Miért írják a törvényeket érthetetlen stílusban?

A jogi dokumentumok hírhedtek bonyolultságukról, gyakran még a jól képzett olvasókat is zavarba ejti. De miért olyan nehéz megérteni a jogi ...

A jogi dokumentumok hírhedtek bonyolultságukról, gyakran még a jól képzett olvasókat is zavarba ejti. De miért olyan nehéz megérteni a jogi szövegeket?

Egy új tanulmány, amelyet a Chicagói Egyetem Jogi Kara, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és az ausztrál Melbourne Egyetem kutatói készítettek, megvilágítja a kérdést, hogy a jogi szaknyelvet szándékosan használják annak érdekében, hogy a tudás és tekintély érzetét közvetítse. (1)

Mi is az a jogi szaknyelv?

A jogi szaknyelv a jogi dokumentumokban használt speciális nyelvhasználatra utal. Nem csak egy szakkifejezés halmaz, hanem egy olyan írásstílus, amely hajlamos bonyolult, sűrű és hivatalos lenni.

Idővel a jogi szaknyelv annyira beépült a kollektív gondolkodásunkba, hogy még a nem jogászok is használják. A tanulmány szerint ez a gyakorlat hasonlít arra, ahogyan az emberek grandiózus és bőbeszédű nyelvet használnak, amikor valamit fontosnak akarnak feltüntetni, mint például varázsigéket.

A középre ágyazás szerepe a jogi szaknyelvben

Korábbi kutatások már bebizonyították, hogy a jogi dokumentumok különösen nehezen olvashatók egy "középre ágyazásnak" nevezett jelenség miatt - amikor hosszú meghatározásokat helyeznek el a mondatok közepén. Ez megszakítja az információ áramlását, és megnehezíti a szöveg logikájának követését.

Miért marad meg a jogi szaknyelv?

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a jogi szövegek az idők során saját normákat alakítottak ki. Ahogy bizonyos minták használatosak varázsigék idézésére, a jogi nyelvezetnek is megvannak a maga nyelvi jelei.

A tanulmány párhuzamot von a varázsigék és a jogi nyelvhasználat között, azt sugallva, hogy a középre ágyazás olyan jelként működhet, amely a jogi tekintélyt hivatott jelezni - hasonlóan az archaikus nyelvhez vagy rímekhez egy varázsigében.

Az a gondolat, hogy a nehézkes nyelvezet a tekintély közvetítésére szolgál, nem új keletű. Már a 19. század közepén Charles Dickens is írt egy perről, amely "olyan bonyolulttá vált, hogy már senki nem tudja, mit jelent," - és azóta sem sokat javult a helyzet. Ez szembemegy az emberi természet alapvető hajlamával, hogy hatékonyabban kommunikáljunk és jobban megértsük egymást.

A jogi írás egyszerűsítésének igénye

A kutatás szerzői azonban reményt nyújtanak a változásra, azt állítva, hogy a jogi dokumentumokat egyszerűsíteni lehet anélkül, hogy veszélyeztetnénk azok tartalmát vagy pontosságát. Azt mondják, hogy maga a jogásztársadalom is szívesen fogadná a változást, mivel a jogi szaknyelv nem különösebben népszerű még a jogászok körében sem.

"A jogászok is úgy találják, hogy a jogi szaknyelv terhes és bonyolult," - mondja Edward Gibson. "A jogászok nem szeretik, a laikusok nem szeretik, így ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy megpróbálja kideríteni, miért írnak így jogi dokumentumokat."

A kutatócsoport reméli, hogy eredményeik ösztönzik majd a jogi szakmát arra, hogy a jogi szövegek egyértelműbbé és mindenki számára hozzáférhetőbbé váljanak. Ez a változás segíthetne csökkenteni a félreértéseket és a félreértelmezéseket, lehetővé téve, hogy a törvények hatékonyabban szolgálják céljukat.

A jogi szaknyelv egykor fontos szerepet játszhatott abban, hogy a jogi dokumentumok formális és tekintélyes hangvételűek legyenek, de a mai világban az egyértelműség és hozzáférhetőség minden eddiginél fontosabb.

A jogi szövegek nyelvezetének egyszerűsítése által olyan jogrendszert hozhatunk létre, amelyet könnyebb megérteni. A nemrégiben a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban megjelent kutatás erős érveket sorakoztat fel amellett, hogy miért van szükség erre a változásra - és miért időszerű, hogy ez végre megtörténjen.

Ez a változás segíthet nemcsak a laikusoknak, hanem a jogi szakmának is, hogy átláthatóbb és hozzáférhetőbb jogi szövegek szülessenek, így mindenki számára érthetővé váljanak a törvények, és jobban betölthessék társadalmi szerepüket. (2)

(1) - https://www.pnas.org/doi/10.1073/
(2) - https://news.mit.edu/2024/mit-study