Fejlett, nem emberi civilizációk élhettek a Földön sok millió évvel ezelőtt, állítják a tudósok

Ha egy magasan fejlett ősi civilizáció lett volna jelen a Földön jóval azelőtt, hogy a modern emberek megjelentek, vajon tudnánk róla? ...

Ha egy magasan fejlett ősi civilizáció lett volna jelen a Földön jóval azelőtt, hogy a modern emberek megjelentek, vajon tudnánk róla?

Hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy a Homo sapiens az egyetlen faj, amely valaha fejlett technológiát hozott létre, de a tudósok szerint lehetséges, hogy nagyon kifinomult, nem emberi civilizációk létezhettek bolygónkon évmilliókkal ezelőtt.

A probléma ezen ismeretlen lények nyomainak megtalálása. Bár ez lehetetlen vagy rendkívül nehéz, nem utasíthatjuk el azt a lehetőséget, hogy bolygónk már jóval a Homo sapiens megjelenése előtt lakott volt.

Gavin Schmidt, a NASA Goddard Intézetének klímamodellezője által 2018-ban kidolgozott érdekes "szilur hipotézis" egy gondolatkísérlet, amely felméri a modern tudomány azon képességét, hogy észlelje egy korábbi fejlett civilizáció bizonyítékait, mely talán több millió évvel ezelőtt létezett.

Tudjuk, hogy a modern emberek körülbelül 200000 éve vannak jelen, de az élet ezen a bolygón 3,5 milliárd éve létezik.

A jelenlegi tudomány bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az első ismert egysejtű szervezetek körülbelül 3,5 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg a Földön, nagyjából egymilliárd évvel a Föld kialakulása után.

Végül hosszú idő után összetettebb élet kezdett kialakulni, de először körülbelül 600 millió évvel ezelőtt jelentek meg az első többsejtű állatok.

Vajon minden benne van bolygónk ezen evolúciós történetében, vagy hiányoznak olyan fontos történelmi események, amelyeket bizonyítékok hiányában soha nem dokumentáltak?

Adam Frank, a Rochesteri Egyetem fizika és csillagász professzora és "A szilur hipotézis: Lehetséges-e egy ipari civilizációt észlelni a geológiai nyilvántartásban?" című cikk társszerzője szerint óvatosnak kell lennünk, amikor azt feltételezzük, hogy modern civilizációnk a legfejlettebb, amely valaha megvetette a lábát ezen a bolygón. (1)

"Tényleg tudjuk, hogy mi voltunk az első technológiai faj a Földön? Csupán mintegy 300 éve rendelkezünk ipari társadalommal, de közel 400 millió éve található bonyolult élet a szárazföldön," - magyarázta Frank professzor.

Frank professzor felhívja a figyelmünket arra a tényre, hogy a korábbi kifinomult civilizációk nyomait nehéz lehet megtalálni. Azt állítja, hogy ha modern civilizációnk egyszer kihal, akkor bármely olyan civilizáció, amely a jövőben évmilliók múlva a Földön létrejöhet, talán nem is ismeri fel korábbi létezésünket.

Ugyanígy keressük mi is a Földön több millió évvel ezelőtt létező korábbi civilizációk nyomait, de nem találunk meggyőző bizonyítékokat.

Természetesen a múlt kifinomult civilizációinak létezését azzal bizonyíthatnánk a legjobban, ha felfedezhetnénk néhány fizikai tárgyat, de Frank professzor szerint kétséges, hogy ez valaha is bekövetkezik.

"Városaink a felszín kevesebb mint egy százalékát fedik le," - mondja. "Egy korábbi civilizáció bármely hasonló városát a modern paleontológusok nehezen találnák meg. És senki sem számíthat arra, hogy talál egy jura kori iPhone-t, mert nem tartana ki évmilliókig."

"Az élet azon része, amely megkövesedik, mindig rendkívül kicsi, és nagymértékben változik az idő, az élőhely és a lágyrész mértékének függvényében, szemben a kemény héjakkal vagy csontokkal.

A fosszilizálódási arány nagyon alacsony trópusi, erdős környezetben, de magasabb száraz környezetben és folyóvízi rendszerekben. Például az összes valaha élt dinoszaurusz esetében csak néhány ezer közel teljes példány létezik, vagy ekvivalens módon csak néhány maroknyi állat több ezer taxonban 100 000 év alatt.

A tárgyak túlélésének és felfedezésének valószínűsége hasonlóan valószínűtlen," - magyarázzák a kutatók.

Ha nem találunk fizikai tárgyakat, akkor szerencsénk lehet, és találhatunk néhány megkövesedett csontot, amelyek bizonyítékot szolgáltathatnak egy újabb fejlett fajra, amely évmilliókkal ezelőtt létezett a Földön. Ilyen jellegű felfedezések történtek, de mindig szkeptikusan fogadták őket, mert a bizonyítékok az elfogadott evolúciós elmélet ellen szólnak.

Példaként megemlíthetünk egy sor vitatott, emberhez hasonló lábnyomot, amelyek próbára tették az emberi evolúció elméletét.

A lábnyomok körülbelül 5,7 millió évesek, és a Kréta nyugati részén fekvő Trachilosban fedezték fel őket, és összetéveszthetetlenül emberi jellegűek. Vajon ezek a lábnyomok bizonyítékot nyújtanak arra, hogy valakik évmilliókkal ezelőtt már jártak a Földön, és ezek a lények nem emberek voltak?

Vagy például ott vannak a szintén vitatott ikonikus 3,7 millió éves laetoli lábnyomok Tanzániából, amelyek emberszerű lábakat és egyenes mozgást mutatnak.

Frank és Schmidt professzor megértik azokat a nehézségeket, amelyekkel a szilur hipotézis szembesül, és azt javasolják, hogy emberi technológiát használjunk egy ősi földi civilizáció kémiai emlékeinek felkutatására.

Alapvetően ez azt jelenti, hogy a jelenlegi technológiát felhasználhatjuk az óceán üledékeiben megmaradó ipari vegyszerek tanulmányozására. Ezután láthatjuk, hogy találunk-e hasonló vegyi anyagokat a geológiai nyilvántartásban.

"Foglalkozhatunk az emberi ipari civilizáció valószínű geológiai következményeivel, majd összehasonlíthatjuk ezt az ujjlenyomatot a geológiai nyilvántartásban szereplő potenciálisan hasonló eseményekkel," - írják a kutatók cikkükben.

Az elmélet további feltárásának másik módja az élet keresése az univerzumban, és a tudósok azt javasolják, hogy ne csak a Hold felszínén, hanem aszteroidákon vagy a Marson eltemetve keressük a tárgyakat. Az űrben több olyan hely van, ahol az ilyen tárgyak elméletileg több százmillió, vagy akár több milliárd évig is fennmaradhatnak.

Dr. Abraham Loeb, a Harvard csillagász professzora szerint inkább az űrrégészetre kellene összpontosítanunk, amely egy lenyűgöző, de elhanyagolt tudományterület. Az űrben található helyek feltérképezésével számíthatunk a váratlan eseményekre. Ősi romok és tárgyak vannak szétszórva a saját bolygónkon. Nem lehetnek ilyen ősi helyek az idegen világokban? A földönkívüliek talán nem építhettek műemlékeket és nem hagyhatták volna hátra létük bizonyítékait?

Sok tudós meg van győződve arról, hogy ez lehet a helyes megközelítés. Nemcsak a régmúlt, ismeretlen civilizációk létét ismerhetnénk meg, amelyek valamikor a bolygónkon éltek, hanem végre meggyőző bizonyítékot is találhatnánk a rendkívül fejlett földönkívüli életre.

Talán a nagyon távoli múltban volt egy rendkívül kifinomult civilizáció, amely a Holdon, a Marson és a Föld bolygón élt, mielőtt néhány ismeretlen hatalmas kozmikus erő eltörölte volna?

Dr. John Brandenburg, a Davis-i Kaliforniai Egyetem elméleti plazmafizikusa korábban azt vetette fel, hogy egy ősi marslakó civilizációt elpusztíthatott egy másik földönkívüli faj atomtámadása.

Lehet, hogy sci-fi-nek hangzik, de minden lehetséges, mert nyitott gondolkodással és kíváncsisággal többet tudhatunk meg magunkról és az univerzumban elfoglalt helyünkről. (2)

(1) - https://arxiv.org/abs/1804.03748
(2) - https://www.theatlantic.com/science/archive/