Törpe zsiráfokat találtak Afrikában, akik egy rendellenesség miatt csak fele akkorák, mint normális társaik

A zsiráfok átlagos magassága 5,5 méter körül van, de a tudósok kettőbe is belebotlottak, amelyek fele akkorák. A természetvédelmi tudósok Ug...

A zsiráfok átlagos magassága 5,5 méter körül van, de a tudósok kettőbe is belebotlottak, amelyek fele akkorák.

A természetvédelmi tudósok Ugandában felfedeztek egy núbiai zsiráfot, amely 2,8 méter magas, majd egy angolai zsiráfot, amely mindössze 2,6 méteres.

A kutatókat mindkét megfigyelés összezavarta, és csak egy dologra tudtak következtetni, a törpe termetre.

A csontváz diszpláziának is nevezett állapot rendellenességeket eredményez a csontok fejlődésében, és rövidült illetve szabálytalanul arányos anatómia jellemzi.

A törpe termet a beltenyészet miatt ismert az emberek és a fogságban tartott állatok körében, de vadállatok között ritkán figyelték meg, és a legutóbbi felfedezések az első dokumentált eseteknek számítanak a zsiráfok körében.

Bár a rendellenesség csökkenti a túlélési arányt a háziállatok körében, a zsiráfok már kifejlett felnőttek, és a tudósok szerint a törpe termetük valószínűleg nem csökkenti az élettartamukat.

A két zsiráfot, akiknek a Gimil és Nigel nevet adták, a Zsiráf-védelmi Alapítvánnyal és a Smithsonian Természetvédelmi Biológiai Intézettel együttműködő természetvédelmi tudósok fedezték fel.

A Gimil nevű núbiai zsiráfot először 2015-ben figyelték meg az ugandai Murchison Falls Nemzeti Parkban.

A kutatók észrevették, hogy az akkor még borjú hímnek a testéhez és a nyakához képest végtagjai meglehetősen aránytalanok.

A csapat a következő néhány évben visszatért a parkba, hogy fényképeket és méréseket készítsen, ahogy a zsiráf növekedett.

Gimilt utoljára 2020 júliusában figyelték meg, amikor az utolsó képeket készítették és méréseket végeztek.

A Nigel becenevű angolai zsiráf Namíbia középső részén egy magángazdaságban élt, és néhány éven keresztül ugyanúgy figyelték, mint Gimilt.

A tudósok összehasonlították mindkét zsiráf képét és méreteit, mindkettő érett felnőtt, és más zsiráfokét, amelyek kora hasonló és ugyanazon populációból származnak.

"Digitális fotogrammetriás technikák segítségével összehasonlító morfometrikus elemzéseket végeztünk két, különféle taxonból származó vad zsiráf csontváz diszplázia-szerű szindrómáinak leírására, és bebizonyítottuk, hogy ezen diszpláziás zsiráf csontvázak méretei nem felelnek meg a hasonló korosztályú zsiráf populációkban végzett méréseknek," - mondták a kutatók a BMC Research Notes folyóiratban megjelent tanulmányukban. (1)

A csapat megállapította, hogy a kisebb zsiráfoknak rövidebb a lába, mint társaiké. A két állatnak emellett különböző mértékben rövidebbek az elülső végtagjai, és a nyakuk hossza is eltérő.

Megállapították, hogy a csontváz diszplázia csökkenti a fogságban lévő állatok túlélési arányát, de mivel a két zsiráf már több mint egy éves, a csapat szerint az állapotuk nem fogja befolyásolni a túlélési esélyüket.

A namíbiai zsiráfnak azonban a rövid lába miatt korlátozott a mozgási képessége, és a kutatók attól tartanak, hogy emiatt felnőtt korában könnyebb célpont lehet a ragadozók számára. (2)

(1) - https://link.springer.com/epdf/10.1186/
(2) - https://www.nytimes.com/2021/01/06/