Lengyelország akár 13,5 millió dollárral is büntetheti a technológiai óriásokat minden alkalommal, valahányszor cenzúrázzák a törvényes szólásszabadságot

Ami alkalmi cenzúrával kezdődött, amikor Donald Trump 2017-ben átvette az elnöki tisztséget, azóta egy drákói rémálommá vált, amelyben ember...

Ami alkalmi cenzúrával kezdődött, amikor Donald Trump 2017-ben átvette az elnöki tisztséget, azóta egy drákói rémálommá vált, amelyben emberek milliói találták magukat hang nélkül az online térben. A nagy tech- és közösségi médiavállalatok cenzorainak köszönhetően teljesen békés politikai nézeteket törölnek a mainstream beszélgetésből.

Ha valakinek van egy kis sütnivalója, az tudja, hogy a cenzúra nem akadályozza meg a gondolatok és vélemények terjedését. A rossz ötleteket viták során kell legyőzni a nyilvános színtéren.

Amikor betiltják őket, akkor nemcsak megakadályozzák, hogy a nyilvános arénában vereséget szenvedjenek, hanem hitelt ad azoknak, akik pártolják őket. Ezek a technológiai óriások tudják ezt, ami még aggasztóbbá teszi a közelmúltban tett erőfeszítéseiket a nagyobb cenzúra iránt.

A Capitolium ostromára adott válasz a nagy techcégek és a kormányzat részéről kétségtelenül sokkal rosszabbá tette a helyzetet, ezáltal lehetővé téve, hogy a nemzetbiztonság jegyében még drákóibb intézkedéseket hajtsanak végre. Az amerikaiak többsége elfogadja ezeket az intézkedéseket a "biztonságuk" nevében.

Noha az Egyesült Államokban ez a helyzet, Európában Lengyelország mutat példát azzal, hogy igyekszik útját állni a cenzúrának.

2021. február 1-jén a lengyel igazságügyi minisztérium törvénytervezetet adott ki a szólás és a közösségi média szabadságáról. A jogszabályt eredetileg tavaly decemberben javasolták, de januárban gyorsan aktuálissá vált, miután ezek a technológiai óriások kitiltották az Egyesült Államok elnökét, amit a lengyel kormány cenzúrának minősített.

Mivel a szólásszabadság és a politikai vita minden szabad társadalom sarokköve, a lengyel igazságügyi miniszter lépéseket tett annak biztosítására, hogy a közösségi média társaságok ne fojthassák el. A javasolt jogszabály egy szólásszabadság tanács kinevezését javasolja, amelynek feladata annak biztosítása, hogy a nagy techcégek ne törölhessék a törvényes beszédet következmények nélkül az internetről. (1)

A National Law Review szerint a törvényjavaslat a következőket tartalmazza:

"A törvénytervezet azt is előírja, hogy ha egy weboldal letilt egy fiókot vagy töröl egy bizonyos bejegyzést, annak ellenére, hogy annak tartalma nem sérti a lengyel jogszabályokat, a felhasználó panaszt nyújthat be a szolgáltatónál. A szolgáltatónak meg kell erősítenie, hogy a panasz beérkezett, majd 48 órája lesz a megfontolására. Ha a szolgáltató elutasítja a panaszt, a felhasználó fellebbezhet a határozat ellen a Szólásszabadság Tanácsa előtt, amely hét napon belül megvizsgálja a fellebbezést. A tanács előtti eljárásokat elektronikus úton folytatnák le, a folyamat felgyorsítása és a költségek minimalizálása érdekében. A tanács zárt ülésen fog eljárni. Nem fog tanúvallomásokat, feleket, szakértői véleményeket és szemrevételezéseket vizsgálni, és a tanácskozás előtti bizonyítási eljárás a felek (a felhasználó és a szolgáltató, az országbeli képviselője által képviselt) által benyújtott bizonyítékokra vagy információkra korlátozódik, melyeket a tanács már ismer."

"Ha a tanács megalapozottnak ítéli meg a fellebbezést, elrendelheti a weboldalon a letiltott tartalom vagy fiók azonnali helyreállítását. Ezt követően, miután megkapta az utasítást, a szolgáltatónak legfeljebb 24 órája lesz a teljesítésére. A tanács végzésének be nem tartása akár 50 000 000 zloty (azaz 11 000 000 euró vagy 13 500 000 amerikai dollár) közigazgatási bírsággal járhat. Az ilyen magas pénzügyi büntetések megakadályozhatják, hogy a közösségi hálózati szolgáltatások rendszergazdái eltávolítsák a tartalmat, még ha az egyértelműen káros is, attól tartva, az ilyen tartalom jogszerűségével kapcsolatos vitáktól való félelem miatt."

"Ezenkívül a szolgáltató akkor sem tudja korlátozni a hozzáférést a tanács által már vizsgált tartalomhoz, ha a körülmények később megváltoznak, és a bejegyzés végül is jogellenesnek bizonyul. A tanács döntése végleges lesz, és az új testület csak az általa nyilvánvalónak ítélt tények megjelölésére, valamint a meghozott döntés jogalapját képező jogi rendelkezések idézésére korlátozhatja indokolását, amelyek megfosztják a szolgáltatót a közigazgatási bírósághoz való fellebbezés jogától." (2)



Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter rámutat, hogy mivel a legtöbb politikai diskurzus és vita online zajlik, az internetes technológiai óriások önkényes cenzúrája sérti az emberek szabadságait.

"Az ideológiai cenzúra tendenciáinak áldozatai gyakran a Lengyelországban működő különféle csoportok képviselői, akiknek tartalmát eltávolítják vagy blokkolják, csak azért, mert véleményt nyilvánítanak és olyan értékekre hivatkoznak, amelyek a közösségek szempontjából elfogadhatatlanok... ami erőteljesebb befolyást jelent a közösségi média működésében," - jelentette ki Ziobro.

"Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem könnyű téma," - folytatta.

"Tisztában vagyunk azzal, hogy az interneten garanciakeretnek kell lennie mindenki számára, aki úgy érzi, hogy megrágalmazták a különféle tartalmak korlátozásának szférájában, amely negatív hatást gyakorolhat más emberek szabadságára," - mondta.

"De olyan eszközöket szeretnénk javasolni, amelyek lehetővé teszik mind az egyik, mind a másik fél számára egy olyan testület igénybevételét, amely képes lesz eldönteni, hogy az ilyen közösségi médiafiókban megjelenő tartalom valóban sérti-e a személyes jogokat, függetlenül attól, hogy meg lehet-e szüntetni, vagy van-e cenzúra."

Míg a magánvállalkozások és az egyesülési szabadság szószólói gyorsan azt állítják, hogy "a Facebook és a Twitter magáncégek, és kitilthatják, akit akarnak," fontos mindenkit emlékeztetni arra, hogy ez nem igaz állítás.

2018-ban a Facebook bejelentette, hogy együttműködik a kormány által finanszírozott Atlanti Tanács Digital Forensic Research Lab néven ismert ágával, amely a közösségi média behemótot "valós idejű betekintéssel és frissítésekkel segítette a feltörekvő fenyegetések és dezinformációs kampányok kezelése érdekében a világ minden táján."

Az Atlanti Tanács az a csoport, amelyet a NATO a háborúk promótálására és az Oroszország iránti gyűlölet elősegítésére használ, ami viszont lehetővé teszi számukra, hogy továbbra is igazolják magukat. Olyan fegyvergyártók finanszírozzák, mint a Raytheon, a Lockheed Martin és a Boeing. Olyan milliárdos oligarchák finanszírozzák, mint az ukrán Viktor Pincsuk és a szaúdi milliárdos, Bahaa Hariri.

A lista folytatódik, és az a tény, hogy finanszírozásukat az Egyesült Államok, az amerikai hadsereg és a légierő adja, közvetlenül tagadja a partnerség "privát" aspektusát. (3)

A "agytröszt" partnerséget kötött a Facebookkal annak eldöntésére, hogy kit cenzúráznak, melyet közvetlenül finanszíroz több állami szereplő - köztük az Egyesült Államok -, ami semmissé tesz minden állítást, miszerint a Facebook teljesen "magánszereplő".

Az Atlanti Tanács hatalmas befolyást gyakorol a mainstream médiára is, ezért, amikor ezt a partnerséget meghirdették, a mainstream sajtóban senki sem emelte utalt rá orwelli gondolatként. Ehelyett olyan címlapokat adtak ki, mint "az amerikai agytröszt apró laboratóriuma segíti a Facebookot a közösségi média hamis hírek elleni harcában (Reuters)" (4) és a "Facebook partnerséget kötött az Atlanti Tanáccsal a választások biztonságának javítása érdekében (The Hill)," (5) ami azt jelenti, hogy egy NATO propaganda kar cenzúrázza az amerikaiak által a Facebookon látott információkat.

Ezen okok miatt rendkívül fontos Lengyelországnak ezen lépése. Remélhetőleg ez egy szélesebb vitához vezet a szólásszabadság elidegeníthetetlen jogáról nemcsak az utcán, hanem a digitális világban is. (6)

(1) - https://www.gov.pl/attachment/5a0
(2) - https://www.natlawreview.com/arti
(3) - https://www.atlanticcouncil.org/sup
(4) - https://www.reuters.com/article/us-
(5) - https://thehill.com/policy/technolog
(6) - https://thefreethoughtproject.com/po