Tudósok legalább 11 olyan halfajt azonosítottak, amelyek képesek a szárazföldön járni

Elsőre egy sétáló hal ötlete nevetségesnek hangzik, ám az ilyen hibrid lények kulcsszerepet játszottak a földi állatvilág evolúciójában. ...

Elsőre egy sétáló hal ötlete nevetségesnek hangzik, ám az ilyen hibrid lények kulcsszerepet játszottak a földi állatvilág evolúciójában. Most egy új kutatás kimutatta, hogy több hal lehet képes járni a szárazföldön, mint ahogy korábban valaha is feltételezték.

Az ázsiai kövicsíkfélék családja csontvázainak részletes tanulmánya szerint, amely egy olyan fajt tartalmaz, amelyről már tudjuk, hogy bizonyos mértékben képes járni, ez a vak és ritka barlangi angyalhal (vagy Cryptotora thamicola). Ám legalább 10 másik faj valószínűleg azonos képességekkel rendelkezik, mutatja a tanulmány.

Annak megállapításával, hogy mely kövicsíkfélék képesek vándorolni a szárazon (egy pillanatra figyelmen kívül hagyva a légzési nehézségeket), a kutatók remélik, hogy többet megtudhatnak arról, hogy a legelső szárazföldön járó gerincesek hogyan juthattak ki a vízből.

Ehhez a medenceöv, a gerinc és a medenceuszony közötti kapcsolat lehet a kulcs. A csapat 29 különböző faj csontszerkezetét vizsgálta a kövicsíkfélék csoportjából, három különböző kismedencei alakot azonosítva, és megállapították, hogy 10 másik faj ugyanolyan csontkapcsolattal rendelkezik, mint a Cryptotora thamicola. (1)

"A halakban általában nincs összefüggés a gerinc és a kismedencei uszony között," - mondja Zachary Randall biológus a floridai Természettudományi Múzeumból.

"De korábban az volt az elképzelés, hogy a barlangi angyalhalak egyedülállóak. Ami igazán jó ebben a tanulmányban, hogy nagy részletességgel megmutatja, hogy a robusztus medenceövek gyakoribbak a kövicsíkfélék családjában, mint azt gondoltuk."

A barlangi angyalhal megnagyobbodott bordákat és stabilizáló izmokat használ, hogy "szalamandraszerű kígyózás" révén jusson előre, amelyhez az uszonyait használja. Ez az egyetlen kövicsíkféle faj, amely esetében olyasmit figyeltek meg, mintha sétálna.



A szakértők úgy gondolják, hogy ezt a képességet úgy fejlesztette ki, hogy a gyorsan áramló barlangi folyamokon haladt át, hogy eljusson a potenciálisan oxigénben gazdag vizekbe, ahová más halak nem tudtak eljutni. Még akár arra is használhata ezt a képességét, hogy sekély és enyhe vízeséseken feljusson.

DNS elemzés és számítógépes tomográfia (CT) kombinációja révén a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a képességeket genetikailag továbbadták, és megosztották a kövicsíkfélék családjának többi tagjával. Úgy tűnik, hogy ez a képesség nem csupán egyetlen forrásból alakult ki.

Mindez sokkal pontosabb evolúciós családfát ad a biológusoknak a sétáló halakkal kapcsolatban, és egy keretet, amellyel később megpróbálják azonosítani őket, bár a járási készség szintje valószínűleg fajonként változik. (2)

(1) - https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/
(2) - https://www.floridamuseum.ufl.edu/science/