Miért válik a Föld egyik oldala egyre gyorsabban hidegebbé, mint a másik?

Egy új tanulmányban az Oslói Egyetem tudósai azt állítják, hogy a Föld belsejének egyik oldala sokkal gyorsabban veszít a hőmérsékletéből, m...

Egy új tanulmányban az Oslói Egyetem tudósai azt állítják, hogy a Föld belsejének egyik oldala sokkal gyorsabban veszít a hőmérsékletéből, mint a másik, és ennek okát egészen a kezdeteknél kell keresni.

A Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent kutatás az elmúlt 400 millió év számítógépes modelljeivel számítja ki, hogy az egyes féltekék mennyire "szigeteltek" a kontinentális tömeg által, ami kulcsfontosságú tulajdonság, amely a hőt bent tartja, nem pedig felszabadítja. A minta egészen a Pangea nevű ősi szuperkontinensig nyúlik vissza. (1)

A Földnek vörös forró folyadék a belseje, amely az egész bolygót belülről felmelegíti. Ez is forog, ami a gravitációt és a Föld mágneses terét generálja. Ez tartja védelmező légkörünket közel a Föld felszínéhez.

Rendkívül hosszú távon ez a belső tér tovább fog hűlni, amíg a Föld olyan nem lesz, mint a Mars. Az új tanulmányban a meglepetés az, hogy a hő mennyire egyenetlenül oszlik el, aminek az az oka, hogy a Föld egyes részeit több földtömeg szigeteli, egyfajta termoszt hozva létre, amely csapdába ejti a hőt.

Ez ellentétben áll azzal, ahogy a Föld elveszíti hőjének nagy részét: "A Föld hőfejlődését nagyrészt az óceáni litoszféra által történő hőveszteség mértéke szabályozza," - írják a tanulmány szerzői. Miért éppen ez a legnagyobb veszteség helyszíne? Ehhez egy gyors sodródásra és kontinens vándorlásra van szükség.

A Föld palástja olyan, mint egy légkeveréses sütő, amely egy futópadot működtet. Minden nap a tengerfenék felszíne egy kicsit mozog; új tengerfenék születik a kontinentális szakadéknál kitörő magmából, míg a régi tengerfenék összetörik és megolvad a meglévő kontinentális szárazföld alatt.

Annak tanulmányozására, hogy a Föld belső hője hogyan viselkedik, a tudósok elkészítettek egy modellt, amely a Földet afrikai és csendes-óceáni féltekére osztja, majd a Föld teljes felszínét rácsszerűen osztották fel szélességi és hosszúsági fokokkal.

A tudósok számos korábbi modellt kombináltak olyan kérdések megválaszolására, mint a tengerfenék kora és a kontinentális helyzet az elmúlt 400 millió évben. Ezután a csapat összeszedte a számokat, hogy az egyes rácscellák mennyi hőt tartalmaztak hosszú élettartamuk alatt. Ez megnyitotta az utat a teljes hűlési sebesség kiszámításához, ahol a kutatók megállapították, hogy a csendes-óceáni oldal sokkal gyorsabban hűlt.

A tengerfenék sokkal vékonyabb, mint a terjedelmes földtömeg, és a Föld belsejében lévő hőmérsékletet "csillapítja" a felette lévő hatalmas mennyiségű hideg víz. Gondoljunk csak a hatalmas Csendes-óceánra, szemben az afrikai, európai és ázsiai szárazföldekkel, így már van értelme, hogy a hő miért oszlik el gyorsabban a világ legnagyobb tengerfenekén.

A tengerfenék-hatás korábbi kutatásai csak 230 millió évre nyúltak vissza, vagyis az új modell, amely 400 millió évet ölel fel, majdnem megduplázza a vizsgált időkeretet.

Meglepő ellentmondás van az eredményekben. A csendes-óceáni félteke mintegy 50 Kelvinnel többet hűlt, mint az afrikai félteke, de a "következetesen magasabb lemez sebességek a csendes-óceáni féltekén az elmúlt 400 millió évben" arra utalnak, a Csendes-óceán sokkal melegebb volt az idő egy bizonyos pillanatában.

Vajon a távoli múltban valamikor földtömeg borította, ami több hőt tartott benn? Vannak más lehetséges magyarázatok is, de akárhogy is, a Csendes-óceán magas tektonikus aktivitása ma hőkülönbségre utal. Minél olvadtabb a köpeny, annál jobban csúsznak és ütköznek össze a lemezek. (2)

(1) - https://agupubs.onlinelibrary.wiley.com/
(2) - https://www.popularmechanics.com/scie