A pusztító aranyláz már az űrből is látható a perui Amazonas esőerdőiben

A perui Amazonas a világ negyedik legnagyobb trópusi esőerdője és a biológiai sokféleség fontos pontja. De szokás szerint az emberek anyagi ...

A perui Amazonas a világ negyedik legnagyobb trópusi esőerdője és a biológiai sokféleség fontos pontja. De szokás szerint az emberek anyagi hasznot húznak az őshonos és veszélyeztetett fajok elpusztításából.

Miután az arany ára unciánként meghaladta az 1700 dollárt, az aranybányászok elárasztották az amazóniai esőerdőket. Sokan közülük szegények, akik kétségbeesetten próbálták ellátni a családjaikat. Néhányan egyenesen mohók voltak.

Akárhogy is, az aranybányászat felgyorsítja az erdőirtást és más környezeti károkat is okoz. A Nemzetközi Űrállomásról készült új fotók pedig azt mutatják, hogy milyen rosszul néz ki az esőerdő.

Illegális bányászat Madre de Diosban

Peru a világ hatodik vagy hetedik legnagyobb aranytermelője, attól függően, hogy melyik listát nézzük. Csak az Egyesült Államok évente körülbelül 2 milliárd dollár értékű aranyat importál Peruból.

Becslések szerint az arany 20%-át illegálisan bányászzák olyan helyeken, mint Peru keleti Madre de Dios megyéje, amely Bolíviával és Brazíliával határos. Noha a bányászat illegális a terület nagy részén, nem könnyű elkapni a becslések szerint 30-40 000 kisebb bányászt, akik Madre de Dios gazdag terepét kutatják.

A ritkán lakott megye körülbelül akkora, mint Magyarország. Bár a bányászat a megye egyes részein legális, a nemzeti tartalékokban és a környező pufferzónákban illegális. De ezek az ember által létrehozott határok sokakat nem akadályoznak meg a bányászatban.

"Ki fog megállítani egy szegény férfit Cuzco-ból, Juliaca-ból vagy Punoból, aki havi 30 dollárt keres, ha Madre de Diosba megy és ásni kezd?" - tette fel a kérdést Antonio Brack Egg, Peru volt környezetvédelmi minisztere. Ha egy kutató napi két gramm aranyat talál, akkor többet termelt, mint amennyit egy hónap alatt szokott keresni.

A perui esőerdőben éktelenkedő bányagödrög a NASA és az ISS fotóján

A 2008-as gazdasági válság felgyorsította az arany árának növekedését és beindította az aranylázat. 2011-ben a PLOS One folyóiratban megjenelt tanulmány szerint az aranybányászat vált az erdőirtás fő okává.

Aztán a dolgok tovább romlottak. A déli interóceáni autópálya építése lett az egyetlen közúti kapcsolat Peru és Brazília között, amit a turizmus és a kereskedelem előmozdítására terveztek. Az autópálya egyenesen áthalad Madre de Dios megyén, megkönnyítve ezzel az ország minden sarkából érkező peruiak számára a korábban lakatlan, arannyal gazdag területekre történő eljutást. A helyi kormányzás hiánya pedig megkönnyítette az aranybányászatot.

Mostanra a bányászokat és családjaikat kiszolgáló teljes települések jelentek meg az egykori esőerdőkben. Ezek a települések pedig tiltott tevékenységekkel teli veszélyes helyekké váltak. Az illegális bányászat csak a kezdet. Madre de Diosban egyéb veszélyes tevékenységek is folynak, többek között emberkereskedelem, korrupció, bérgyilkosság és pénzmosás, ezért nem meglepő, hogy tömegsírokat találtak a környéken.

Pusztuló környezet

A perui aranybányászat számos kockázatot jelent mind a környezetre, mind az emberi egészségre. A legnyilvánvalóbb - főleg, ha az űrből nézzük a megtizedelt területet - a több ezer hektárnyi kivágott esőerdő, amely ma pusztaság.

A Nemzetközi Űrállomás fényképein hatalmas sáros vízgödrök láthatók. Ezek aranykutató gödrök, amelyek az Amazonas egyes részein gyakoribbá váltak, mint maguk a fák, és ahol korábban 1200 éves fákat is találtak.

"Mindegyik gödröt sáros talaj és növényzet nélküli területek vesznek körül," - írta Justin Wilkinson, a Texas Állami Egyetem ösztöndíjas szakembere, a NASA Föld Megfigyelő Intézetének munkatársa. "Ezek az erdővel borított területek az ősi folyók útvonalát követik, amelyek hordalékot, köztük aranyat is leraknak."

Továbbá burjánzik a higany használata. Az arany és egyéb ásványok elválasztásához a bányászok higanyt forralnak és üledékeket adnak hozzá. Ha ezzel a mérgező főzettel elkészültek, évente legalább 50 tonna higanyt juttatnak a folyókba vagy a légkörbe, egy része pedig kimosódik a vízgyűjtő területeken.

A higany bekerül a halakba, és végső soron az őket elfogyasztó emberekbe. Egy 2012-es PLOS One tanulmány szerint azok a helyiek, akik sok halat ettek a higannyal átitatott folyókból, több mint háromszor nagyobb valószínűséggel szenvedtek higanymérgezést, mint azok a helyiek, akik nem fogyasztottak halat.

Noha senki sem tudja pontosan a perui bányászat, fakitermelés és más invazív ipar által elpusztított terület nagyságát, egyes becslések szerint ez akár 26000 hektár is lehet. De elképzelhető, hogy sokkal nagyobb lesz ez a szám.

Azonban nem csak a felszínt távolítják el, mivel a károk talán 50 méter mélyre is kiterjednek. Az élőhely elvesztése tovább rontja a már egyébként is veszélyeztetett fajok, például a sörényes farkas és a lápi szarvas túlélését, és hátrányosan befolyásolja a madarak, például a tukánok és a vörös ara papagájok életét.

Az Amazonan folyó medencéje a Föld szárazföldi fajainak körülbelül egynegyedét tartalmazza. Sok ott élő rovart és növényt még tudományosan sem azonosítottak.

Az aranybányászat visszaszorítása

2019 februárjában a perui kormány elindította a Merkúr hadműveletet. Kihirdette a rendkívüli állapotot, és a hadsereg 1800 katonáját és rendőröket küldött az illegális aranybányászat megállítására.

Helyhez kötött támaszpontokat és helyszíneket is felállítottak, a dzsungel lombkoronája fölött repültek, hogy megpróbálják kiterjeszteni a bányászati műveletek felmérését és a helyiektől kapott tippek alapján folytatták a keresést.

A megközelítés gyakran nehézkes volt, olyan taktikákkal, mint a bányászok kunyhóinak és javainak felgyújtása. A védett területeken folytatott illegális bányászat akár nyolc év börtönbüntetéssel is járhat.

Ez a fajta intenzív megtorlás új volt Peru számára, amelynek kormánya jobban ismert a korrupcióról, mint a környezetbarátságról. Öt hónap elteltével a kormány arról számolt be, hogy az aranybányászatból származó erdőirtás 90%-kal csökkent az előző évhez képest. De a Nemzetközi Űrállomás legutóbbi képei azt mutatják, hogy a kérdés korántsem megoldott. (1)

(1) - https://inhabitat.com/devastating-gold