Magyar kutatók szerint a kutyák tudatában vannak a testüknek, és testük világhoz való viszonyának

A kutyák képesek megérteni, hogy testük hogyan viszonyul a körülöttük lévő világhoz, beleértve azt is, amikor valami akadályozza őket az útj...

A kutyák képesek megérteni, hogy testük hogyan viszonyul a körülöttük lévő világhoz, beleértve azt is, amikor valami akadályozza őket az útjuk során, állapították meg magyar kutatók. Ami nyilvánvalónak tűnhet számunkra, az az önreprezentáció egy formája - amelyet az állatok körében ritkának tartanak - és egy lépés a tudat felé.

"A kutyák tökéletes alanyok az önreprezentációval kapcsolatos képességek vizsgálatához, mivel osztozunk velük antropogén fizikai és társadalmi környezetünkön," - nyilatkozta Lenkei Rita, a tanulmány első szerzője és az ELTE PhD hallgatója.

Tudjuk, hogy a kutyák sokat tanulnak tőlünk az együttlét ideje alatt, és Lenkei úgy gondolta, hogy a testtudatosság is szerepelhet a listán.

A Scientific Reports folyóiratban Lenkei és társszerzői a testtudatot úgy definiálják, mint az "A képesség, hogy valaki a saját testéről, mint tárgyról információkat tart szem előtt a világ más tárgyaihoz viszonyítva". (1)

A pszichológusok a kisgyermekek testtudatát azzal tesztelték, hogy megpróbálták rávenni őket, hogy adjanak át egy takarót, amelyen ülnek. Az önreprezentáció, amely szükséges annak megértéséhez, hogy először le kell szállniuk a takaróról, általában 18-24 hónapos korban jelentkezik.

Mivel a kutyák nem adhatnak át senkinek semmit, a csapat újratervezte a tesztet. A kutatók labdát erősítettek a szőnyeghez, és 32 kutyát ültettek le a szőnyegre, akik jártasak voltak a labdák visszahozásában, mielőtt arra kérték őket, hogy vigyék oda az embereknek a labdát (a szőnyeggel együtt).

"Az eredetinél összetettebb módszert dolgoztunk ki annak biztosítására, hogy a kutyák csak akkor hagyják el a szőnyeget, amikor erre valóban szükség van," - mondta Dr. Pongrácz Péter vezető szerző.

A kutyák szinte minden esetben kitalálták, amire szükség volt, és képesek voltak eljuttatni a labdát. Ezzel szemben az ellenőrző kísérletben csak a kutyák fele tette meg, ahol a labdát a földhöz rögzítették, így a szőnyeg elhagyása nem volt segítség.

A kontroll kísérletben a kutyáknak általában hosszabb időbe telt, nyilvánvalóan többnyire akkor tették ezt, amikor feladták, nem pedig azt gondolták, hogy ez a megoldás.

Az eredmény talán legérdekesebb része az, hogy a kutyák sikertelenek az úgynevezett tükörteszten, amely felméri a tükörkép felismerésének képességét. Emberként ezt ugyanabban az időben tanuljuk meg, amikor rájövünk, hogy testünk akadályt jelenthet.

Ráadásul az elefántok az egyetlen állatok, amelyek korábban átmentek a test akadályteszten. Ismertek arról is, hogy képesek elvégezni a tükörtesztet is, megerősítve azt a várakozást, hogy a kettő együtt jár. A szerzők azzal érvelnek, hogy a tükörtesztre való túlzott támaszkodás megtévesztette az állatok kognitív képességeit vizsgáló tudósokat az állatok képességeinek sokféleségét illetően.

"Eredményeink alátámasztják az önreprezentációról szóló elméletet, amely többé-kevésbé összefüggő kognitív képességek halmaza, ahol egy adott építőelem jelenléte vagy hiánya függhet az adott faj ökológiai igényeitől és kognitív komplexitásától," - mondta Lenkei.

Más szavakkal: ne feltételezzük, hogy egy faj egyedei nem képesek bizonyos kognitív feladatok elvégzésére csak azért, mert más feladatok során kudarcot vallanak, mivel az evolúció éppúgy alakította képességeiket, mint testüket, hogy számukra megfeleljenek. (2)

(1) - https://www.nature.com/articles/s41598
(2) - https://www.iflscience.com/plants-and-a