A rejtélyes telekinézis és Stanisława Tomczyk furcsa esete

Titokzatos elbeszélések az elme furcsa erejéről évszázadok óta léteznek. Az ilyen erők a jövőbelátástól kezdve a távolbalátáson át a gondola...

Titokzatos elbeszélések az elme furcsa erejéről évszázadok óta léteznek. Az ilyen erők a jövőbelátástól kezdve a távolbalátáson át a gondolatolvasásig, a szellemi médiumi képességektől minden egyéb jelenségig terjednek.

Az egyik nagyon feltűnő erő, amelyről gyakran beszámoltak, az a képesség, hogy a tárgyakat valaki az elméje erejével tudja mozgatni, és távolról sem csupán a tudományos fantasztikum területén.

Talán ezek közül az egyik legfigyelemreméltóbb egy lengyel nő esete, aki a 19. században robbant be a köztudatba, és elkápráztatta mindazokat, akik megpróbálták megérteni.

A 19. század végén és a 20. század elején a pszichikus erők történelmének egyik legbizarrabb esete egy Stanisława Tomczyk nevű lengyel nőhöz fűződik, aki azt állította, hogy elképesztő erők széles skálájával rendelkezik.

Állítólag tárgyakat volt képes lebegtetni, befolyásolni tudta a rulett kerék forgását, meg tudta állítani az óra mozgását egy üvegbúra alatt, és nem használt mást, csak az elméjének erejét, valamint a kapcsolattartó szellemeket.

Amikor nevet szerzett magának Wisła környékén Dél-Lengyelországban, felkeltette Julian Ochorowicz lengyel pszichológus figyelmét, aki úgy vélte, hogy számára ő a megfelelő alany, és egy kísérlet sorozatot szervezett ennek bizonyítására.

Ochorowicz azzal kezdte, hogy Tomczykot hipnózisnak vetette alá, és ezek során a nő azt állította, hogy állandó kapcsolatban volt egy olyan szellemmel, akit "Kis Sztáziának" nevez, amely állítása szerint nem emberi szellem, hanem valamiféle más természetfeletti entitás.

Ezzel a szellemmel néha kapcsolatba került a hipnózis során, és kiderült, hogy meglehetősen huncut, nem különösebben rosszindulatú vagy fenyegető, de nagyon tréfás és szinte gyerekes.

Ochorowicz több alkalommal is megfigyelhette az erejét, és ez idő alatt a következőknek volt szemtanúja:

"Fények előállítása, érintkezés nélkül keletkező effektusok fényképészeti lemezeken sötétben vagy vörös fényben, vagy galvanométeren, oldatban tartott kémiai anyagok hirtelen kicsapódása és láthatatlanság átlátszatlan képernyőn. Úgy tűnik, hogy az erő a jelenségek egyik osztályától a másikig váltakozik, mindegyik osztály egy olyan időszakban fordul elő, amikor a többi nem mutatkozik meg."

Megfigyelhette azt is, ahogyan a legkülönfélébb tárgyakat lebegteti, köztük ollót, dugót, golyót, cigarettát, kanalat és egy gyufásdobozt, amelyeket letettek előtte az asztalra, és amelyeket megmozgatott, felemelt és lebegtetett anélkül, hogy megérintette volna őket, csupán kezét a tárgy két oldalára helyezte.

Stanisława azt mondta neki, hogy amikor ez megtörtént, akkor érezte, hogy egyfajta erő árad a kezéből, és szúró érzést tapasztal az ujjai hegyében.

Feltételezte, hogy ezt az asszony az ujjaiból kivetített, úgynevezett "merev sugarak" használatával éri el, megjegyezve, hogy egyfajta láthatatlan fonál érezhető közte és a mozgatott tárgy között. Erről a fonalról a következőt mondta:

"Ezt a fonalat éreztem a kezemen, az arcomon, a hajamban. Amikor a médium elválasztja a kezét, a szál elvékonyodik és eltűnik; ugyanolyan érzést kelt, mint egy pókháló. Ha ollóval elvágják, folytonossága azonnal helyreáll. Ekkor sokkal vékonyabbnak látszik, mint egy közönséges fonal."

A korszak sok más spirituális médiumától és pszichikusától eltérően Tomczyk mindezeket a demonstrációkat erősen megvilágított helyiségekben végezte, ezért kevesebb esélye volt rá, hogy valamiféle trükköt alkalmazzon, és emellett általában rövid ujjú blúzt viselt, ami furcsa választás lett volna annak, aki trükköket akar végrehajtani.

Akkoriban más kutatók is tanulmányozták. 1909-ben Theodore Flournoy professzor vizsgálta őt Párizsban, aki meggyőződött arról, hogy valóban rendelkezik a telekinézis erejével, vagy azzal a képességgel, hogy elméjével mozgassa a tárgyakat.

1910-ben a varsói Fizikai Laboratóriumban egy tudóscsoport szigorú körülmények között vizsgálta meg, akiket szintén lenyűgözött, és nem találták trükk jeleit. 1913-ban báró Schrenck Notzing német tudós is tanulmányozta, akit szintén ámulatba ejtettek Tomczyk váratlan képességei.

Rövid időn belül felkeltette a brit Pszichológiai Kutatások Társaságának figyelmét is, amely szintén megvizsgálta őt és feltételezett képességeit 1914-ben az addigi legátfogóbb kísérlet során. Az őt tanulmányozni érkező bizottság Mark Barr, V. J. Woolley, W. W. Baggally és Everard Feilding kutatókból állt, akik egy sor kísérletet végeztek el, hogy lássák, mire képes valójában. Összesen 11 alkalommal vizsgálták Tomczykot, megjegyezve, hogy képességei gyakran hasonlónak tűntek a poltergeist tevékenységhez, amiről Feilding ezt írta:

"Ezek spontán módon és általában váratlanul fordulnak elő normál állapotában, és magukban foglalják a koppanásokat, az asztalok és székek mozgását látszólagos érintés nélkül, a tárgyak dobálását vagy mozgatását a házban, amelyben él, gyakran a saját közelében, ám időnként látszólag a szokásos hatóerején túl, például azon a szobán kívül, ahol van, vagy akár egy másik helyiségben, amelynek ajtaja zárva van."

Ugyanazt a fajta telekinézist mutathatta meg nekik, amelyet Ochorowicz látott, amikor különféle tárgyakat helyeztek el előtte, és felemelte őket, miután 10-45 percig rájuk koncentrált.

Úgy tűnt, hogy a tárgyak felett gyakorolt irányítás mértéke attól függött, hogy mennyi "áramot" tudott összegyűjteni egy adott pillanatban, és a tárgyakra gyakorolt hatása a puszta mozgástól a teljes lebegésig terjedt az asztal körül, vagy körbe-körbe forgott, bár ez utóbbi mind a 11 kísérlet során csak egyszer volt megfigyelhető, amikor egy golyó 9 hüvelykre lebegett az asztal fölött.

Bizonyos esetekben egyáltalán nem tudta mozgásra bírni a tárgyakat, három ilyen kísérlet pedig semmiféle mozgást nem eredményezett.

Bár a kutatók meggyőződtek arról, hogy ő az igazi alany, az eredmények tudományosan nem voltak igazolhatók, és Feilding kifejezte azon gondolatát, hogy úgy érzi, hogy a nő ereje csökkent, valószínűleg annak a mentális instabilitásának köszönhetően, amelyet akkor szenvedett el, amikor 10 napra börtönbe került egy zavargásban játszott szerepe miatt nem sokkal a kísérletek előtt, amelyek után állítólag hisztéria és mentális disszociáció alakult ki nála. Érdekes, hogy Feilding és Tomczyk végül 1919-ben összeházasodtak. (1)

(1) - https://mysteriousuniverse.org/2021/06/telek