Ilja Ivanov volt az a szovjet tudós, aki megpróbált ember-majom hibridet létrehozni

Ilja Ivanovics Ivanov orosz biológus mester volt az állatok hibridizációja és a mesterséges megtermékenyítés területén. Számos kísérletet vé...

Ilja Ivanovics Ivanov orosz biológus mester volt az állatok hibridizációja és a mesterséges megtermékenyítés területén. Számos kísérletet végzett olyan vegyes fajú állatok létrehozására, mint a zebra és a szamár hibridje és a tengerimalac-egér.

Az összes különös kísérlete közül azonban az ember és a csimpánz hibridről tett javaslata volt karrierje során a legszenzációsabb és legvitatottabb.

Ivanov 1910-ben először az ausztriai Grazban, a zoológusok világkongresszusán vetette fel az ember-csimpánz hibrid gondolatát. Előadásában azt állította, hogy egy nap majd lehetségessé válik mesterséges megtermékenyítéssel hibrideket létrehozni az emberek és a majmok között. Akkor ez a fogalom csak spekuláció volt, de az 1917-es orosz forradalmat követően ez megváltozott.

1924-ben Ivanov benyújtotta a kormánynak az ember-csimpánz hibridizációs kísérletre vonatkozó javaslatait. Bár a tudományos közösség nem állt egyértelműen mellette, Ivanov megkapta a jóváhagyást a munkájához, és anyagi támogatást egy majmok begyűjtésére irányuló afrikai útra. A dokumentumok azt mutatják, hogy a döntést a bolsevik kormány vezető tagjainak kellet jóváhagyni.

Ivanov 1926-ban indult Afrikába, miután előbb megszerezte a Pasteur Intézet támogatását, amely egy főemlős központot vezetett Guineában, amely akkor Francia Nyugat-Afrika része volt. Március végén érkezett Guineába, de az intézet egyik csimpánza sem volt olyan érett, hogy szaporodjon. Novemberben Ivanov visszatért Guineába, hogy megpróbálja újra.

Ivanov erőfeszítései ellenére a Guineában végzett kísérletei kudarcot vallottak. A csimpánzok egyike sem termékenyült meg. Ez a kudarc azonban nem rázta meg Ivanov azon igyekezetét, hogy ember-majom hibridet hozzon létre, ezért új ötlettel állt elő, amelynek célja, hogy egy nőt hím csimpánz ivarsetjével termékenyítsen meg. Ivanov több majommal indult haza, hogy egy új majomóvodát szereljen fel Abházia szubtrópusi szovjet köztársaságában.

Legalább öt nő végül önként jelentkezett a furcsa kísérletre. Ám az Ivanov által visszahozott majmok nem érezték jól magukat az ismeretlen környezetben, és 1929-re, amikor Ivanov készen állt a folytatásra, egyetlen felnőtt hím maradt, Tarzan, egy 26 éves orangután, aki agyvérzésben szenvedett és meghalt.

1930-ban új majmok érkeztek a létesítménybe, ám még mielőtt Ivanos neiállhatott volna a munkának, a szovjet tudósok körében végrehajtott széles körű tisztogatás áldozata lett és Kazahsztánba száműzték. Bár a következő évben elengedték, Kazahsztánban maradt száműzetésben, és 1932-ben stroke-ban halt meg. Az ember és csimpánz hibrid létrehozásának szovjet kísérletei vele együtt meghaltak.

Egyéb kísérletek ember-majom hibridekkel

Gordon Gallup amerikai pszichológus azt állította, hogy az 1920-as években a floridai Orange Park Laboratóriumban sikeresen létrehoztak egy ember-csimpánz hibridet. Gallup azt állította, hogy volt egyetemi tanára beszélt neki a munkáról, és hogy az érintett kutatóknak szinte azonnal erkölcsi és etikai aggályaik merültek fel, ezért megölték a csecsemőt.

2019-ben az El Pais arról számolt be, hogy egy nemzetközi kutatócsoport emberi és majomsejteket egyaránt tartalmazó kiméra embriókat hozott létre. A vitatott projektet Kínában hajtották végre a jogi kérdések megkerülése érdekében. A végső cél az volt, hogy életképes szerveket növesszenek az emberbe történő átültetésre, de a laborban létrehozott embrióknak csak 10000 sejtet szabadott tartalmazniuk, majd a kutatók megszakították a vizsgálatot.

A tudósok és az etikusok szerint óriási aggályok merülnek fel a munka folytatását illetően, amiről részletesen írtak a Cell című tudományos folyóiratban 2021-ben.

Szintén ebben az évben egy Pierre Savatier nevű francia biológus által vezetett csoport részleteket tett közzé az ember-majom kimérák létrehozása érdekében végzett kísérletükről. A francia kutatóknak egy legfeljebb 10 emberi sejtből és 250 majomsejtből álló embriót sikerült növeszteniük, amely hét napig élt.

Egy élő ember-majom hibrid létrehozása még mindig lehetőség és kihívás a tudósok előtt. Míg az élő hibrid gondolata egyelőre tudományos fantasztikum, az ember-csimpánz kimérák kifejlesztése hamarosan megvalósulhat. Ha ez megtörténik, ez segíthet a tudósoknak abban, hogy jobban megértsék az emberek működését a betegségek kezelésének kidolgozása érdekében, de számos etikai megfontolással járna, amelyekkel kapcsolatban komoly vitát kell folytatniuk. (1)

(1) - https://interestingengineering.com/ilya