A legújabb adatok és modellezések alapján a Tejút valószínűleg tele van halott civilizációkkal

A legtöbb idegen civilizáció, amely valaha is feltűnt a galaxisunkban, valószínűleg már elpusztította önmagát. Ez a következtetése egy új ta...

A legtöbb idegen civilizáció, amely valaha is feltűnt a galaxisunkban, valószínűleg már elpusztította önmagát.

Ez a következtetése egy új tanulmánynak, amelyet december 14-én tettek közzé az arXiv adatbázisban, és amely modern csillagászatot és statisztikai modellezést használt az intelligens élet időbeli és térbeli megjelenésének és pusztulásának feltérképezéséhez a Tejútrendszeren belül. (1)

Eredményeik egy híres egyenlet 2020-as pontosítását jelentik, amelyet Frank Drake, a SETI alapítója írt 1961-ben. A Carl Sagan fizikus által a "Kozmosz" minisorozatban népszerűsített Drake-egyenlet számos rejtélyes változóra támaszkodott, például a bolygók elterjedtségére az univerzumban, ami egy nyitott kérdés.

Ez az új cikk, amelyet a Caltech három fizikusa és egy középiskolás diák írt, sokkal praktikusabb. Megmondja, hogy hol és mikor fordul elő az élet a Tejútrendszerben a legvalószínűbb módon, és meghatározza az elterjedését befolyásoló legfontosabb tényezőt, az intelligens lények önpusztításra való hajlamát.

"Carl Sagan kora óta rengeteg kutatás történt," - mondta Jonathan H. Jiang, a tanulmány társszerzője, a NASA Caltech-i Sugárhajtómű Laboratóriumának asztrofizikusa.

"Különösen a Hubble és a Kepler űrtávcső óta rengeteg ismerettel rendelkezünk a Tejút galaxisban a gáz és a csillagok sűrűségéről, a csillagképződési sebességről és az exobolygók kialakulásáról ... és a szupernóva robbanások előfordulási arányáról. Valójában ismerünk néhány számot, amelyek rejtélyek voltak a híres 'Kozmosz' epizódok idején."

A szerzők számos tényezőt vizsgáltak, amelyek vélhetően befolyásolják az intelligens élet fejlődését, ilyen például a földszerű bolygókkal rendelkező napszerű csillagok elterjedése, a halálos, sugárzó szupernóvák gyakorisága, az intelligens élet kialakulásának valószínűsége és ideje, ha a körülmények megfelelőek, és a fejlett civilizációk lehetséges önpusztításra való hajlama.

A Tejútrendszer időbeli alakulását e tényezők figyelembevételével modellezték, és megállapították, hogy az ismert tényezők alapján az élet megjelenésének valószínűsége a galaktikus központtól körülbelül 13000 fényévre, a galaxis létrejöttét követően pedig 8 milliárd évvel tetőzött.



A Föld ehhez képest mintegy 25000 fényévnyire van a galaktikus központtól, és az emberi civilizáció a Tejútrendszer kialakulása után körülbelül 13,5 milliárd évvel jött létre a bolygó felszínén, bár az egyszerű élet hamarosan felbukkant a Föld kialakulása után.

Más szavakkal, valószínűleg egy határ civilizáció vagyunk a galaktikus földrajz, és későn érkezők a Tejútrendszer öntudatos lakói szempontjából. De ha feltételezzük, hogy az élet meglehetősen gyakran megjelenik és végül intelligenssé válik, akkor valószínűleg vannak más civilizációk is - főleg a 13000 fényévnyi sáv köré csoportosulva, főként a napszerű csillagok elterjedtségének köszönhetően.

A legtöbb ilyen civilizáció, amely ma is létezik a galaxisban, valószínűleg fiatal, azon oknál fogva, hogy az intelligens élet hosszú időskálán hajlamos elpusztítani önmagát. Még akkor is, ha a galaxis több mint 5 milliárd évvel ezelőtt érte el civilizációs csúcsát, az akkori civilizációk többsége valószínűleg már epusztította önmagát, állapították meg a kutatók.

Ez az utolsó a legbizonytalanabb változó a cikkben, hogy milyen gyakran pusztítják el magukat a civilizációk. De a kutatók szerint annak meghatározása is fontos, hogy mennyire elterjedtek a civilizációk.

Még ha rendkívül alacsony is az esélye annak, hogy egy adott civilizáció megsemmisüljön egy adott korban - mondjuk nukleáris holokauszt vagy elszabadult éghajlatváltozás miatt - azt jelentené, hogy a Tejút csúcs civilizációinak túlnyomó többsége már régen eltűnt. (2)

(1) - https://arxiv.org/abs/2012.07902
(2) - https://www.livescience.com/milky