Egy szimulációban élünk? Egy tudós szerint a Biblia rá a bizonyíték

Ha néha úgy érzed, mintha egy virtuális valóságban élnél, hasonlóan, mint a Mátrix című film világában, akkor lehet, hogy közelebb állsz az ...

Ha néha úgy érzed, mintha egy virtuális valóságban élnél, hasonlóan, mint a Mátrix című film világában, akkor lehet, hogy közelebb állsz az igazsághoz, mint gondolnád.

Dr. Melvin Vopson, a Portsmouthi Egyetem fizikaprofesszora szerint az egész univerzumunk egy fejlett számítógépes szimuláció lehet. És állítása szerint ennek a "szimulációs hipotézisnek" a bizonyítéka a Bibliában rejlik, látható közelségben.

Vopson professzor szerint nem egyszerűen egy isteni teremtőről van szó, hanem egy mesterséges intelligenciáról (MI), amely irányítja a szimulációt. Figyelmét különösen János evangéliumára irányítja, amely az Újszövetség négy első könyvének egyike.

Az evangélium híres nyitómondatával indul: "Kezdetben vala az Ige, és az Ige Istennél vala, és Isten vala az Ige." Hagyományosan ez a vers fontos teológiai jelentőséggel bír a keresztény doktrínában, de Vopson szerint, ha modern technológiai összefüggésekben vizsgáljuk, sokkal többet is jelenthet.

Az "Ige" mint a teremtés kódja

Aki látta a Mátrix című filmet, tudja, hogy minden számítógépes szimuláció - legyen az kicsi vagy nagy - betűkből és számokból áll, amelyek megírják a szabályokat az egész alkotás számára. Vopson szerint az "Ige," amelyet János evangéliuma említ, az a számítógépes kód lehet, amely az univerzumot irányítja.

Továbbá, amikor a vers azt mondja, hogy "Isten vala az Ige," Vopson úgy értelmezi, hogy Isten maga is a szimuláció része, nem pedig attól különálló. Más szavakkal, a teremtésért felelős entitás - Isten - is bele van írva ebbe a kódba.

"A szimuláció futtatásához szükséges kód nem különálló a teremtőtől, hanem szerves része annak, talán egy mesterséges intelligencia (MI)," magyarázza Vopson.

Ezt az elképzelést tovább erősíti az evangélium egy másik verse is: "Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett." Vopson szerint ez a kijelentés egyértelműen támogatja a szimulált univerzum elméletét. Egy olyan Teremtőt sugall, aki az "Ige" (vagyis a kód) által hozta létre a szimulált világot.

Új értelmezés a teremtésről

A keresztény teológia régóta megválaszolatlan kérdése: Hogyan teremtette Isten a világot hat nap alatt, ahogy azt a Biblia írja? Vopson szerint erre a kérdésre választ adhat a szimulációs hipotézis. Ha az univerzum valóban egy szimulált valóság, amelyet egy fejlett számítógépes program vezérel, akkor a teremtéstörténet ebben a kontextusban logikusabbá válhat. Ahogy a mai programozók képesek néhány óra alatt egész világokat létrehozni egy videojátékban, úgy egy isteni programozó is létrehozhatott egy szimulált univerzumot viszonylag rövid idő alatt.

Vopson új könyvében, a Reality Reloaded: The Scientific Case for a Simulated Universe-ben (A valóság újratöltve: A szimulált univerzum tudományos esete) részletesen kifejti ezen gondolatokat. Bár hangsúlyozza, hogy nem feltétlenül hisz ebben az elméletben, úgy véli, hogy ez egy "rendkívüli megfigyelés, amely figyelmet érdemel."

"Ami igazán figyelemre méltó," teszi hozzá, "hogy ez az értelmezés tökéletesen összhangban van korunk eseményeivel: az MI megjelenésével és azzal, amit a Mátrix is előre vetített."

Tudomány és hit: Lehetséges harmónia?

Noha Vopson nézeteit sokan talán botrányosnak tartják, ő azt állítja, hogy ezek mély hatással lehetnek a keresztény teológiára. Úgy véli, hogy a szimulált univerzumba vetett hit és a teremtőbe vetett vallásos hit békésen megférhet egymás mellett.

"Ez a nézőpont összhangban van azokkal a vallásos meggyőződésekkel, amelyek az emberi életet jelentősnek és céltudatosnak tartják, még egy nagyobb terv kontextusában is," magyarázza Vopson. Ahelyett, hogy a szimulált univerzum elméletét a vallásos hiedelmekkel szembenállónak tekintenénk, azt javasolja, hogy inkább kiegészítő perspektívaként tekintsünk rá.

Vopson szerint a szimulációs elmélet mind a tudományos, mind a spirituális kérdések esetében is új megvilágítást adhat. Lehetővé teszi egy teremtő létezésének lehetőségét, miközben beleillik egy szimulált valóság keretébe - egy olyan átfedés, amely egyaránt érdekelheti a tudósokat és a teológusokat.

Jelek, hogy egy szimulációban élünk

Ez nem az első alkalom, hogy Vopson azt állítja, hogy egy fejlett virtuális világban élhetünk. Korábban már felvetette, hogy több jel is utal arra, hogy létezésünk nem más, mint egy szimuláció. Például a fény és a hang sebességének korlátai azt sugallhatják, hogy ezek a sebességek egy számítógépes processzor által meghatározottak.

Továbbá, az univerzumot irányító fizikai törvények hasonlítanak a szimulációk működését meghatározó kódokhoz. Az anyagot alkotó elemi részecskék akár pixelekként is értelmezhetők, amelyek egy digitális képet alkotnak. Vopson úgy véli, hogy a világban megfigyelhető bőséges szimmetria - a virágoktól kezdve a pillangókig és hópelyhekig - az energiamegtakarítás egyik technikája lehet, amelyet a szimulációt futtató gépek alkalmaznak.

A szimulációs elmélet nem csak Vopson sajátja, több ismert személy is támogatja ezt a nézetet, például Elon Musk, a Tesla alapítója, és Neil deGrasse Tyson amerikai asztrofizikus. 2016-ban Musk egy konferencián azt mondta, hogy annak az esélye, hogy egy "bázis valóságban" élünk - azaz a valós univerzumban, szemben egy szimulálttal - "egy a milliárdhoz".

Akár valóban egy szimulációban élünk, akár nem, ez továbbra is vita tárgya. Ahogy azonban René Descartes francia filozófus megjegyezte 1637-ben: "Gondolkodom, tehát vagyok." Vagyis a valóságunk természetéről való kételkedés képessége önmagában is bizonyítéka annak, hogy létezünk - valamilyen formában, legyen az egy szimulált világ vagy sem. (1)

(1) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/