Az állatok hatodik érzéke egy korai figyelmeztető rendszer, amely előre jelzi a földrengéseket

A mai napig senki sem tudja megbízhatóan megjósolni, hogy mikor és hol fog földrengés bekövetkezni. Sok szemtanú azonban arról számolt be...

A mai napig senki sem tudja megbízhatóan megjósolni, hogy mikor és hol fog földrengés bekövetkezni. Sok szemtanú azonban arról számolt be, hogy az állatok szokatlanul viselkednek egy földrengés előtt.

Egy nemzetközi együttműködési projektben a Konstanzi/Radolfzell-i Max Planck Állatviselkedési Intézet és a Konstanzi Egyetemen működő, a kollektív viselkedés fejlett tanulmányozására szolgáló központ kutatói megvizsgálták, hogy a tehenek, juhok és kutyák valóban képesek-e érzékelni a földrengések korai jeleit. (1)

Hogy ezt kiderítsék, érzékelőket csatoltak az állatokra egy földrengés által sújtott területen Észak-Olaszországban, és több hónapon keresztül rögzítették a mozgásaikat. A mozgási adatok azt mutatják, hogy az állatok szokatlanul nyugtalanok voltak a földrengések előtti órákban.

Minél közelebb voltak az állatok a közelgő földrengés epicentrumához, annál korábban kezdtek szokatlanul viselkedni. A különböző állatfajok mozgási profiljai a különböző régiókban tehát nyomokat adhatnak a közelgő földrengések helyére és idejére vonatkozóan.

A szakértők nem értenek egyet abban, hogy a földrengések pontosan megjósolhatók-e. Ennek ellenére az állatok úgy tűnik, hogy előre érzékelik a közelgő veszélyes órákat. Például vannak olyan jelentések, amelyek szerint a vadon élő állatok közvetlenül az erős földrengések előtt elhagyják alvó- és fészkelőhelyüket, és hogy a háziállatok nyugtalanok lesznek.

Ezek az anekdotikus beszámolók azonban gyakran nem felelnek meg a tudományos vizsgálatnak, mivel a szokatlan viselkedés meghatározása gyakran nem túl világos és a megfigyelési időszak túl rövid. Más tényezők szintén magyarázhatják az állatok furcsa viselkedését.

Annak érdekében, hogy az állati tevékenységi mintákat valamilyen korai előrejelző rendszerként használhassák a földrengésekhez, az állatoknak mérhető viselkedésbeli változásokat kell mutatniuk. Sőt, ha valóban reagálnak a gyenge fizikai változásokra közvetlenül a földrengés előtt, akkor erősebben kell reagálniuk, minél közelebb vannak a földrengés epicentrumaához.

18000 földrengés és 13 érzékeny állat

A nemzetközi együttműködésben végzett projektben a Konstanzi/Radolfzell-i Max Planck Állatviselkedési Intézet és a Konstanzi Egyetem kutatói megvizsgálták, vajon az állatok valóban ezt teszik-e.

Egy földrengés által sújtott területen fekvő olasz gazdaságban gyorsulásmérőket csatoltak hat tehén, öt juh és két kutya nyakörvére, amelyek már a földrengések előtt szokatlan viselkedést mutattak. A kutatók ezt követően több hónapon át folyamatosan rögzítették a mozgásaikat.

Ebben az időszakban a hivatalos hatóságok mintegy 18000 földrengést jelentettek a térségben. A sok apró és alig észrevehető földrengés mellett 12 földrengés is történt, amelyek a Richter skálán legalább 4-es erősségűek voltak.

A kutatók ezután kiválasztották azokat a földrengéseket, amelyek statisztikailag releváns földmozgásokat váltottak ki a gazdaságban. Ezek között volt egy 28 km-re történt erős földmozgás, valamint gyengébb földrengések, amelyek epicentruma nagyon közel volt a gazdasághoz.

Ám ahelyett, hogy kifejezetten rendellenes viselkedést kerestek volna az eseményeket megelőző időszakban, a kutatók óvatosabb megközelítést választottak. Először az állatok viselkedésbeli változásait jelölték meg, amelyek objektív, statisztikai kritériumok alapján szokatlanok voltak.

"Ily módon biztosítjuk, hogy ne csak visszamenőlegesen állítsuk össze a korrelációkat, hanem hogy valóban legyen egy olyan modell, amely felhasználható az előrejelzésekhez," - mondta Martin Wikelski professzor, a Max Planck Állatviselkedési Intézet igazgatója és a kutatás vezetője.

Az adatokat, melyeket az egyes haszonállatok testgyorsulása során mértek (az aktivitás szintjét jelölve), a pénzügyi ökonometria alapján összeállított statisztikai modellek segítségével értékelték.

"Mivel minden állat méretében, sebességében és fajonként eltérően reagál, az állati adatok hasonlítanak a heterogén pénzügyi befektetők adataira," - magyarázza Winfried Pohlmeier társszerző, a Konstanzi Egyetem ökonometria professzora. A tudósok más zavaró tényezőket is figyelembe vettek, például az állatok napi tevékenységi szokásainak természetes változásait.

Szokatlan viselkedési minták a földrengés előtt

Ilyen módon a kutatók a földrengés előtt 20 órával szokatlan viselkedési mintákat fedeztek fel. "Minél közelebb voltak az állatok a közelgő rengés epicentrumához, annál korábban változott meg a viselkedésük. Pontosan erre számíthatunk, ha a közelgő földrengés epicentrumában gyakoribb fizikai változások történnek, és a távolság növekedésével gyengébbé válnak," - magyarázta Wikelski.

Ez a hatás azonban csak akkor volt egyértelmű, amikor a kutatók az összes állatot együtt nézték. "Összességében úgy tűnik, hogy az állatok olyan képességeket mutatnak, amelyeket egyéni szinten nem könnyű felismerni."

Még nem világos, hogy az állatok hogyan érzékelik a közelgő földrengéseket. Az állatok érzékelhetik a levegő ionizációját a bundájukkal, amelyet a földrengés zónáiban fellépő nagy sziklanyomások okoznak. Az is elképzelhető, hogy az állatok a földrengés előtt a kvarckristályokból felszabaduló gázok szagát érzik.

Korai földrengés figyelmeztető rendszer

A kutatók által mért és 2019 december óta rögzített valós idejű adatok azt mutatják, hogyan nézhet ki egy állatokra támaszkodó korai földrengés figyelmeztető rendszer. A nyakörvükön lévő chipek három percenként eljuttatják a mozgási adatokat egy központi számítógépre. Ez figyelmeztető jelzést ad, ha legalább 45 percig regisztrálja az állatok jelentősen megnövekedett aktivitását.

A kutatók egyszer kaptak ilyen figyelmeztetést. "Három órával később egy kis földrengés rázta meg a régiót," - mondta Wikelski. "Az epicentrum közvetlenül az állatok istállója alatt volt."

Mielőtt azonban az állatok viselkedését felhasználhatnák a földrengések előrejelzésére, a kutatóknak nagyobb számú állatot kell megfigyelniük hosszabb ideig a világ különböző földrengési övezeteiben. Ehhez az ICARUS globális állatmegfigyelési rendszert akarják használni az ISS Nemzetközi Űrállomáson, amely néhány hét múlva kezdi meg tudományos működését. (2)

(1) - https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/eth.13078
(2) - https://www.mpg.de/15126191/earthquakes-animals?c=2249