A tudósok azonosítottak egy alaszkai vulkánt, amely hozzájárulhatott a Római Köztársaság bukásához

Az ókori Rómában a Julius Caesar meggyilkolása utáni években a történeti beszámolók egy szokatlanul hideg, élelmiszerhiányos, betegségekk...

Az ókori Rómában a Julius Caesar meggyilkolása utáni években a történeti beszámolók egy szokatlanul hideg, élelmiszerhiányos, betegségekkel és éhínséggel teli időszakról tesznek említést, amely a nyugati történelem egyik legfontosabb pillanatával egyidőben történt.

A történészek már régóta gyanították, hogy ennek a megmagyarázhatatlanul szélsőséges időjárásnak köze lehet egy vulkánkitöréshez, ám nem tudták pontosan meghatározni, hogy hol vagy mikor történt ilyen kitörés, vagy mennyire volt súlyos. A jelöltek között voltak vulkánok Nicaraguában, Szicíliában és Kamcsatkán, Oroszország távolkeleti részén.

Miután azonban jégben csapdába esett hamut és más feljegyzéseket elemeztek, egy tudósokból és történészekből álló nemzetközi csoport jelenleg úgy gondolja, hogy az alaszkai Okmok vulkán kitörése volt a felelős több mint 2000 évvel ezelőtt. A hatalmas robbanás egy 10 kilométer széles krátert hozott létre, amely még ma is látható.

"Azon bizonyítékok megtalálása, hogy a Föld másik oldalán található vulkán kitört és hatékonyan hozzájárult a rómaiak és az ókori egyiptomiak hanyatlásához, valamint a Római Császárság felemelkedéséhez, rendkívül izgalmas," - mondta Joe McConnell, a nevadai Reno-i Sivatagi Kutatóintézet hidrológia kutató professzora és a tanulmány szerzője.

"Az emberek sok éve spekulálnak erről, ezért izgalmas, hogy néhány dolgot megválaszolhatunk," - mondta McConnell.

Miután római szenátorok megölték Caesart, hatalmi harc tört ki, amely véget vetett a Római Köztársaságnak, ami a demokratikusabb kormányzást követően a Római Császárság diktatúrájához vezetett. Végül ez eredményezte azt is, hogy Egyiptom római uralom alá került.

A tanulmány szerint a kitörés eredményeként bekövetkezett rossz termés, éhínség és betegség valószínűleg fokozta a társadalmi nyugtalanságot, és hozzájárult a politikai átrendeződésekhez a nyugati civilizáció kritikus szakaszában.

"Noha ténylegesen nem tudjuk bebizonyítani, hogy a szélsőséges időjárás és az ennek eredményeként bekövetkező terméskiesések, élelmiszerhiány és járványos betegségek hozzájárultak a Köztársaság 2000 évvel ezelőtti hanyatlásához, azonban logikusnak tűnik, hogy ennek jelentős szerepet kellett játszania," - mondta McConnell.

Sarkvidéki jégminták

A csoport a tefra néven ismert vulkáni hamut elemezte, amely csapdába esett a grönlandi és oroszországi sarkvidéki jégmagokban, hogy megpróbálják összekapcsolni a mediterrán térségben a megmagyarázhatatlanul szélsőséges éghajlatot az Aleut-szigetlánc Umnak nevű szigetén található Okmok vulkán hatalmas kitörésével.

"A tefra egyezés nem is lehetett volna jobb," - mondta Gill Plunkett, a belfasti Queen's Egyetem Természeti és Épített Környezeti Iskolájának munkatársa. A tanulmány hétfőn jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban. (1)

"Összehasonlítottuk a jégben található tefra kémiai ujjlenyomatát az akkoriban feltehetőleg kitörő vulkánok tefrájával, és nagyon világos volt, hogy a jégben lévő időszámításunk előtti 43-as hamu forrása az Okmok kitörése volt."

Az Okmok vulkán krátere

A kitörés két évig tartó vulkáni csapadékot eredményezett. A tanulmány szerint az északi féltekén a hőmérséklet akár 7 Celsius fokkal is csökkenhetett.

A hőmérséklet változása skandináv, osztrák és kaliforniai fagyűrű nyilvántartásokban is látható. A tanulmány egy bristlecone fenyőben a kaliforniai Fehér-hegységben egy olyan fagygyűrűt talált, amely azt sugallta, hogy a hőmérséklet időszámításunk előtt 43. október elején fagypont alatt volt.

Hasonlóképpen a kínai barlangok éghajlati adatai szintén a kitörés utáni három évben mutattak hőmérsékleti csökkenést. A kutatók modelljei azt sugallják, hogy sokkal nedvesebb lehetett a szokásosnál a nyár és az ősz az Okmok i.e. 43 utáni kitörését követően, amely ma is aktív, és utoljára 2008-ban tört ki.

"A mediterrán térségben ezek a nedves és rendkívül hideg időjárások a mezőgazdasági szempontból fontos tavasztól őszig tartó időszakokban valószínűleg csökkentették a terméshozamot és súlyosbították az ellátási problémákat az akkoriban folyamatban lévő politikai felfordulás során," - írta Andrew Wilson, az Oxfordi Egyetem klasszikus régésze.

"Ezek az eredmények hitelessé teszik az ősi források által leírt hideget, éhínséget, élelmiszerhiányt és betegségeket."

A tanulmány rámutatott arra, hogy a természeti katasztrófák, mint például a vulkánkitörések, ismerten "olyan kivételes körülményeket hozhatnak létre, amelyben a szokásos ügyek megvalósíthatatlanná válnak, és a politikai és kulturális normákat felfüggesztik, ezáltal teret adva a gyors társadalmi és politikai változásoknak."

A kutatók egy kisebb és korlátozottabb vulkánkitörést is azonosítottak időszámításunk előtt 44-ben az Etnán, Olaszországban.

Szerintük ez a kitörés segíthet megmagyarázni azokat a szokatlan jelenségeket, amelyekről Caesar halálának pillanatában olyan írók számoltak be, mint például Vergilius, amikor naphalókat, az égen elsötétedő Napot vagy az égen megjelenő három napot figyeltek meg, amelyeket akkoriban jelekként értelmeztek. (2)

(1) - https://www.pnas.org/content/early/2020/06/17/2002722117
(2) - https://edition.cnn.com/2020/06/22/world/volcano-ancient