéta hátán emelkedett a magasba a Csiucsüan Műholdindító Központból. Úgy működik, mint a hajdani amerikai űrrepülőgépek: függőlegesen startol, pályára áll, elvégzi a feladatát, majd hagyományos repülőgépként száll le egy betonozott kifutópályán.

A legnagyobb rejtélyt azonban nem a landolás, hanem a gép odafenti tevékenysége jelenti. A radaros megfigyelések szerint a Sen-lung korábbi küldetései során már kilenc alkalommal engedett szabadjára azonosítatlan tárgyakat a Föld körüli pályán. Bár valószínűsíthető, hogy ezek kisméretű, kocka alakú mikroműholdak voltak, pontos funkciójukat senki sem ismeri.

A helyzetet tovább fokozza, hogy a megfigyelések szerint a kínai miniszatellit nemcsak kibocsátani képes ezeket az eszközöket, hanem manipulálni is. Jonathan McDowell professzor, a Durhami Egyetem űrkutatási központjának elismert műholdkövetési szakértője megfigyelte, hogy a Sen-lung képes volt szabadon engedni egy műholdat, majd hónapokkal később visszatért hozzá, és újra befogta azt.

Egy korábbi, 2022-es misszió alkalmával a gép alig száz méterre közelített meg egy másik űreszközt, ami szintén arra utal, hogy tesztelték a célpontok megközelítésének és elfogásának technológiáját. Bár a fotón nem látszik, a professzor gyanúja szerint az Isteni Sárkány egy rejtett robotkarral is rendelkezik, amellyel képes tárgyakat megragadni a világűrben.

A nyugati aggodalmak ellenére McDowell úgy véli, hogy Kína elsődleges célja egyelőre a technológiai erődemonstráció, vagyis annak bizonyítása, hogy képesek saját miniatűr űrrepülőt üzemeltetni. Ez a platform kiválóan alkalmas arra, hogy új, méregdrága űreszközöket teszteljenek vele a kozmikus sugárzásnak és a vákuumnak kitéve, majd azokat épségben visszahozzák a Földre javításra, elemzésre és későbbi újrahasznosításra.

Kína ráadásul nem áll meg a Sen-lungnál: már bemutatták a Haolong nevű teherszállító űrrepülőgép terveit is, amely a Tiangong űrállomás kiszolgálását végzi majd, és szárnyaival együtt 8x10 méteres méretével jelentős kapacitást biztosít majd a pekingi űrprogramnak.

Az amerikai hírszerzés ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy Kína rohamléptekkel zárkózik fel az Egyesült Államok mögé, és űrprogramja ma már a második legnagyobb a világon. A pekingi vezetés stratégiai prioritásként kezeli a kozmoszt a katonai dominancia elérése érdekében. Az éves kínai űrrakéta-indítások száma 2016 óta több mint a triplájára, évi huszonkettőről kilencvenháromra emelkedett, a pályára állított műholdak száma pedig a kilencszeresére ugrott.

A legsötétebb forgatókönyvek szerint Kína olyan antiszatellit fegyvereket, földi bázisú rakétarendszereket és lézeres eszközöket fejleszt, amelyek háború esetén képesek lennének megbénítani, megsemmisíteni vagy eltéríteni az ellenséges országok navigációs és kommunikációs műholdjait.

Bár az emberiség évtizedeken át konszenzusra törekedett abban, hogy a világűrt megóvja a közvetlen katonai konfliktusoktól, a geopolitikai feszültségek mostanra elérték a sztratoszférát. A helyzet komolyságát jelzi, hogy nemrégiben az amerikai légierő titkára, Troy Meink is elismerte: az Egyesült Államok immár hivatalosan is rendelkezik olyan pályára állított fegyverekkel, amelyek képesek megvédeni a szövetséges erőket az ellenséges támadásoktól.

Ez volt az első alkalom, hogy Washington nyíltan beismerte a világűrbe telepített fegyverek létezését. A Sen-lungról kiszivárgott fotó és az amerikai bejelentések egyértelművé teszik, hogy a szemünk előtt vette kezdetét egy új, félelmetes csillagháborús fegyverkezési verseny, amelyben az Isteni Sárkány kulcsszerepet játszhat. (1)

(1) - https://www.dailymail.com/sciencetech/