A gyerekkorban játszott videójátékok okosabbá tehetik az embert, sőt évekkel később is van pozitív hatása, miután valaki abbahagyja

Többek nem kis meglepetésére kiderült, hogy a videojátékok nem csak szórakozást jelentenek. A Frontiers in Human Neuroscience című folyóirat...

Többek nem kis meglepetésére kiderült, hogy a videojátékok nem csak szórakozást jelentenek. A Frontiers in Human Neuroscience című folyóiratban megjelent új kutatás szerint a videojátékok játszása valójában jobbá teheti az embert a kognitív feladatok megoldásában, sőt évekkel azután is van pozitív hatása, hogy valaki abbahagyja a játékot.

A Katalónia Nyitott Egyeteme (UOC) által készített tanulmányban 27 olyan ember vett részt (18-40 évesek), akik korábban videojátékokat játszottak, vagy soha nem használták őket. Minden résztvevőnek tesztelték a kognitív képességeit, mielőtt 10 egymást követő napon 1,5 órán keresztül videojátékokat játszottak, majd közvetlenül azt követően, végül 15 nappal a játék után. (1)

A szóban forgó játék a rejtvényfejtő Super Mario 64 volt, amelyről kiderült, hogy korrelál az agy szerkezeti változásaival. Az egyik csoportot transzkraniális mágneses stimulációnak (TMS) is alávetették, ami egy nem invazív agyi stimulációs technika, hogy megnézzék, javult-e a játékteljesítményük.

Mindkét csoport résztvevőinek javult a játékteljesítménye - elvégre gyakorlat teszi a mestert -, de a stimuláció hatására látszólag nem történt fokozott hatás. A résztvevők másképp teljesítettek a munkamemória feladatokban a játék elkezdése előtt, de hasonló eredményeket mutattak a 15 órás játékidő után.

Eredetileg a kutatók azt próbálták tesztelni, hogy a videojáték és a nem invazív agyi stimuláció kombinációja használható-e a tanulás fokozására, de az eredmények mást mutattak. Ezért más változók felé fordultak, amelyek megmagyarázhatják a memóriafeladatok pontszámának különbségeit.

Az életkort és a nemet kizárták, így egyetlen változó maradt, a korábbi játéktapasztalat. A kutatók felfedezték, hogy a serdülőkor előtti lelkes játékosok jelentősen jobban teljesítettek a munkamemória feladatokban, mint azok, akik még soha nem játszottak, és bár a Super Mario 64-el folytatott videojáték kiegyenlítette a játékteret, az előnyök egyértelműen évekig tartottak.

"Azok az emberek, akik serdülőkoruk előtt lelkes játékosok voltak, annak ellenére, hogy már nem játszottak, jobban teljesítettek a munkamemória feladatokkal, amely eredmények eléréséhez az információk mentális megőrzése és manipulálása szükséges," - nyilatkozta Marc Palaus, az UOC kutatója. (2)

"Azok az emberek, akik gyermekként rendszeresen játszottak, kezdettől fogva jobban teljesítettek a 3D-s objektumok feldolgozásában, bár ezek a különbségek enyhültek a videojátékokkal kapcsolatos edzés után, amikor mindkét csoport hasonló szintet mutatott," - tette hozzá Palaus.

Míg a videojátékok jó hatással vannak bizonyos kognitív feladatokra, a kutatók hangsúlyozták, hogy ez a hatás korlátozott, és előfordulhat, hogy a játékon kívüli sok forgatókönyvre nem érvényes. Az is lehetséges, hogy a játékokon kívül más tevékenységekkel is hasonló eredményeket érhetnek el.

Mivel ezt a tanulmányt egy alternatív hipotézishez tervezték, további kutatásokra van szükség, mielőtt a videojátékokról kiejelenthető lenne, hogy egyértelműen javítják az intelligenciát.

A tanulmány mintanagysága kicsi volt, és a tanulás kezdeti különbsége ellenére a résztvevőknek mindössze 15 órányi videojátékra volt szükségük, mielőtt a játéktér kiegyenlítődött volna, így a lelkes játékosok számára nem biztos, hogy olyan előnnyel jár, mint amilyennek elsőre tűnik.

Ennek ellenére a kutatók azt írják, hogy "annak ellenére, hogy nem értük el a stimuláció kívánt hatásait, eredményeink, bár feltáró jellegűek, értékes információkat nyújtanak az egészséges agy stimulálásának korlátairól és a videojátékoknak való kitettség lehetséges jótékony hatásairól". (3)

(1) - https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fnhu
(2) - https://www.uoc.edu/portal/en/news/actualitat/20
(3) - https://www.iflscience.com/health-and-medicine/