Már csak négy évre vagyunk attól, hogy új fogakat növeszthessünk

Az emberi test egy igazi biológiai remekmű. Egy átlagos felnőtt csontváza 206 csontból áll, amelyek a kalcium, a különböző ásványi anyagok é...

Az emberi test egy igazi biológiai remekmű. Egy átlagos felnőtt csontváza 206 csontból áll, amelyek a kalcium, a különböző ásványi anyagok és a kollagén zseniális keverékeként biztosítják azt a szilárd belső állványzatot, amely átsegít minket a mindennapokon.

Bár ritkán gondolunk rájuk, a csontjaink hihetetlenül ellenállóak, és ha elpattannak vagy eltörnek, rendelkeznek egy egészen lenyűgöző szuperképességgel: képesek teljesen összeforrni és regenerálódni.

A fogaink azonban nem csontok. Bár nagyon hasonló összetevőkből épülnek fel, és a külső zománcrétegnek köszönhetően az emberi test legkeményebb anyagának számítanak, van egy hatalmas evolúciós hátrányuk: teljesen hiányzik belőlük az önreprodukció és a gyógyulás képessége.

Ha egy maradandó fog elvész, az végleges. Ez a megváltozhatatlannak hitt orvosi dogma azonban a szemünk láttára dőlhet meg a közeljövőben, hála egy japán kutatócsoport forradalmi áttörésének. Olyannyira közel járunk a fogászat szent gráljához, hogy egy kísérleti gyógyszernek köszönhetően akár már négy éven belül képesek lehetünk új fogakat növeszteni.

A tudományos csoda hátterében az oszakai Kitano Kórház és a Kiotói Egyetem kutatói állnak. A szakemberek rájöttek, hogy létezik egy bizonyos antitest, az úgynevezett USAG-1 (Uterine sensitization–associated gene-1), amely normál esetben blokkolja a fogak növekedését.

A kutatók még 2021-ben, egereken és görényeken végzett kísérletek során fedeztek fel egy olyan monoklonális antitestet – egy olyan technológiát, amelyet általában a rák elleni küzdelemben alkalmaznak –, amely képes semlegesíteni az USAG-1 fehérjét. A gátlás feloldásával a szervezet kap egy biológiai jelet, amely beindítja a fogak fejlődését. Mivel a görények fogazata és fogváltási mintázata rendkívül hasonlít az emberére, a tesztek átütő sikere után a tudósok szintet léptek.

A laboratóriumi sikereket követően a humán klinikai vizsgálatok már 2024 szeptemberében megkezdődtek. A tesztek első fázisában harminc, 30 és 64 év közötti férfit vizsgálnak, akiknek legalább egy foguk hiányzik. A készítményt intravénásan kapják meg a páciensek, a cél pedig elsősorban a biztonságosság és a hatékonyság bizonyítása. Szerencsére az állatkísérletek során semmilyen káros mellékhatást nem tapasztaltak, ami komoly optimizmusra ad okot a kutatók számára.

Ha a jelenlegi tesztek sikerrel zárulnak, a klinikai vizsgálatok a következő szakaszba lépnek. Ekkor már olyan 2 és 7 év közötti gyermekek kapják meg a kezelést, akik veleszületett foghiányban szenvednek, és legalább négy foguk hiányzik.

Katsu Takahashi, a projekt vezetője hangsúlyozta, hogy bár a fejlesztés első körben a veleszületett rendellenességgel élőkön kíván segíteni, a végső cél az, hogy a terápia bárki számára elérhető legyen. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a balesetben, vagy egyszerűen az öregedés során elveszített fogakat nem műanyaggal, kerámiával vagy titánium implantátumokkal pótolják majd, hanem a saját szervezetünket késztetik arra, hogy újat növesszen.

A kutatócsoport célegyenesben van: terveik szerint a fogregeneráló gyógyszer 2030-ra teljesen készen állhat a piaci bevezetésre. Ezzel a hagyományos fogászat és a protézisek kora hamarosan véget érhet, átadva a helyét a regeneratív orvoslás új, ragyogó korszakának. (1)

(1) - https://www.popularmechanics.com/science/