Rájöttek, hogy miért képes az ember mások ellen szörnyűségeket elkövetni, amikor parancsnak engedelmeskedik

Az 1960-as években Stanley Milgram, a Yale Egyetem tudósa elvégezte minden idők egyik leghíresebb pszichológiai kísérletét, feltárva, hog...

Az 1960-as években Stanley Milgram, a Yale Egyetem tudósa elvégezte minden idők egyik leghíresebb pszichológiai kísérletét, feltárva, hogy az emberek hogyan képesek az ártatlan áldozatok számára kínzó áramütéseket okozni, ha egy felettesük erre utasítja őket.

Több mint fél évszázaddal később a kutatók végül rájöttek, hogyan változtatják meg agyi tevékenységünket a hatalommal rendelkező személyektől érkező parancsok, ezáltal lehetővé téve számunkra, hogy szembemenjünk erkölcsi gátlásainkkal és fájdalmat okozhassunk másoknak anélkül, hogy bűntudatunk lenne.

Vizsgálatuk elvégzéséhez a kutatók 20 önkéntes párost toboroztak, mindegyik duó egyik tagja az "ügynök," míg a másik az "áldozat" szerepét töltötte be.

Az ügynököket egy mágneses rezonancia képalkotó (MRI) szkennerbe helyezték, hogy agyi aktivitásukat figyelemmel kísérhessék, miközben sorozatos döntéseket hoztak arról, hogy enyhén fájdalmas áramütést okozannak-e az áldozatnak egy kisebb pénzjutalom fejében.

Időnként az ügynökök szabadon dönthettek arról, hogy alkalmazzák-e a sokkot vagy sem, míg máskor kivették a kezükből a döntést, és a vizsgálatot végző kutatók erre utasították őket.

Az eredményekből, amelyeket a NeuroImage folyóiratban tettek közzé kiderült, hogy az agy azon részei, amelyek lehetővé teszik számunkra az empátia és a bűntudat érzését, csökkent aktivitást mutattak, amikor az ügynököket utasították. Ennek eredményeként az ügynökök kevésbé tudtak azonosulni az áldozatok által tapasztalt fájdalommal, amikor a parancsnak engedelmeskedve áramütést okoztak. (1)

Valeria Gazzola, a tanulmány szerzője nyilatkozatában kifejtette, hogy "képesek vagyunk megmérni ezt az empátiát az agyban, mert azt látjuk, hogy a saját fájdalmunk érzésében általában részt vevő régiók, beleértve az elülső szigetet és a cinguláris kérget, akkor válnak aktívvá, amikor tanúi vagyunk mások fájdalmának." (2)

Amikor az ügynököket arra utasították, hogy áramütést okozzanak az áldozatoknak, ezek az empátiával kapcsolatos agyi régiók kevésbé voltak aktívak, mint amikor szabadon cselekedtek. A bűntudathoz kapcsolódó idegi aláírások szintén csökkentek, amikor az ügynökök parancsot kaptak, hogy sokkolják áldozataikat.

Ezért nem meglepő, hogy az ügynökök általában kevesebb sokkot adtak, amikor szabadon döntöttek, mint amikor parancsot hajtottak végre. Váratlan fordulat a vizsgálatban, hogy az ügynökök ezeket a sokokkat kevésbé fájdalmasnak ítélték meg, amikor kényszerítették őket erre a cselekedetre, annak ellenére, hogy korábban azt mondták nekik, hogy az áramütések mindig egyenlő mértékűek lesznek.

Összességében a kutatók azt mondják, hogy az agyi aktivitás ezen változásai megmagyarázzák, hogy "egy parancsnak való megfelelés hogyan csökkenti az ellenszenvünket a másoknak való károkozással szemben," ezáltal feltárva "hogyan változik az emberek erkölcsi vétségek iránti hajlandósága kényszerhelyzetekben". (3)

(1) - https://www.sciencedirect.com/science/article/pii
(2) - https://nin.nl/obeying-orders/
(3) - https://www.iflscience.com/brain/study-suggests