Egy hatalmas ősi tómedret fedeztek fel Grönland alatt, ami több millió éves is lehet

Egy óriási ősi tó maradványait fedezték fel Grönland alatt az ország északnyugati részén a jégtakaró mélyén eltemetve, és a becslések szerin...

Egy óriási ősi tó maradványait fedezték fel Grönland alatt az ország északnyugati részén a jégtakaró mélyén eltemetve, és a becslések szerint több százezer, de akár több millió éves is lehet, állítják a tudósok.

A hatalmas "fosszilis tómeder" olyan jelenség, amilyet a tudósok még nem láttak a világ ezen részén, annak ellenére, hogy tudjuk, hogy a kolosszális grönlandi jégtakaró (a világon az Antarktisz után a második legnagyobb) tele van rejtélyekkel a dermedt felszíne alatt, miközben riasztó ütemben veszít a tömegéből.

Tavaly a tudósok több mint 50 szubglaciális tó felfedezéséről számoltak be a grönlandi jégtakaró alatt, olyan folyékony víztestekről, amelyek az alapkőzet és a felette lévő jégtakaró között rekedtek.

Az új lelet azonban más természetű, mivel ez egy ősi tómedence, hosszú, száraz, és immár tele van évmilliónyi üledékkel, laza kőzettel, amelynek vastagsága legfeljebb 1,2 kilométer, és amelyet további 1,8 kilométer vastag jég borít. (1)

Amikor a tó régen kialakult, a régió jégmentes lehetett, állítják a kutatók, és a medencében egy monumentális tó jöhetett létre, amelynek területe körülbelül 7100 négyzetkilométer volt.

Ez nagyjából akkora, mint 12 balatonnyi terület, és ez a hatalmas tó körülbelül 580 köbkilométer vizet tartalmazhatott, és legalább 18 ősi patakból álló hálózat táplálta, amelyek a tómedertől északra eső lejtős területről ömlöttek bele.

Bár jelenleg nincs mód arra, hogy megtudjuk, mennyire ősi ez a tó (vagy hogy sokszor feltöltődött és kiürült-e), azt azonban kideríthetjük, hogy elemezhetnénk-e a medence belsejében lévő laza kőzetanyagot, ami gyakorlatilag egy óriási időkapszula a megőrzött üledékkel, amely rengeget elárulhat Grönland régmúlt környezetéről.

"Ez fontos információtár lehet egy olyan táj esetében, amely jelenleg teljesen rejtett és megközelíthetetlen," - mondja Guy Paxman, a Columbia Egyetem vezető kutatója és glaciális geofizikusa.

"Ha eljutnánk ezekhez az üledékekhez, meg tudnák mondani, hogy a jég mikor volt jelen vagy tűnt el."

Az óriási tómedret - amelyet a közeli történelmi katonai kutatóbázisra hivatkozva "Camp Century Basin" néven emlegetnek - a NASA IceBridge műveletének, a világ sarkvidékeinek légi felmérése során végzett megfigyelések alapján azonosították.

A grönlandi jégtábla fölötti repülések során a csapat a radar, a gravitáció és a mágneses adatokat mérő eszközök segítségével feltérképezte a jég alatti szubglaciális geomorfológiát. A leolvasások kimutatták az óriási laza üledéktömeg körvonalát, amely kevésbé sűrű és kevésbé mágneses anyagból áll, mint a tömeget körülvevő keményebb kőzet.

A kutatók szerint lehetséges, hogy a tó melegebb időkben alakult ki az alapkőzet elmozdulásának eredményeként az alatta lévő törésvonal miatt, amely ma már nyugalmi állapotban van. Alternatív megoldásként jeges eróziók vájhatták ki a medence alakját az idők során.

A kutatók mindkét esetben úgy vélik, hogy az ősi medence fontos üledék információkat tartalmaz, és ha valahogy elég mélyre tudunk fúrni ahhoz, hogy kinyerjük és elemezzük, akkor megtudhatjuk, hogy a régió jégmentes vagy jéggel borított volt-e, feltárhatja a grönlandi jégtakaró kiterjedését, és betekintést nyújthat a régió korábbi éghajlati és környezeti viszonyaiba.

Bármilyen titokról is mesélhetnek ezek a mélyen eltemetett sziklák az ősi sarki éghajlatváltozásról, létfontosságú információkat tartalmazhatnak a világon jelenleg zajló események értelmezéséhez.

"Azon dolgozunk, hogy megértsük, hogyan viselkedett a grönlandi jégtakaró a múltban," - mondja Paxman. "Fontos, ha meg akarjuk érteni, hogyan fog viselkedni a következő évtizedekben." (2)

(1) - https://www.sciencedirect.com/science/
(2) - https://blogs.ei.columbia.edu/2020/11/10/