A tiltott könyv, amely bosszúálló gyermek Jézust ábrázol – és ezért rejtette el az egyház

Egy majdnem kétezer éves irat, amelyet a Bibliából kihagytak, évszázadokon át rejtve maradt a keresztény világ elől, és meglepő történeteket...

Egy majdnem kétezer éves irat, amelyet a Bibliából kihagytak, évszázadokon át rejtve maradt a keresztény világ elől, és meglepő történeteket mesél el Jézus gyermekkoráról.

A Tamás gyermekkori evangéliuma olyan epizódokat őriz, amelyek egyszerre ámulatba ejtőek és sokkolóak: bemutatja a kis Jézust, aki már ötéves korában rendkívüli hatalommal rendelkezett, képes volt csodákat tenni, de indulatai gyakran irányíthatatlannak bizonyultak. (1)

A könyvet a korai egyház azért hagyta figyelmen kívül, mert a gyermek Jézusról bemutatott képe túlzottan eltért a kanonikus evangéliumokban megjelenő tökéletes, kiegyensúlyozott alakjától.

A szöveg Jézus ötéves korában kezdődik, szemben a hagyományos evangéliumokkal, amelyek csak tizenkét évesen említik őt a templomban. A könyvben a gyermek Jézus különös képességekkel rendelkezik: képes életre kelteni az agyagból formált madarakat, vagy vizet hordani egy eltört korsóból úgy, hogy azt a köpenyében gyűjti össze.

Azonban a történetek nem csupán csodákat mutatnak be, hanem a sötétebb oldalát is: egy kisfiú véletlenül meglöki őt, mire Jézus megátkozza, és a gyermek meghal. A falubeliek felháborodnak, és számon kérik Józsefet és Máriát, mire Jézus megvakítja a vádlókat, ezzel is jelezve, hogy hatalma félelmetes, és használata nem mindig irgalmas.

Egy másik jelenetben József tanítóhoz viszi Jézust, hogy megtanulja a betűket. A tanító hamar dühbe gurul, amikor a gyermek kineveti az utasításait, mire Jézus kijelenti, hogy tudása az idők előtti, és messze meghaladja a tanító ismereteit. A felnőttet ez megdöbbenti, és ráébred, hogy a fiú nem csupán rendkívüli tudással rendelkezik, hanem olyan képességekkel, amelyek túlmutatnak az emberi világ korlátain.

Félelmében arra kéri Józsefet, vigye el a gyermeket, mert "nem ebből a világból való". Ez a rész különösen jól érzékelteti a gyermek Jézus kettősségét: hatalmas tudás és erő, amelyet az emberi érettség még nem tud teljesen kontrollálni.

A könyv azonban nem csak a sötét oldalát mutatja a gyermek Jézusnak. Számos csodatevést és jócselekedetet is feljegyez, amelyek a szeretet és az együttérzés jegyében történnek. Meggyógyít egy favágót, aki véletlenül megsérti a lábát, visszaadja az életet egy halottnak, megsokszoroz egyetlen gabonaszemet, hogy a szegények, özvegyek és árva gyermekek között ossza szét, és testvérét, Jakabot, megmenti a kígyómarástól.

Mindezek a történetek azt mutatják, hogy a gyermek Jézus nem csupán félelmetes és büszke volt, hanem együttérző és segítőkész is, és hatalmát gyakran mások javára használta. A szöveg rámutat arra is, hogy az isteni erő birtoklása önmagában nem jelenti az érzelmi érettség teljes hiányát, de a gyermek Jézus emberi reakciói olykor túlzóak vagy kemények.

Az egyház számára a fő problémát nem a csodák jelenléte jelentette, hanem az, hogy a könyv a gyermek Jézust erőszakosnak, indulatosnak és bosszúállónak ábrázolta. Ez szembe ment a keresztény teológia kialakuló képével, amely a szeretet, a megbocsátás és a tökéletesség hangsúlyát helyezte előtérbe. További aggályt keltett a szöveg gnosztikus irodalomhoz való kapcsolódása, amely eltérő nézeteket vallott Istenről, az emberről és a megváltásról.

A szerző kiléte is bizonytalan; a mű "Tamás izraelita" tollából származik, de nem azonos az apostollal, és jóval később keletkezett, mint a kanonikus evangéliumok. A korai egyházi vezetők ezért nem tartották hitelesnek, és eretnekség gyanújával elutasították.

Mindezek ellenére a Tamás gyermekkori evangéliuma különösen értékes forrás, mert bepillantást enged abba, hogyan próbálták a korai keresztény közösségek elképzelni Jézus gyermekkorát. A mű egyszerre mutatja be az isteni hatalmat és az emberi fejlődés útját, még akkor is, ha a történetek néhol túlzóak vagy megrázóak.

A könyv irodalmi és történeti értéke abban rejlik, hogy bepillantást enged az első századok vallási képzeletébe, és megmutatja, milyen sokféle elképzelés létezett Jézusról, mielőtt az egyház egységes képet alkotott volna róla.

Az elhallgatott könyv arra is emlékeztet, hogy a Jézus gyermekkoráról szóló történetek sokáig rejtve maradtak, és új kérdéseket ébresztenek a mai olvasóban. Milyen lehetett a gyermek Jézus a valóságban, és milyen történeteket nem ismerünk, amelyek árnyaltabbá tehetnék a képét?

A Tamás gyermekkori evangéliuma ezekre a kérdésekre különös, izgalmas és olykor megrázó választ ad, és arra készteti az olvasót, hogy más szemszögből is vizsgálja Jézus alakját, figyelembe véve azt, hogy az ősi irodalomban sokféle elképzelés és hagyomány létezett róla.

Ez a tiltott könyv nem csupán a csodák és átkok gyűjteménye, hanem egy történelmi emlék is, amely rávilágít arra, hogy a gyermek Jézus képe az idő folyamán formálódott, és az egyház igyekezett egy egységes, ideális alakot közvetíteni.

A szöveg fennmaradása lehetőséget ad arra, hogy a mai olvasó újra felfedezze a gyermek Jézus sokszínűségét, a hatalom, a tudás, az érzelem és az emberi reakciók kettősségét, amely áthatotta a korai keresztény képzeletet. (2)

(1) - https://www.hu-berlin.de/en/press-portal/
(2) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/