Egy újonnan felfedezett ókori pompeji építkezés felfedi a római építészet titkait

A régészek felfedezték egy ősi építési projekt helyét Pompejiben, Olaszországban. A Vezúv 79-es kitörése során ezt a helyet hamu temette el,...

A régészek felfedezték egy ősi építési projekt helyét Pompejiben, Olaszországban. A Vezúv 79-es kitörése során ezt a helyet hamu temette el, és közel 2000 évig megőrizte elhanyagolt állapotában.

Most a kutatók láthatják azokat az anyagokat és módszereket, amelyeket a rómaiak használtak ehhez a projekthez, új betekintést nyerve az ősi technikákba, amelyeket olyan ikonikus építmények létrehozásakor használtak, mint a Colosseum és a Pantheon.

79-ben kitört a Vezúv, vulkáni hamuba temetve Pompeji egész városát, mintegy 2000 embert megölve. A 18. század óta a helyszín jelentős történelmi és régészeti érdeklődésre számot tartó terület. Évente mintegy 2,5 millió turistát fogad.

A közelmúltban a Pompeji Régészeti Park összefogott a Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) kutatócsoportjával, hogy feltárjon egy építési területet Pompeji belvárosában.

A helyszín egykor egy nagy építmény volt, amelyet a 4. pompeji stílusban készült műalkotások borítottak, ami a falfestészet egyik formája, amely összetett terveket tartalmazott, amelyeket általában kereteken belül festettek. Az egyik falon a régészek felfedezték az "Achilles Szkíroszon" falfestményt.

A helyszín aktív építés alatt állt, amikor a vulkán 79. augusztus 24-én délután kitört. A kutatók számos építési eszközt azonosítottak, köztük kancsókat, ólomsúlyokat és vaskapákat, valamint olyan anyagokat, mint a tetőcserepek, tufatéglák, valamint mész- és kőhalmok.

A közeli épületek is építkezés jeleit mutatják, ami valószínűleg arra utal, hogy akkoriban egy egész tömbre kiterjedő felújítási projekt volt folyamatban.

Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója szerint ezek a felújítások a 62-ben "a várost sújtó szeizmikus rengések" során elszenvedett károkból eredhettek.

A római épület titkainak feltárása

Az építőanyagok jelenléte a helyszínen izgatottá tette a kutatókat.

A felfedezés "rendkívüli lehetőség arra, hogy kísérletezzünk a régészek és az anyagtudósok közötti szoros együttműködésben rejlő lehetőségekkel," - írták a kutatók nyilatkozatukban.

A helyszínen talált anyagok vizsgálatával az MIT szakértői felfedezték, hogy a rómaiak zseniális építési technikát alkalmaztak, amely lehetővé tette számukra, hogy hatékonyabban építsenek szerkezeteket.

A cementet általában vízzel átitatott mész, homok és aggregátumok felhasználásával állítják elő. Mivel a mész kémiai reakcióba lép a vízzel, keveréskor hőt termel.


Pompejiben a munkások nem áztatták előre a meszet. Ehelyett úgy döntöttek, hogy először összekeverik a meszet pozzolán homokkal, majd röviddel az építés előtt vizet alkalmaznak. Ez azt jelentette, hogy a keverék még mindig forró volt az alkalmazás során, végül lerövidítve a száradáshoz szükséges időt.

Érdekes módon a kutatók azt találták, hogy a falak vakolásának római technikája nagyjából ugyanaz volt, mint ma.

"Ez egy újabb példa arra, hogy Pompeji kisvárosa sok mindent elárul nekünk a nagy Római Birodalomról, nem utolsósorban a cement használatáról," - mondta Zuchtriegel a sajtóközleményben.


"Cement nélkül nem lenne sem a Colosseum, sem a Pantheon, sem Caracalla fürdői. A Pompejiben folyó ásatások lehetőséget nyújtanak arra, hogy szinte közvetlenül megfigyelhessük, hogyan működött egy ősi építkezés."

A kutatók azt remélik, hogy a jövőbeni eredmények több római építési titkot tárnak fel, és még ötleteket is adnak a fenntartható építéshez.

"Most kutatóintézetekkel működünk együtt hálózatban, hogy tanulmányozzuk az ókori rómaiak építési tudását," - mondta Zuchtriegel. "Talán tanulhatunk tőlük, és gondolkodhatunk a fenntarthatóságról és az anyagok újrafelhasználásáról." (1)

(1) - https://allthatsinteresting.com/pompeii