Az óvodásoknak Finnországban saját "erdőt" építettek, ami egy hónapon belül megváltoztatta a gyerekek immunrendszerét

Egy finnországi kísérlet szerint egy kis erdő aljnövényzetén való játék mindössze egy hónap alatt képes lehet megváltoztatni a gyermekek imm...

Egy finnországi kísérlet szerint egy kis erdő aljnövényzetén való játék mindössze egy hónap alatt képes lehet megváltoztatni a gyermekek immunrendszerét.

Amikor az óvoda dolgozói gyepet létesítettek és erdei aljnövényzetet (például törpehanga és áfonya) ültettek, és megengedték a gyerekeknek, hogy ültetvénydobozban gondozzák a növényeket, a mikrobák sokfélesége a bélben és a fiatal gyerekek bőrén egészségesebbnek tűnt rövid időn belül.

A többi városi gyerekhez képest, akik normál városi óvodában játszanak, a 3, 4 és 5 éves gyerekekek esetében Finnországban ezekben a zöldített óvodákban megnövekedett T-sejteket és az immunitás egyéb fontos markereit mutatták ki a vérükben 28 napon belül. (1)

"Azt is megállapítottuk, hogy azoknak a gyermekeknek a bélmikrobiomja, akik zöld növényekkel kerültek kapcsolatba, hasonló volt az erdőbe látogató gyermekek bélmikrobiomjához," - magyarázta Marja Roslund, a Helsinki Egyetem kutatója 2020-ban, amikor a kutatást közzétették.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a zöldfelületnek való korai kitettség valahogy összefügg a jól működő immunrendszerrel, de még mindig nem világos, hogy ez az összefüggés okozati-e vagy sem.

A finnországi kísérlet az első, amely kifejezetten manipulálja a gyermekek városi környezetét, majd teszteli a mikrobiomjukban és az immunrendszerükben bekövetkező változásokat.

Bár az eredmények nem adnak mindenre választ, mégis alátámasztanak egy vezető gondolatot, nevezetesen azt, hogy a környezeti mikrobák megváltozása viszonylag könnyen befolyásolhatja a gyermekek jól bevált mikrobiomját, és segítő kezet nyújthat az immunrendszerüknek ebben a folyamatban.

Azt az elképzelést, hogy az élőlényekben gazdag környezet befolyásolja az immunitásunkat, a "biológiai sokféleség hipotézise" néven ismerjük. E hipotézis alapján a biológiai sokféleség csökkenése a városi területeken legalább részben felelős lehet az immunrendszerrel kapcsolatos betegségek közelmúltbeli növekedéséért.

"A tanulmány eredményei alátámasztják a biológiai sokféleség hipotézisét és azt a felfogást, hogy a modern lakókörnyezet alacsony biológiai sokfélesége gyengébb immunrendszerhez vezethet, és következésképpen növelheti az immun-úton közvetített betegségek előfordulását," - magyarázták a szerzők a tanulmányban.

A tanulmány összehasonlította 10 különböző városi óvoda udvarán talált környezeti mikrobákat, ahol összesen 75 három és öt év közötti gyermeket vizsgáltak.

Néhány ilyen óvodában standard városi udvarok találhatók betonnal és kaviccsal, míg mások kivitték a gyerekeket minden nap a természetbe, négynél pedig az udvart frissítették fűvel és erdei aljnövényzettel.

Az eltelt 28 nap folyamán az utolsó négy óvoda gyermekei heti öt alkalommal kaptak időt játszani az új kertben.

Amikor a kutatók a vizsgálat előtt és után tesztelték bőrüket és bélmikrobiomjukat, jobb eredményeket tapasztaltak az első gyermekcsoporthoz képest, akik ugyanannyi ideig játszottak a kevesebb zöld növénnyel rendelkező óvodában.

Továbbá a vizsgálat rövid időtartama alatt a kutatók azt találták, hogy a zöldfelületeken rendszeresen játszó gyermekek bőrén és beleiben lévő mikrobák sokfélesége megnövekedett, mely jellemző az egészségesebb immunrendszerhez kötődik.

Eredményeik nagyrészt megegyeztek az óvodás gyerekek második csoportjával, akik minden nap kirándultak a természetben.

Azoknál a gyerekeknél, akik kint voltak - a koszban, a fűben és a fák között játszva - a gamma-proteobaktériumoknak nevezett mikrobák növekedése megerősítette a bőr immunvédelmét, valamint növelte a hasznos immunválaszt a vérben és csökkentette az interleukin-17A tartalmát, amely az immun-úton terjesztett betegségekhez kapcsolódik.

"Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a természettel való érintkezés megakadályozza az immunrendszer rendellenességeit, például az autoimmun betegségeket és az allergiákat," - mondta Sinkkonen.

Az eredmények nem perdöntőek, és azokat világszerte nagyobb vizsgálatok révén kell ellenőrizni. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a zöldfelületek komoly előnyhöz juttaják az immunrendszerünket.

A kutatások azt mutatják, hogy a kint tartózkodás jót tesz a gyermekek látásának is, és gyerekként a természetben való tartózkodás a jobb mentális egészséghez is kapcsolódik. Néhány friss tanulmány még azt is kimutatta, hogy a zöldfelületek összefüggésben állnak a gyermekek agyának szerkezeti változásaival.

Hogy mi a pontos oka ezeknek a hihetetlen eredményeknek, még nem világos. Ez összefüggésben állhat az immunrendszer megváltozásával, vagy azzal, hogy egészséges levegőt lélegzünk, napozunk, több testmozgást végzünk, vagy nagyobb a lelki nyugalmunk.

Tekintettel a valós világ összetettségére, nagyon nehéz ellenőrizni az összes olyan környezeti tényezőt, amely befolyásolta a gyerekek egészségét a vizsgálatok során.

Míg a vidéki gyermekek általában ritkábban szenvednek asztmában és allergiában, a zöldfelületek és ezen immunrendellenességek közötti kapcsolatról rendelkezésre álló szakirodalom inkonzisztens.

Az itteni kutatásnak kicsi volt a mintája, csak összefüggést talált, és nem vette figyelembe, hogy a gyerekek mit csinálnak az óvodán kívül, de a pozitív változások elegendőek voltak ahhoz, hogy a finn tudósok tanácsot adhassanak.

"Az lenne a legjobb, ha a gyerekek tócsákban játszhatnának, és mindenki szerves talajt áshatna," - magyarázta Aki Sinkkonen környezetvédelmi ökológus, szintén a Helsinki Egyetemről.

"Hetente ötször vigyük ki gyermekeinket a természetbe, hogy hatással legyenek rájuk a mikrobák."

A változtatások egyszerűek, hátrányai nincsenek, és a lehetséges előnyök széleskörűek.

Gyerekként a természethez való kötődés jót tesz bolygónk ökoszisztémáinak jövője szempontjából is. Tanulmányok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik a szabadban töltik az időt, nagyobb valószínűséggel szeretnének környezetvédők lenni felnőttként, és a gyorsan változó világban ez minden eddiginél fontosabb. (2)

(1) - https://advances.sciencemag.org/content/
(2) - https://www.sciencealert.com/daycares-in