Lehetséges, hogy az iráni Dzsiroft a civilizáció valódi bölcsője?

A régészek a Dzsiroft síkságon, Irán délkeleti részén, a Halil-folyó völgyében egy fontos helyszín harmadik nagy feltárásának megkezdésére k...

A régészek a Dzsiroft síkságon, Irán délkeleti részén, a Halil-folyó völgyében egy fontos helyszín harmadik nagy feltárásának megkezdésére készülnek.

Konar Sandal maradványait egy 2001-es áradás után fedezték fel az iráni Dzsiroft közelében. (1)

A helyszínt három oldalon magasodó, zord hegyek védik, és kiderült, hogy ez a rejtett ékszer egy kiterjedt bronzkori városi település, amelyet egy csodálatos királyság épített, amelynek létét korábban nem említették a történelemkönyvek.

A felfedezés arra késztetett néhány szakértőt, hogy azt feltételezzék, hogy a rég elveszett Dzsiroft-kultúra valójában a civilizáció bölcsője volt még a sumér vagy a mezopotámiai kultúra megjelenése előtt.

A korai bronzkori Konar Sandal helyszín felfedezése Dzsiroft közelében

Az iráni Kermán tartományban feltárt terület a Konar Sandal nevet kapta. Központi jellemzője két, egymástól körülbelül 1,6 kilométer távolságra lévő hatalmas temetkezési halom, amelyet Konar Sandal A-nak (észak) és Konar Sandal B-nek (dél) jelöltek. A helyszín Irán délkeleti részén, Dzsiroft közelében található.

Az A halom alatt a régészek találtak egy kőszerkezetet, amelyet véleményük szerint vallási célokra használtak. A B halom alatt egy kétszintes, megerősített fellegvár maradványait találták egy több mint 13,5 hektáros területen.

A halmok tövében a mélyebb ásatások sok kisebb épület jelenlétét tárták fel, és úgy gondolják, hogy hasonló szerkezetek fognak előkerülni a két halom közötti területen, és másutt a környező földalatti környezetben.

A feltárt építmények mellett Konar Sandalban rengeteg lenyűgözően vonzó és finoman kidolgozott műtárgy is előkerült, feltárva egy kulturálisan kifinomult nép létét, amely vitathatatlanul egy fejlett társadalomban alkotott és élt.

Az első két feltárástól eltérően, amelyet nemzetközi csapatok végeztek, ez az új feltárás szigorúan iráni projekt lesz, amelyet az ország Kulturális Örökség és Turizmus Kutatóintézete támogat.

"A projekt célja az őskori hely jogi határainak meghatározása," - magyarázta Fereidoun Fa'ali, a kermán tartományi turisztikai főnök, aki a Konar Sandal helyszínét "Délnyugat-Ázsia egyik legfontosabb bronzkori városaként" írta le. Ez egy erős állítás, de valójában ez az értékelés indokolatlanul szerény is lehet.

Lehet, hogy a dzsirofti helyszín a civilizáció igazi bölcsője?

A Dzsiroft-síkság első szakaszát, egy nekropoliszt, 2001-ben fedezték fel. A Halil-folyó súlyos áradása több tonna talajréteget mosott el, amely korábban borította a helyszínt, és egy olyan ősi sírkomplexumot tárt fel, amelyre senki sem számított. A feltárt temetőből lenyűgöző bronzkori ékszerek, kerámiák, szerszámok, ivókupák, társasjátékok és különféle féldrágakövekkel díszített tárgyak kerültek elő.

Sajnos a kezdeti felfedezők fosztogatók és régiségkereskedők voltak, akik sok értékes műtárgyat loptak el és értékesítettek, mielőtt a bűnüldözés és a katonaság végre megérkezett volna a helyszín biztosítására.

E kezdeti felfedezés után 2003-ban megkezdődött az első hivatalos feltárás Dzsiroftnál, Dr. Yousef Majidzadeh iráni régész vezetésével, ami 2007-ben ért véget, és Dr. Majidzadeh röviddel ezután közzétette csapata megállapításait.

A radiokarbon kormeghatározás alapján a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy az integrált városi komplexumot építő Dzsiroft civilizáció időszámításunk előtt 2500 körül érte el hatalmának és jólétének csúcsát. A jelek azonban arra utalnak, hogy a komplexum kezdeti építése már az időszámításunk előtti 5. évezredben elkezdődhetett.

Ezen ásatás, és egy másik, 2014-ben indított újabb feltárás során a régészek további számos értékes és érdekes tárgyat találtak a halmok belsejében és a környező táj alatt. Különösen érdekes volt az a négy tábla, amelyek két különböző nyelven voltak feliratozva, az egyik teljes egészében geometriai ábrákból állt, és nem volt összehasonlítható semmivel, amit korábban találtak.

Vajon milyen jelentőségű ennek a rég elveszett, írástudó királyságnak a felfedezése az iráni sivatag kietlen, elhagyatott területén? Elég jelentős ahhoz, hogy egyes források szerint kérdésessé tegye Mezopotámiát, mint a civilizáció bölcsőjét.

Jean Perrot, korábbi iráni ásatási tapasztalatokkal rendelkező francia régészt kérték fel, hogy vizsgálja meg a helyszínt és annak tartalmát az első feltárás legkorábbi szakaszaiban. Amikor felkérték, hogy ossza meg benyomásait, a következőket mondta:

"Egy olyan terület, amelyet korábban csak nomádok és a szarvasmarháik laktak, egy hihetetlenül fejlett civilizáció szíve volt. Ezen a területen az emberek társadalmi hierarchiában éltek. Ezeknek az embereknek kifejezett világképük volt, amely megkülönbözteti őket a suméroktól. Ezentúl Dzsiroftot kell tekintenünk a civilizációk eredetének, és az összes többi civilizációt a Dzsiroft előtti vagy utáni civilizációnak kell tekintenünk."

Ebben a kijelentésben lehet némi htúlzás, mivel a sumér civilizáció legalább olyan régre visszavezethető, ha nem korábbra, mint a Dzsiroft civilizáció (i.e. az ötödik és hatodik évezredig). De tekintettel arra, hogy Mezopotámiát és Irán déli részét csupán 1000 kilométer választja el egymástól, fennáll annak a lehetősége, hogy a Dzsiroft civilizáció közös ősökkel rendelkezett a sumérokkal, és hogy talán a kettő kettészakadt a káosz, a zűrzavar és a pusztítás következtében, amelyet a nagy áradások okoztak, amelyek az utolsó jégkorszak végén következtek be.

Azt viszont ésszerű dolog feltételezni, hogy Mezopotámia népei kölcsönhatásba léphettek a keleti dzsirofti szomszédaikkal, talán elég jelentős mértékben ahhoz, hogy az egyik kultúra befolyásolja a másik fejlődését. Valójában a Konar Sandalnál felfedezett leletek közül sokat mitológiai képek díszítenek, amelyek úgy tűnik, hogy összekapcsolják kultúráját Mezopotámia kultúrájával.

A Dzsiroft civilizáció kerámiák készítésére szakosodott, klorit néven ismert féldrága ásványi anyag felhasználásával, és ennek a feltűnően hasonló ikonográfiát tartalmazó kerámiának számos példáját találták meg a Közel-Kelet és Ázsia különböző régészeti lelőhelyein, beleértve a bronzkori Mezopotámiával összefüggő helyeket is.

Az elveszett Dzsiroft civilizáció pontos identitására vonatkozóan különböző értelmezések születtek. Dr. Majidzadeh úgy véli, hogy kollégáival Aratta legendás földjét, a bronzkori dicsőséges atlantiszszerű királyság helyét fedezhették fel, amely rejtélyes módon eltűnt a történelmi feljegyzésekből.

Aratta azonban elsősorban a sumér versekből ismeretes, ami miatt néhányan megkérdőjelezték, hogy létezett-e valaha ilyen hely. Egy alternatív elmélet azt sugallja, hogy az újonnan felfedezett iráni civilizáció Marhasi ősi királysága lehet, amely Irán déli részén található, és köztudottan konfliktusokba keveredett az Akkád mezopotámiai királysággal az időszámításunk előtti harmadik évezredben.

A Dzsiroft civilizáció találós kérdésére soha nem lehet végleges választ találni. Az a tény azonban, hogy egyáltalán létezett, arra kényszeríti a régészeket és a történészeket, hogy értékeljék újra mindazt, amit úgy gondoltak, hogy tudtak Mezopotámia elsőbbségéről és fontosságáról a világtörténelem szempontjából. Mezopotámia jelentősége nem csökkent, de a továbbiakban előfordulhat, hogy keleti unokatestvérével osztoznia kell a "civilizáció bölcsője" címen. (2)

(1) - https://www.tehrantimes.com/news/458
(2) - https://www.ancient-origins.net/news-hi