Egy ritka ókori római aranyzár került elő a földből Németországban

A mindössze alig több mint egy centiméter átmérőjű, apró, mégis bonyolult kialakítású zár azonnal felkeltette a régészek figyelmét ritkasága...

Ezer évig volt eltemetve a Római Birodalom egyik városa a Szahara homokjában, amikor újra felfedezték

A történelem során a "jó" kormányokkal rendelkező társadalmak durvábban omlottak össze, mint amelyeket diktátorok uraltak

Hadrianus császár egykor lenyűgöző templomát régészek kezdték feltárni Küzikosz ókori városában

A mindössze alig több mint egy centiméter átmérőjű, apró, mégis bonyolult kialakítású zár azonnal felkeltette a régészek figyelmét ritkasága és kidolgozottsága miatt. A szakértők úgy vélik, hogy az ereklye a Kr.u. 3. vagy 4. századból származhat, így jelentős darabja a római történelemnek.

Egyedülálló felfedezés

A zár hosszú évszázadokon át rejtőzött a föld alatt, arany felületét teljesen eltakarta a talaj. Amikor Fried előásta a tárgyat, azonnal felismerte, hogy egy római zár lehet, de lenyűgözte annak apró mérete. "Alig hittem el, amikor a kezembe vettem a leletet," - mondta Fried. A római zárak általában sokkal nagyobbak voltak, és vasból vagy bronzból készültek, ezért különösen figyelemre méltó, hogy egy ilyen miniatűr változat aranyból készült.

A Vesztfália-Lippe Regionális Szövetség (LWL) szakértői gyorsan megerősítették a lelet jelentőségét. Dr. Georg Lunemann, az LWL igazgatója úgy jellemezte a zárat, hogy "a jelenlegi kutatások szerint valószínűleg egyedülálló Európában". Izgatottságát fejezte ki amiatt, hogy ilyen kivételes minőségű tárgy került elő a régióban. A régészek megjegyezték, hogy bár hasonló zárakat már találtak római településeken, egyetlen példány sem készült aranyból, ami tovább növeli ennek a darabnak a különlegességét.

Történelmi összefüggések

A római korban a zárakat értékes tárgyak védelmére használták. Ez a konkrét zár valószínűleg egy kis ládikára vagy dobozra volt rögzítve, amelyben drága holmikat tároltak. Az, hogy Észak-Vesztfáliában találták meg, izgalmas kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan kerülhetett oda, hiszen a terület ebben az időszakban nem állt közvetlenül római fennhatóság alatt.



Dr. Michael Rind, az LWL Régészeti Osztályának igazgatója több elméletet is felvetett. Az egyik szerint egy helyi előkelőség vagy egy hazatérő katona szerezhette be a zárat katonai szolgálata során, vagy a római provinciákkal folytatott kereskedelem révén. A Római Birodalom kiterjedt kereskedelmi hálózattal rendelkezett, és az ilyen luxuscikkek különféle módokon juthattak el a germán területekre. Rind hangsúlyozta a zár ritkaságát, és kijelentette, hogy "ez az egyetlen ismert példány Európában, valamint a legészakibb ismert ókori római zár Németországban".

A lelet betekintést nyújt a római világ és az azon kívül élő népek közötti kapcsolatokba. Arra utal, hogy a vesztfáliai elit tagjai hozzáférhettek római luxuscikkekhez, megerősítve a rómaiak és a germán törzsek közötti kulturális és gazdasági kapcsolatok elméletét.

A zár mechanizmusának elemzése

Miután a kutatók kezébe került, a zár alapos vizsgálatokon esett át. Bár a kulcsa és a lánca hiányzott, a régészek megállapították, hogy két hengeres aranylemezből állt, amelyeket mindkét végén lezártak, és három szegeccsel rögzítettek egymáshoz. A belsejében egy rozsdás vas magot találtak, valamint egy törött láncszemet, amely egykor a zárhoz tartozhatott.

A zár működésének megértéséhez a kutatók egy fejlett képalkotási technikát, a 3D neutron komputertomográfiát alkalmazták. Ezt az eljárást ritkán használják a régészetben, de az arany nagy sűrűsége miatt a hagyományos röntgenvizsgálatok nem voltak hatékonyak. A vizsgálat feltárta a zár belső szerkezetét, beleértve a rugót, a vezetősínt, a reteszt, az alaplapot és a csapot, megerősítve, hogy a zár teljesen működőképes volt, mielőtt megsérült volna.

A vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy a zárat valószínűleg feltörték. Fried szerint bizonyítékok utalnak arra, hogy valaki megpróbálta erőszakkal kinyitni. Ez arra enged következtetni, hogy az általa őrzött ládát kifosztották, vagy a tulajdonosa elveszítette a kulcsát, és kénytelen volt erőszakkal hozzáférni a tartalmához.

A zár rekonstrukciója

A zár működésének pontosabb megértése érdekében az LWL szakértői elkészítették az eredeti lelet négyszeres méretű másolatát. Ez a rekonstrukció lehetővé tette a kutatók számára, hogy vizuálisan is megértsék, hogyan működhetett a zár, és hogyan illeszkedhetett hozzá a hiányzó kulcs. Emellett arra is rájöttek, hogy a zárhoz tartozó láncnak legalább hat láncszemből kellett állnia, hogy megfelelően működjön.

A zár kidolgozottsága a római kovácsok és fémművesek kiváló szakértelméről tanúskodik. Dr. Barbara Rüschoff-Parzinger, az LWL kulturális igazgatója kiemelte a felfedezés jelentőségét: "A petershageni rendkívüli lelet megmutatja a provinciális római fémművesség és kovácsmesterség magas színvonalát."

Archeológiai kutatásokra gyakorolt hatásai

Ez a ritka felfedezés új kérdéseket vet fel a római befolyásról a térségben, valamint az értékes árucikkek birodalmon túli mozgásáról. A kutatók remélik, hogy további elemzések segítségével többet megtudhatnak a zár tulajdonosának társadalmi státuszáról, valamint a rómaiak és a germán törzsek közötti gazdasági kapcsolatokról.

Emellett a lelet arra készteti a régészeket, hogy újragondolják annak lehetőségét, hogy léteznek hasonló, eddig feltáratlan római aranytárgyak. Az, hogy ez az első ilyen típusú lelet, arra utalhat, hogy további kincsek rejtőzhetnek a föld alatt, készen arra, hogy új betekintést nyújtsanak az ókori történelembe. (1)

(1) - https://www2.lwl.org/de/LWL/portal/