Galambok agyi implantátummal: Oroszország hátborzongató "biodrónjai" új fegyverkezési versenyt indíthatnak el

Egy moszkvai neurotechnológiai cég olyan projektet mutatott be, amely első hallásra egy hidegháborús sci-fi történetnek tűnhet, mégis nagyon...

Egy moszkvai neurotechnológiai cég olyan projektet mutatott be, amely első hallásra egy hidegháborús sci-fi történetnek tűnhet, mégis nagyon is valóságos: távolról irányítható galambokat hoztak létre, amelyeket közvetlenül az agyukba ültetett implantátumok segítségével vezérelnek.

A Neiry nevű vállalat – amely szorosan kötődik az orosz állam technológiai gépezetéhez – azt állítja, sikerült megalkotniuk a világ első "madár-biodrón" rendszerét, amely képes akár teljes csapatnyi madarat egyszerre, valós időben irányítani az égen.

A program hátborzongató egyszerűséggel működik: a teljesen hétköznapi városi galambok agyába elektrodákat ültetnek, amelyeket egy apró, napelemmel működő hátizsák-egységhez kötnek. Ez tartalmazza az elektronikai modulokat, a GPS-vevőt és a jeladót, amely közvetlenül a madarak idegrendszerébe küldi az utasításokat. A Neiry szerint a rendszer semmilyen kiképzést nem igényel – a madár egyszerűen "azt hiszi," hogy magától akar abba az irányba repülni, amerre a kezelő jelzést küld.

A fejlesztők szerint a technológia jelenleg leginkább galamboknál működik, de a cél a bővítés: nehezebb teher szállítására hollókat terveznek alkalmazni, míg tengeri megfigyeléshez sirályokat, óceáni műveletekhez pedig albatroszokat. A lehetőségek száma szinte végtelen – ugyanakkor mindennek sötét oldalai is vannak.

Pontosság, amely millimétereken múlik

A műtét rendkívül invazív: az elektrodákat a madarak agyának meghatározott területeire ültetik, a pontosság millimétereken múlik. Miután a galamb megkapta a chipet és a hátizsákot, már készen is áll a repülésre és a vezérlésre. A vállalat szerint a madár természetes motivációjára hatnak: apró stimulációkkal érik el, hogy balra vagy jobbra forduljon, vagy adott irány felé vegye az útját. A repülő biodrón így gyakorlatilag ugyanúgy viselkedik, mint egy hagyományos drón – csak épp szárnya van, és tökéletesen beleolvad a környezetébe.

A Neiry állítja, hogy a madarak akár napi 500 kilométert is képesek megtenni, ami egy hét alatt több mint 1800 kilométert jelent. Ez a hatótáv bármilyen hagyományos, kis méretű drónnál jóval nagyobb teljesítmény, ráadásul a galambok teljesen hétköznapi látványt nyújtanak Oroszország városaiban. Egy ilyen eszköz tehát észrevétlenül figyelhet meg katonai bázisokat, követhet célpontokat vagy akár kommunikációs eszközöket szállíthat.

A múlt kísérleteinek sötét öröksége

Az orosz állam már a szovjet időkben is kísérletezett állatok katonai felhasználásával. A legismertebb példák a harci delfinek, amelyeket tengeri bázisok őrzésére, aknák elhelyezésére vagy az ellenséges búvárok megtámadására képeztek ki. Ezek a programok – amelyekről időnként felvételek és dokumentumok is előkerülnek – azt mutatják, hogy Oroszország régi hagyománnyal rendelkezik a biológiai és technológiai határmezsgyén mozgó innovációk terén.

A galambok agyába ültetett chipek azonban új minőséget jelentenek. A Neiry ugyanis nem egyszerűen kiképzett állatokról beszél, hanem olyan biomechanikus entitásokról, amelyek idegrendszere közvetlenül digitális jelekre reagál. A cég maga is hangsúlyozza, hogy a biodrón teljesen kiképzés nélkül működik – ez nem állatpszichológia, hanem közvetlen agyi manipuláció.

A vállalat azt is elismeri, hogy dolgoznak a túlélési arány javításán, de nem árulják el, hány madár pusztult el a kísérletek során. Ez súlyos etikai kérdéseket vet fel, de a cég kommunikációjában inkább a technológiai áttörés hangsúlyos, nem az állatjóléti vonatkozás.

Katonai vagy civil felhasználás? A válasz nem egyértelmű

A hivatalos narratíva szerint a biodrónokat érzékeny területek megfigyelésére és őrzésére szánják – például ipari komplexumok, kutatóközpontok vagy veszélyes létesítmények felügyeletére. A Neiry úgy fogalmaz, hogy ezek a madarak "további biztonsági réteget" nyújthatnak, és még kereső-mentő műveletekben is hasznosak lehetnek.

Biztonságpolitikai szakértők azonban óvatosságra intenek. Egy olyan madár, amelyet valós időben lehet irányítani, miközben teljesen beleolvad a városi környezetbe, tökéletes eszköz lehet kémkedésre. Oroszország városaiban galambok milliói repkednek – egy közülük vagy akár egy százfős raj teljesen észrevétlenül figyelhet meg katonai célpontokat vagy civil infrastruktúrát.

De a biodrónok a háborús zónákban is hatalmas előnyt jelentenek. Egy galamb vagy sirály nem kelti fel a gyanút, nem jelenik meg a radarokon, és olyan helyekre is bejuthat, ahol a drónokat könnyedén lelövik vagy bemérik. A szakértők szerint a technológia könnyedén átfordítható támadó vagy felderítő célokra.

"Élő drónok," amelyek a jövőt vetítik előre

A Neiry szerint ez a technológia a hagyományos UAV-k végét jelenti. A cég úgy fogalmaz: "Ahelyett, hogy repülő gépeket használnánk, a tudósok és mérnökök élő madarakat alkalmaznak chip beültetéssel, amely lehetővé teszi, hogy a kezelő ugyanúgy adjon nekik feladatot, mint egy drónnak."

A madarak hátán lévő miniatűr, napelemmel működő modul gyakorlatilag végtelen üzemidőt biztosít a rendszernek. A pozíciókövetést GPS és más módszerek kombinációja végzi, a madár pedig minden pillanatban pontosan arra repül, amerre a kezelő jelzi.

A Neiry állítja, hogy a rendszer teljesen biztonságos a városi környezetben. A biodrón "lezuhanásának kockázata" alacsonyabb, mint egy hagyományos dróné, hiszen egy galamb természetesen képes repülni, manőverezni és regenerálódni – míg egy gép meghibásodás esetén egyszerűen lezuhan.

A biodrónok veszélyes jövője

A projekt bejelentése sokakat sokkolt, nem csak az etikai kérdések miatt, hanem azért is, mert a technológia olyan területet érint, ahol a biológia, a mesterséges intelligencia és a katonai stratégia félelmetes módon fonódik össze. Egy mindennapi madár – amelynek elméjébe közvetlenül digitális jeleket küldenek – nem csupán technológiai újítás, hanem egy új korszak nyitánya is lehet.

Bár a projektet jelenleg a nemzeti biztonság védelmi eszközeként kommunikálják, nem kétséges, hogy a biodrónok könnyedén bevethetők kémkedésre, információgyűjtésre vagy akár művelettámogatásra a háborús frontokon. A történelemben először nem gép, hanem egy élőlény válhat a legkifinomultabb megfigyelő eszközzé – amelynek elméje már nem teljesen a sajátja. (1)

(1) - https://www.the-sun.com/news/15557255/