Videók, hangok és képek a túlvilágról, ahol minden folytatja korábbi létezését

Amit ezeken a felvételeken láthatunk és hallhatunk, azt különböző technikusok és tudósok rögzítették az évek során szerte a világon. Ezek hi...

Amit ezeken a felvételeken láthatunk és hallhatunk, azt különböző technikusok és tudósok rögzítették az évek során szerte a világon. Ezek hiteles képek és videók a szellemvilágról és annak lakóiról, amelyeket videokazettákon rögzítettek a műszeres transzkommunikációnak nevezett módszerrel.

Ez megcáfolhatatlan bizonyíték lehet arra, hogy a tudat túléli a fizikai test halálát. Vannak képek, amelyek egy szilárd világot mutatnak, növényzettel és óceánokkal, sőt állatokkal, és mindez egybeesik a túlvilágról más módon kapott leírásokkal, mint például a médiumi és az asztrális utazásokkal.

A műszeres transzkommunikáció, rövidítve ITC egy elektronikus eszközöket használó kommunikációs technika olyan lényekkel, amelyek a létezés más síkjaiban vannak.

A használható eszközök között vannak faxkészülékek, telefonok, televíziók, számítógépek és mobiltelefonok, melyekkel lenyűgöző eredményeket lehet elérni.

De hogyan kezdődött mindez? Amikor a rádiót feltalálták, Tesla elmélete az volt, hogy a szellemekkel való érintkezéshez is használható, később Marconi és Edison nem sok eredménnyel végzett kísérleteket.

Úgy gondolják, hogy az ismeretlen eredetű hangokról az első felvételeket 1956-ban készítette Attila von Szalay, Raymond Bayless-szel együtt, akik 1979-ben kiadták a "Telefonhívások a halottaktól" című könyvet.

Az ismeretlen hangok első feljegyzése azonban 1901-ben történt, amikor Vladimir Bogoraz antropológus Szibériába utazott, hogy egy primitív hengerfonográfra rögzítse egy Sámán énekeit, de amit rögzített, az sok hang volt, és néhány olyan erős, hogy elnyomta magának a sámánnak a hangját is.

1959-ben a svédországi Friedrich Jürgenson filmrendező a magnóján madárhangokat akart rögzíteni, de más helyről származó fajok és emberek hangját vette fel, majd folytatta a kísérletezést, amikor egy nap a hallott anyja hangját hallotta, ahogy azt mondja: "Hallasz engem?" A lényeg, hogy az édesanyja 4 évvel azelőtt meghalt.

Állítólag körülbelül 72000 hangot vett fel, ebből mintegy 140 elhunyt barátoké és a családjaiké volt. Voltak köztük olyan üzenetek, amelyek megerősítették, hogy a fizikai test elhagyása után az élet folytatódik és csodálatos.

Jürgenson temetésének napján Ellen Thorlin ITC-kutató és filmrendező barátja hallott egy hangot, ami azt mondta, hogy 4-es CSATORNA, ezért minden esetre bekapcsolta a tévét és készenlétbe helyezte Polaroid kameráját.

15 perc elteltével villanások és csíkok kezdtek megjelenni, és egy pont kezdett kitágulni, és abban a pillanatban megnyomta a fényképezőgép gombját, és képes volt megörökíteni egy képet. Jürgenson volt az.

8 évvel később, 1994-ben a német kutatónak, Adolf Homes-nak egy számítógép képernyőjén sikerült rögzítenie Jürgenson arcát, mintha azt mondaná: "Itt vagyok, folytatom a munkámat."



A transzkommunikáció másik úttörője, aki nagyszerű képeket ért el, Dr. Konstantin Raudive volt. Raudive elolvasta Jürgenson "Voices from Space" című könyvét, és a téma felkeltette az érdeklődését, és bár szkeptikus volt, 1956-ban felkereste Jürgensont, hogy megtanulja a technikát.

Egy este egy kazettát átnézve számos hangot hallott: "Ismered Margaretet, Konstatin?", "Messze vagyunk, beszélj!" És végül: "Menj aludni, Margaret."

Ez lenyűgözte Konstantint, mivel felesége, Margaret nemrégiben rákban halt meg. Később egy másik alkalommal felvette anyja hangját, amikor gyermekként becenevén szólította: "Kostulit, itt az anyád."

Élete során különféle technikusok segítségével több mint 80000 hangszalagot vett fel. Jürgensonhoz hasonlóan halála után szintén kommunikált az ITC kutatóival, de lehetőség szerint egy bizonyos módon, ami még meglepőbb volt.

1994 folyamán, 20 évvel Konstantin Raudive halála után Luxemburgban, Németországban, Brazíliában, Svédországban, Kínában és Japánban a kutatók telefonhívásokat kaptak egy személytől, aki Konstantin Raudive-nak vallotta magát.

Ezeket a hívásokat hangszakértők rögzítették és elemezték, beleértve egy tizenhárom perces beszélgetést Mark Macy és Raudive között.

Kapcsolódó cikkek: https://ujvilagtudat.blogspot.com/search?q=Transzkommunikáció

Ez a hang, aki magát Konstantinnak vallja, a mai napig kapcsolatba lép a komoly transzkommunikációs kutatókkal.

A brazil Sonia Rinaldi is kapott egy telefonhívást, aki jelenleg az ITC kutatója a legfejlettebb és legjobb eredményekkel. Ahogy hallható volt, ugyanaz a hang szólalt meg, aki Konstantin Raudive-nek mondta magát.

A hívás közben Konstantín átadta a mikrofont egy másik személynek, egyértelművé téve az üzenetet, ami gíy szólt:

"Ölelés brazil barátainknak. Kedves Sonia Rinaldi barátom, ez a második kapcsolatfelvétel, amit küldünk az Ön országába, a 'Rio de Tiempo' (Időfolyam) állomásról. Nagyon köszönjük az erőfeszítéseket, amelyeket ennek érdekében tett. Meghallgattuk, de még mindig nem tudunk válaszolni.

Az idő nem egy vonal, hanem egy kör. Az öntől távolabb eső horizonton a világ nem ér véget, hanem egy szent világegyetembe lép. Bizonyos részletek láthatók, de a legfontosabbak láthatatlanok az Ön számára. A világ, amint látja, egy kiterjesztése annak, amiben mi vagyunk, és minden együtt alkot egy Univerzumot.

A Rio de Tiempo állomás, Carlos D´Almeida és Landell de Moura atya nagy ölelést küld mindenkinek."

A hívás annyira tiszta volt, hogy még maga a kutató is évekig kételkedett a hitelességében, de 2018-ban David Thompson médium segítségével, Phoenix-ben, Arizonában, Raudive megnyilvánult, és azt mondta, hogy ő hívta őt akkoriban.