A NASA bejelentette, hogy két missziót küld a Vénuszra több mint 30 év után, hogy újra felfedezzék a "Föld gonosz ikertestvérét”

A NASA több mint 30 év után először tér vissza a Vénuszra, miután az amerikai űrügynökség szerdán két új 500 millió dolláros missziót jelent...

A NASA több mint 30 év után először tér vissza a Vénuszra, miután az amerikai űrügynökség szerdán két új 500 millió dolláros missziót jelentett be, amelyek várhatóan a következő 10 évben indulnak.

Bill Nelson, a NASA vezetője elmondta, hogy a missziók, a DAVINCI+ és a VERITAS a Discovery program részeként a "Föld gonosz ikertesvéreként" ismert bolygót veszik célba.

"A küldetések célja annak megértése, hogyan vált a Vénusz pokolszerű világgá, miközben sok olyan más jellemzője van, mint saját bolygónknak - és lehet, hogy ez volt az első lakható világ a Naprendszerben óceánnal és a Földhöz hasonló éghajlattal," - mondta a NASA egy közleményben. (1)

A DAVINCI+ (Deep Atmosphere Venus Investigation of Noble gases, Chemistry, and Imaging, vagyis 'A nemesgázok, a kémia és a képalkotás mély atmoszférás vénuszi vizsgálata' rövidítése) meg fogja mérni a Vénusz légkörét, hogy megértse, hogyan alakult és fejlődött, valamint hogy meghatározza, volt-e valaha óceánja.

Ezenkívül nemesgázokat - például héliumot, neont, argont és kriptont - keres a légkörében, és megtudja, miért "szabadult el a bolygón a melegház," összehasonlítva a Földdel.

2020-ban a tudósok nagy feltűnést keltettek, amikor azt mondták, hogy nyomokban foszfingázt, egy színtelen gázt fedeztek fel, amelyet természetes módon bizonyos mikroorganizmusok termelnek oxigén hiányában.

Ezek a remények azonban semmissé váltak, amikor egy külön tanulmány azt mondta, hogy nem a foszfint, hanem a "közönséges" kén-dioxidot mutatták ki.

A nemesgázokat mérő műszerek azt is meghatározhatják, hogy valóban létezik-e foszfin.

A DAVINCI+ az első nagy felbontású képeket fogja visszaküldeni a Vénusz "tessera" nevű régiójáról, amely a Föld kontinenseivel összehasonlítható.

"Olyan csúcstechnológiák felhasználásával, amelyeket a NASA sokéves missziók és technológiai programok során fejlesztett és finomított, elkezdjük megérteni a Vénuszt, hogy hogyan válhat egy Föld-szerű bolygó melegházzá," - mondta Thomas Zurbuchen, a NASA munkatársa.

"Céljaink messzemenőek. Nemcsak a bolygók fejlődésének és a saját naprendszerünkben való élhetőségének megértése, hanem ezen határokon túl az exobolygókra is kiterjed, ami a NASA izgalmas és feltörekvő kutatási területe," - mondta Zurbuchen.

A NASA legutoljára két missziót küldött a Vénuszra, az 1978-as Pioneer-Vénusz projektet és a Magellánt.

Az 1990 augusztusában a bolygóhoz érkező Magellan több mint négy évet töltött a Vénusz megfigyelésével, amíg 1994. október 12-én megszakadt vele a rádió kapcsolat.

A NASA ezt követő küldetései során többször is elhaladt a Vénusz mellett, köztük a Parker Solar Probe, amely a múlt hónapban rádiójelet észlelt a bolygó légkörében.

A japán Akatsuki az egyetlen űrhajó, amely jelenleg a bolygó körül kering.

A másik küldetés, a VERITAS (Vénusz-emisszivitás, Rádiótudomány, InSAR, Topográfia és Spektroszkópia) feltérképezi a Vénusz felszínét és geológiai történelmét vizsgálja annak érdekében, hogy megtudja, miért fejlődött annyira másképp, mint a Föld.

Szintetikus apertúrájú radart fog használni és "majdnem az egész bolygó felszínét fel fogja térképezni a domborzat 3D rekonstrukciójának elkészítéséhez," hogy megnézzék, hogy továbbra is zajlik-e lemezes tektonika és vulkanikus aktivitás a bolygón, tette hozzá a NASA.

"Megdöbbentő, milyen keveset tudunk a Vénuszról, de ezeknek a küldetéseknek az összesített eredménye sokat el fog árulni a bolygóról az égen lévő felhőktől kezdve a felszínén található vulkánokon át egészen a magjáig," - tette hozzá Tom Wagner, a NASA munkatársa, a Discovery Program tudósa. "Olyan lesz, mintha újra felfedeznénk a bolygót."

2019-ben a kutatók azt mondták, hogy a Vénusznak a múltban stabil hőmérséklete lehetett, és 2-3 milliárd évig folyékony víz lehetett rajta.

Körülbelül 700 millió évvel ezelőtt "drámai átalakuláson" ment keresztül - valószínűleg a vulkánkitörések miatt -, ami teljesen megváltoztatta a bolygót.

A Vénusz felszíni hőmérséklete jelenleg 460 Celsius fok. (2)

(1) - https://www.nasa.gov/press-release/nasa
(2) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetech