Egy lengyel városban két máglyára küldött boszorkány maradványait fedezték fel, akik feláldoztak egy csecsemőt

A lengyel régészek két boszorkány csontvázát tárták fel, akik egy harmadik társukkal egy szentségtelen szentháromsághoz tartoztak, akiket id...

A lengyel régészek két boszorkány csontvázát tárták fel, akik egy harmadik társukkal egy szentségtelen szentháromsághoz tartoztak, akiket időszámításunk szerint 1679-ben máglyán égettek el. De mit tett ez a három nő, akiket ma Bochnia boszorkányaiként ismernek, hogy megérdemeljék ezt a sorsot?

Nos, az egyházi feljegyzések szerint Bochnia boszorkányai megfosztottak egy csecsemőt az ereitől, mágikus sörben áztatták, majd megégették a csecsemő testét.

Bochnia boszorkányai: Csak hármat végeztek ki a több ezerből

Leginkább a 13. századi világörökségi sóbányájáról ismert - amely Európa legrégebbi működő sóbányája - Bochnia egy lengyel város a Raba folyó mellett, mintegy 38 kilométerre a regionális fővárostól, Krakkótól.

A város középkori piacán végzett ásatások során régészek tárták fel a két nő megégett maradványait, akiket miután boszorkánysággal és egy gyermek meggyilkolásával vádoltak meg 1679-ben, elevenen elégettek.

A boszorkányperek eltartottak egy ideig, mire felmelegedtek Lengyelországban, és az egyház csak a 17. század második felében kezdte máglyán elégetni az embereket. A püspökök azonban pótolták ezt a lazaságot és hosszabb ideig alkalmazták ezt a gyakorlatot Lengyelországban, mint másutt Európában.

1776-ban, ugyanabban az évben, amikor megalapították az USA-t, betiltották Lengyelországban a boszorkánypereket, de ezt a törvényt további 50 évig nem hajtották végre. Becslések szerint 3000-4000 embert végeztek ki boszorkányság gyakorlása miatt Lengyelországban.

Anetta Stachoń kutató a bochniai Stanisław Fischer Múzeumból a helyi médiának elmondta, hogy a történelmi feljegyzések egy brutális kivégzést részleteznek, amely Bochniában történt 1679-ben. A három nőt élve elégették, miután rettenetes boszorkánysággal vádolták őket, és a régészek most megtalálták közülük kettőnek a megégett csontvázát. (1)

Marcin Paternoga vezető régész szerint a boszorkányok maradványait teljes körűen elemezni fogják, hogy pontosan meghatározzák, hogyan végezték be sorsukat. Azonban "vannak olyan nyomok, melyek valóban máglyahalálra utalnak, mivel csontjaikon szélsőséges hőmérséklet okozta égési nyomok láthatók".

Az egyik kérdés, ami a fejekben motoszkálhat, hogy majdnem 400 év után hogyan találhatták meg a két megégetett boszorkány csontvázát ott, ahol kivégezték őket? Dr. Paternoga rámutat arra, hogy a boszorkányságért bűnösnek talált embereket "nem engedték volna, hogy áldott földben temessék el," és gyakran ott temették el őket, ahol meghaltak.

Anetta Stachoń kutatásai alapján a három élve megégetett nő "Regina Wierzbicka volt Prandocinból, Maryna Mazurkowa Bochniából és Borucina Niedarból". Egy 1995-ös jelentés szerint Regina Wierzbicka kínzásakor "végül beismerte, hogy vásárolt egy újszülöttet, hogy meghamisítsa a terhességét, hogy az a férfi, akit szeret, feleségül vegye". Aztán Borucina arra kényszerítette Wierzbicka szeretőjét, hogy megölje a babát, és ők, várva rá, egy "varázsfőzetben használták fel a gyermek ereit".

Ugyanazon a délutánon vádolták meg és égették el őket máglyán

Wierzbicka és Mazurkowa végül beismerte, hogy "varázsoltak, repültek és találkoztak az ördöggel," de a két nő azt állította, hogy Borucina tanította nekik ezeket az ördögi művészeteket. A legrosszabb azonban még csak ezután következett.

Amikor a Sátán három szeretőjét megkérdezték, mit tettek a gyermek testével, bevallották, hogy "porrá égették, majd Borucina parancsára neki és Wierzbickának egy belőle készített főzetet kellett innia".

A bochniai felfedezésről szóló cikk szerint a kutatók úgy vélik, hogy vallomásuk után nem sokkal a három nőt gyorsan egy rúdhoz kötözték, és sietve élve elégették őket egy gödör fölött, "ami abban az időben azt szimbolizálta, hogy a Pokolba ereszkednek, hogy megfizessenek a szörnyű bűnökért."

Ez az eset a lengyelországi boszorkányperek vége felé történt meg. Az első ismert eset az volt, amikor Jakub von Płock (1396-1425) püspök eretnekséggel vádolta a borkówi Damiant, de ezt a vádat bizonyítékok hiányában ejtették.

1476-ban a zakrzewi Dorotát varázslás miatt akarták megégetni Poznańban, de az ítéletet hatályon kívül helyezték.

Lengyelországban az első megerősített boszorkány kivégzésre 1511-ben került sor, amikor halálba küldtek egy nőt Waliszewben.

A Bochniában ásatással foglalkozó régészek meg vannak győződve arról, hogy ha folytatják a feltárást, akkor megtalálják a harmadik boszorkány csontvázát is, amely kiegészíti majd a csecsemőt megégető bochniai boszorkányok kibontakozó történetét. (2)

(1) - https://bochnianin.pl/32507/bochnia-druga
(2) - https://www.ancient-origins.net/news-histo