A várnai embert egy rendkívül gazdag 7000 éves sírban találták meg

Az 1970-es években a régészek Bulgáriában egy időszámításunk előtti 5. évezredből származó hatalmas rézkori nekropoliszra bukkantak, ahol...

Az 1970-es években a régészek Bulgáriában egy időszámításunk előtti 5. évezredből származó hatalmas rézkori nekropoliszra bukkantak, ahol a legrégebbi arany műtárgyakat fedezték fel a modern kori Várna közelében. Erre azonban csak a 43-as számú sír feltárásakor döbbentek rá, mikor fény derült a helyszín valódi jelentőségére.

A 43-as sírban egy magas státuszú férfi maradványait találták meg, akit elképesztő gazdagsággal temettek el, mivel több aranyat találtak ezen a nyughelyen, mint abban az időszakban a világ többi részén összesen.

A legtöbb ember hallott már Mezopotámia, Egyiptom és az Indus-völgy nagy civilizációiról, amelyek a legkorábbi ismert kultúrák, melyeket az urbanizáció, a szervezett közigazgatás és a kulturális innováció jellemez. De kevesen hallottak arról a titokzatos civilizációról, amely körülbelül 7000 évvel ezelőtt alakult ki a Fekete-tenger melletti tavak partján.

A csodálatos várnai kultúra

Mint kiderült, a várnai kultúra egyáltalán nem volt kicsi és jelentéktelen társadalom, amely Bulgária egyik szegletében jött létre, és gyorsan el is tűnt a történelem során. Meglepően fejlett civilizáció volt, ősibb, mint Mezopotámia és Egyiptom birodalmai, és az első ismert kultúra, amely arany tárgyakat készített.

Jelenleg Várna közelében található Délkelet-Európa legnagyobb ismert őskori nekropolisza, amely a kulturális gyakorlatok gazdagságát, a komplex temetkezési rítusokat, az ősi hitrendszert és a gyönyörű és szakszerűen készített áruk előállításának képességét tükrözi. Európában a civilizáció bölcsőjeként vált ismertté.

Az aranyművesség és a gazdagság terjedése

A bizonyítékok arra utalnak, hogy i.e. 4600 és 4200 között kezdődött el először Várnában az aranyművesség. Amint előrelépés történt, és a kézművesek elsajátították a réz és az arany kohászatot, a lakosságnak rendkívül értékes kereskedelmi áru került a kezébe.

Az északi és a déli szomszédokkal való fokozott kapcsolatok végül megnyitották a kereskedelmi útvonalakat a Fekete-tenger és a Földközi-tenger térségében, ami nagy jelentőséggel bírt a társadalom fejlődése szempontjából. A mély öböl Várna települései mentén kényelmes kikötőt biztosítottak a Fekete-tengeren átkelő hajók számára, és Várna virágzó kereskedelmi központtá vált.

A megnövekedett kereskedelmi tevékenység lehetővé tette a kohászok számára a vagyon felhalmozását, és nagyon gyorsan kialakult egy társadalmi réteg, amelynek tetején a kohászok, majd középen a kereskedők és az alsó osztályt alkotó mezőgazdasági termelők álltak.

A közeli temetőben tett hihetetlen felfedezések arra utalnak, hogy Várna hatalmas uralkodókkal vagy királyokkal rendelkezett. Így megteremtették az alapokat egy hatalmas és virágzó kultúra kialakulásához, amelynek befolyása az elkövetkezendő években áthatta egész Európát.

Az ókori várnai civilizáció felfedezése

Várna ősi civilizációjára először kőből, csontból és agyagból készült szerszámok, edények és figurák formájában találtak bizonyítékokat. Aztán egy hihetetlen felfedezésre került sor, amely az újságok első oldalára került a világ minden táján. 1972 októberében Raycho Marinov kotrógép kezelő egy hatalmas rézkori nekropoliszba botlott, amely a legrégibb felfedezett aranytárgyakat tartalmazta.

Ez lett az egyik legfontosabb régészeti felfedezés, amelyre Bulgáriában valaha is sor került. Széles körű ásatások kezdődtek Mihail Lazarov (1972–1976) és Ivan Ivanov (1972–1991) irányítása alatt, először feltárva a lenyűgöző várnai civilizációt.

Több mint 300 sírt fedeztek fel a nekropoliszban, ahol több mint 22 000 gyönyörű tárgyat találtak, köztük több mint 3000 aranyból készült tárgyat, teljes tömegük 6 kg volt. A sírokban talált egyéb értékes tárgyak rézből készültek, de találtak kiváló minőségű kőszerszámokat, ékszereket, mediterrán puhatestűek héjait, fazekas edényeket, obszidián pengéket és gyöngyöket.

A sírok elemzése során kiderült, hogy a várnai kultúra rendkívül strukturált társadalommal rendelkezett. A társadalom elit tagjait arany díszekkel ellátott ruhákban temették el, és a sírokat kincsekkel rakták tele, köztük arany dísztárgyakkal, nehéz rézfejszékkel, elegáns cicomákkal, és gazdagon díszített kerámiákkal, míg másokat egyszerűen helyeztek végső nyugalomra néhány tárgy kíséretében.

A 43-as sír gazdagsága

Miközben sok elit sírt fedeztek fel, közülük kiemelkedik a 43-as számú sír. A 43-as sír belsejében a régészek egy magas státuszú férfi maradványait találták meg, aki látszólag valamiféle uralkodó vagy vezető volt. Ebben a sírban több aranyat találtak, mint abban az időszakban a világ többi részén együttvéve. A férfit, akit várnai embernek neveztek el, egy jogarral temették el, ami a magas rang vagy spirituális hatalom jelképe.

Ez a sír hihetetlen jelentőséggel bír nem csak a gazdagsága miatt, hanem mert ez az első ismert elit férfi temetés Európában. Ezt megelőzően a nők és a gyermekek részesültek a legbonyolultabb temetésben.

Marija Gimbutas litván-amerikai régész szerint a neolitikus helyszíneken Európa-szerte bizonyítékok találhatók az indo-európai matriarchális társadalmakra, ami azt sugallja, hogy i.e. 5. évezred vége volt az, amikor a férfi dominanciára való áttérés megtörtént, ami Európában kezdődött. Valójában a várnai kultúrában figyelték meg, hogy ez idő alatt a férfiakat előkelőbben kezelték a haláluk után.

Komplex temetkezési rítusok a várnai nekropoliszban

A várnai nekropolisz sírjai sokkal többet kínálnak, mint a bennük található értékes műtárgyak és a társadalmi hierarchiákkal kapcsolatos felfedezések, mivel a sírok jellemzői szintén kulcsfontosságú betekintést nyújtanak az ősi civilizáció vallási hiedelmébe és komplex temetkezési gyakorlatába.

A kutatók számára nyilvánvalóvá vált, hogy a férfiakat és a nőket a sírokban különböző helyzetekben fektették le - a férfiakat a hátukra helyezték, míg a nőket magzati pozícióba. A legmeglepőbb az a felfedezés, hogy néhány sír egyáltalán nem tartalmazott csontvázat, és ezek a "szimbolikus sírok" a bennük található arany és egyéb kincsek mennyiségében igencsak gazdagok voltak.

Ezen szimbolikus sírok, vagy kenotáfiumok némelyike emberi méretű maszkot tartalmazott, melyeket égetés nélkül készítettek agyagból, és abba a pozícióba helyezték el, ahol a fej lett volna.

Az agyag maszkokat tartalmazó sírokban nő alakú arany amuletteket találtak ott, ahol a nyak lenne. Ezek a terhességgel és szüléssel kapcsolatos amulettek azt jelzik, hogy ezeket a sírokat nőknek szánták. További bizonyíték erre az a tény, hogy ezekben a kenotáfiumokban nem találtak harci fejszéket, de mindegyikben volt egy réz csap, egy kovakő kés és egy orsó.

A várnai kultúra bukása és öröksége

Az időszámításunk előtti 5. évezred végére az egykor erős és hatalmas várnai kultúra szétesett. Azt feltételezik, hogy a várnai civilizáció hanyatlása különböző tényezők kombinációjának eredménye volt, melyben szerepet játszott az éghajlatváltozás, amely a szántóföld nagy területeit mocsarakká és lápokká változtatta, valamint a sztyeppék lovas harcosainak betörései.

Bár a várnai civilizáció nem hagyott közvetlen leszármazottakat, ennek az ősi kultúrának a tagjai sok tartós örökséget hagytak hátra, és megteremtették a lehetőséget a későbbi civilizációk megjelenésének egész Európában. Fémkohászati készségeik példátlanok voltak Európában és valójában az egész világon, és társadalmuk egy magasan fejlett civilizáció számos vonását hordozta.

Kifejlesztették a központi hatósággal rendelkező társadalmi struktúrát a társadalom megfelelő működésének figyelemmel kísérésére és biztosítására. Megalkották a modern társadalom minden alapelvét, a civilizáció modelljét, amelyet ma is követünk. (1)

(1) - https://www.ancient-origins.net/ancient-places-europe/