A Föld sokkal közelebb van galaxisunk szupermasszív fekete lyukához, mint gondoltuk

Úgy tűnik, hogy a Földet rosszul helyezték el. A Tejút galaxis új térképe szerint ugyanis a Naprendszer helyzete nincs ott, ahol azt gondolt...

Úgy tűnik, hogy a Földet rosszul helyezték el. A Tejút galaxis új térképe szerint ugyanis a Naprendszer helyzete nincs ott, ahol azt gondoltuk. Nem csak közelebb van a galaktikus centrumhoz - és a benne lévő szupermasszív fekete lyukhoz, a Sagittarius A*-hoz -, hanem gyorsabban is kering körülötte.

Ez semmilyen aggodalomra nem ad okot; valójában nem kerülünk közelebb a Sgr A* -hoz, és nem fenyeget bennünket az a veszély, hogy beszippant minket. Inkább a Tejútrendszer térképünket módosították, pontosabban meghatározva, hogy hol voltunk végig.

A felmérés pedig gyönyörűen bemutatja, milyen bonyolult egy galaxist három dimenzióban feltérképezni a belsejéből. (1)

Ez egy olyan probléma, amely régóta zavarta az űrjelenségek megértését. Viszonylag könnyű feltérképezni a csillagok és más kozmikus tárgyak kétdimenziós koordinátáit, de az ezektől az objektumoktól való távolságot sokkal nehezebb meghatározni.

A távolságok pedig fontosak - segítenek meghatározni a tárgyak belső fényerejét. Jó friss példa erre a vörös óriáscsillag, a Betelgeuse, amely kiderült, hogy közelebb van a Földhöz, mint azt a korábbi mérések sugallták. Ez azt jelenti, hogy nem akkora és nem is olyan fényes, mint gondoltuk.

A másik a CK Vulpeculae objektum, egy csillag, amely 350 évvel ezelőtt robbant fel. Valójában sokkal messzebb van, ami azt jelenti, hogy a robbanás fényesebb és energikusabb volt, és új magyarázatot igényel, mivel a korábbi elemzések azt feltételezték, hogy viszonylag alacsony energiájú volt.

De már egyre jobban ki tudjuk számítani ezeket a távolságokat, és a rendelkezésre álló legjobb technológiát és technikákat alkalmazó felmérésekkel keményen dolgozunk a Tejút háromdimenziós térképének finomításán, amely az asztrometria néven ismert terület. Ezek egyike a VERA rádiócsillagászati felmérés, amelyet a japán VERA együttműködés végzett.

A VERA számos rádióteleszkópot használ a japán szigetvilágon, adataikat egyesítve pedig hatékonyan produkálja ugyanazt a felbontást, mint egy 2300 kilométeres tányérral rendelkező teleszkóp. Ugyanaz az elv áll az Event Horizon teleszkóp mögött, amely egy fekete lyuk árnyékának legelső közvetlen képét hozta létre.

A VERA-t, amely 2000-ben kezdte a megfigyelést, úgy tervezték, hogy segítsen kiszámolni a rádió kibocsátó csillagok távolságát a parallaxisuk meghatározásával. Hihetetlen felbontásával több mint egy évig figyeli ezeket a csillagokat, és nyomon követi, hogyan változik a helyzetük azokhoz a csillagokhoz képest, amelyek sokkal messzebb vannak, miközben a Föld kering a Nap körül.

Ez a helyzetváltozás ezután felhasználható annak kiszámításához, hogy egy csillag milyen messze van a Földtől, de nem minden parallaxis megfigyelés jön létre egyenlően. A VLBI sokkal nagyobb felbontású képeket képes előállítani, a VERA lélegzetelállító szögfelbontása pedig 10 ívmásodperc, ami rendkívül nagy pontosságú asztrometriás méréseket eredményez.

A csillagászok pedig ezt használták arra, hogy finomítsák Naprendszerünk helyzetét a Tejútrendszerben. Az év elején kiadott 99 objektumot tartalmazó első VERA asztrometriai katalógus, valamint egyéb megfigyelések alapján a csillagászok elkészítették ezeknek az objektumoknak a helyzet- és sebességtérképét.

Ebből a térképből számolták ki a galaktikus központ helyzetét.

1985-ben a Nemzetközi Csillagászati Unió 27700 fényévre határozta meg a galaktikus központ távolságát. Tavaly a GRAVITY együttműködés újraszámolta, és közelebb találta, mindössze 26673 fényévnyire.

A VERA-alapú mérésekből még ennél is közelebbi adat származott, mindössze 25800 fényévnyi távolság. És a Naprendszer keringési sebessége is gyorsabb - 227 kilométer másodpercenként, nem pedig a hivatalos 220 kilométer másodpercenkénti sebesség.

Ez a változás nem tűnhet soknak, de hatással lehet arra, hogy miként mérjük és értelmezzük a tevékenységet a galaktikus központban - végső soron remélhetőleg pontosabb képet kaphatunk a Sgr A* körüli komplex kölcsönhatásokról.

Eközben a VERA együttműködés tovább folytatódik. Nemcsak a Tejútrendszer tárgyainak megfigyelését folytatja, hanem egy még nagyobb projekttel, a kelet-ázsiai VLBI hálózattal is összekapcsolódik. A csillagászok remélik, hogy a projektben résztvevő távcsövek soha nem látott pontosságú méréseket eredményezhetnek. (2)

(1) - https://academic.oup.com/pasj/article
(2) - https://www.sciencealert.com/earth-is