Az elme mint csatatér – A "tudatmódosító agyi fegyverek" félelmetes jövője

A tudomány és a technológia határterületein gyakran születnek olyan felismerések, amelyek egyszerre ígéretesek és nyugtalanítóak.

A tudomány és a technológia határterületein gyakran születnek olyan felismerések, amelyek egyszerre ígéretesek és nyugtalanítóak.

A Bradfordi Egyetem két kutatója, Michael Crowley és Malcolm Dando legújabb könyvükben arra figyelmeztetnek: a modern neurotechnológia fejlődése olyan gyorsan halad, hogy ma már nem pusztán sci-fi díszletei között képzelhetjük el az emberi elme ellen bevethető, kifinomult "agyi fegyvereket".

A kutatók szerint ezek a módszerek – melyek képesek befolyásolni a tudatot, az észlelést, a memóriát vagy akár a viselkedést – valós veszélyt jelentenek, és sürgős nemzetközi fellépést igényelnek.

Crowley szavaival élve: "Ami ma még science fictionnek hangzik, holnapra tudományos ténnyé válhat." A Royal Society of Chemistry gondozásában megjelenő kötetük célja éppen az, hogy felrázza a nemzetközi közösséget, és a világ államai felismerjék: az emberi elme a hadviselés új, globális frontvonalává válhat. (1)

A tudat befolyásolása: múltból örökölt fenyegetés, modern köntösben

Noha az ötlet hátborzongatóan futurisztikusnak tűnhet, a "tudatmódosító fegyverek" gondolata nem új keletű. A kutatók részletesen bemutatják, hogyan kísérleteztek a hidegháború idején az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína olyan vegyi anyagokkal, amelyek a központi idegrendszert megcélozva képesek voltak álmosságot, hallucinációkat, koordinációs zavarokat vagy akár teljes eszméletvesztést előidézni. A cél sokszor nem a halálos erő alkalmazása volt, hanem a tömegek bénítása vagy a katonai célpontok "cseles" semlegesítése.

A történelem egyetlen olyan esete, amikor ilyen anyagokat nagy tömeg ellen be is vetettek, a 2002-es moszkvai Színházi Túszdráma volt. Az orosz hatóságok akkor fentanilszármazékokat alkalmaztak a csecsen fegyveresek és a több mint 900 túsz ellen. Bár a merényletet sikerült megfékezni, több mint 120 civil vesztette életét a bevetett anyag hatásai miatt, és több tucatnyian szenvedtek maradandó károsodást.

A technológiai fejlődés új szintre emeli a veszélyt

Az elmúlt két évtized azonban hatalmas előrelépéseket hozott a neurobiológia, a farmakológia és a mesterséges intelligencia területén. A kutatók szerint mára valós lehetőség nyílt olyan anyagok vagy eszközök kifejlesztésére, amelyek sokkal célzottabban, sokkal hatékonyabban és sokkal kiszámíthatóbban képesek befolyásolni az emberi agyat.

Dando professzor így fogalmaz: "Ugyanaz a tudás, amely segít minket a neurológiai betegségek kezelésében, elvben felhasználható a gondolkodás megzavarására, a megfelelés kikényszerítésére, vagy akár arra, hogy embereket akaratuk ellenére, tudtukon kívül eszközként alkalmazzanak."

Ez a gondolat nemcsak etikai rémálom, hanem biztonságpolitikai időzített bomba is. A képesség, hogy valakit anélkül befolyásoljunk, hogy az illető tudná, soha nem látott hatalmat ad azok kezébe, akik rossz szándékkal használnák fel.

Hiányzó nemzetközi kiskapuk – a szabályozás lemaradt

Crowley és Dando azt az aggasztó képet vázolják fel, hogy miközben a technológia rohamtempóban fejlődik, a nemzetközi fegyverkezési egyezmények nincsenek felkészülve erre az új típusú fenyegetésre. A meglévő keretek – például a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény – nem fedik le teljes körűen a központi idegrendszerre ható, "cselekvőképtelenné tevő" anyagokat és módszereket.

A kutatók ezért egy átfogó, új "holisztikus fegyverzetellenőrzési" megközelítést javasolnak, amely kiterjedne:

• a modern neurotechnológiákra,
• az idegrendszert befolyásoló anyagok kutatására és felhasználására,
• az ilyen technológiákkal való visszaélés megelőzésére.

Konkrét javaslataik között szerepel egy nemzetközi munkacsoport létrehozása, amely kifejezetten a CNS-aktív és más bénító hatású anyagokkal foglalkozna, valamint új tréning- és ellenőrzési mechanizmusok bevezetése.

A tudomány védelme – és az emberi elme szentsége

Crowley és Dando hangsúlyozzák: nem a tudomány fejlődésének a visszafogása a céljuk. A neurobiológiai és farmakológiai kutatások rengeteg jót hoznak az emberiségnek – segítik a betegek gyógyulását, enyhítik a fájdalmat, új kezelési lehetőségeket teremtenek. A veszélyt nem maga a tudás jelenti, hanem a rossz szándékú felhasználás lehetősége.

A kutatók ezért a hétvégén Hágába utaznak, ahol a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt felügyelő Államok Konferenciája tartja ülését. Céljuk, hogy a világ döntéshozói felismerjék: a 21. század egyik legfontosabb feladata az emberi elme védelme lesz.

Crowley figyelmeztetése baljósan cseng, és éppen ez a lényege:

"Ez egy ébresztő. Cselekednünk kell, hogy megvédjük a tudomány tisztaságát és az emberi elme sérthetetlenségét."

A kérdés már nem az, hogy technikailag lehetséges-e az agy manipulálása, hanem az, hogy a világ vezetői képesek lesznek-e időben megfékezni az ebből fakadó visszaéléseket. Mert ha a csatatér valóban a tudatunk lesz, akkor a tét nem csupán geopolitikai, hanem mélyen emberi: az identitásunk, a szabad akaratunk és a gondolataink szabadsága forog kockán. (2)

(1) - https://books.rsc.org/books/monograph/
(2) - https://www.theguardian.com/world/