Minél idősebb korban válik egy nő anyává, annál valószínűbb, hogy ikrei lesznek, ami egyfajta evolúciós biztosíték

Az új kutatások azt sugallják, hogy a 30-as éveikben járó nők nagyobb eséllyel esnek teherbe ikrekkel, ami gyakorlatilag egy evolúciós &q...

Az új kutatások azt sugallják, hogy a 30-as éveikben járó nők nagyobb eséllyel esnek teherbe ikrekkel, ami gyakorlatilag egy evolúciós "biztosítékként" szolgál, amivel a test kompenzálja a csökkenő termékenységet és küzd a korai magzati veszteség fokozott kockázatával szemben.

A kétpetéjű vagy dizigóta ikrek azok, akik külön megtermékenyült petesejtekből fejlődnek ki és genetikailag különböznek egymástól, de egy időben növekednek az anyaméhben. A monozigóta ikrek, más néven egypetéjű ikrek egyetlen petesejt megtermékenyítéséből származnak, amely később kettéosztódik, és így a két emberi egyed ugyanazon géneken és nemen osztozik.

A dizigóta ikerséget "evolúciós paradoxonnak" nevezik, és régóta ismert, hogy az idősebb nők esetében nagyobb valószínűséggel érik meg egyszerre két petesejt egy ciklusban, ám az emögött álló evolúciós stratégia eddig nagyrészt ismeretlen maradt.

A korábbi kutatások azt sugallták, hogy az idősebb nők esetében nagyobb valószínűséggel fogannak meg ikrek, de nem feltétlenül hordják ki mindegyiküket. A kutatók most azt mondják, hogy a nők biológiai korának előrehaladtával nagyobb valószínűséggel történik kettős ovuláció, azaz amikor két petesejt szabadul fel a menstruációs ciklus ugyanazon hónapjában, hogy növekedjen annak a valószínűsége, hogy legalább egy megtermékenyített petesejt megmaradjon.

Annak magyarázata érdekében, hogy a nőknél milyen valószínűséggel fogannak ikrek az életük során, egy nemzetközi kutatócsoport különböző forgatókönyveket szimulált, a szülés utáni és az anyai túlélési arányokat használva az ikrek és az egyedülálló gyermekek esetében a természetes fogamzóképes nők körében.

"Ezt a paradoxont úgy oldjuk meg, hogy megmutatjuk, hogy az ikerség és a nem-ikerség nem versengő stratégiák; ehelyett a dizigótikus ikerség az adaptív feltételes ovulációs stratégia eredménye, amely az életkor növekedésével kettős ovulációt vált ki," - írják a szerzők a Nature Ecology & Evolution folyóiratban. (1)

"Ez a feltételes stratégia, amikor a nők öregedése a közismert termékenység csökkenéssel párosul, maximalizálja a reproduktív sikert, és magyarázza az ikrek arányának növekedését és az azt követő csökkenését az anyai korral, amely az emberi populációban megfigyelhető."

Az ikerterhességek legalább 90%-át megmagyarázza a kettős ovuláció arányának növekedése a női kor előrehaladtával, de ezzel együtt növekszik a magzati veszteség kockázata is. A kutatók hozzáteszik, hogy a "kettős ovuláció megnövekedett aránya nem jelenti az ikerszületések egyre növekvő arányát." A kettős ovuláció gyakorisága úgy fejlődött, hogy a nők biológiailag fenntarthassák a termékenységet.

"Munkánk azt sugallja, hogy a két petesejt felszabadulásának valószínűsége a nők korával együtt növekszik az embriók életképességének életkorhoz viszonyított csökkenésére adott válasz következtében," - mondta Joseph Tomkins, a Nyugat-Ausztrália Egyetem Biológiai Tudományok Iskolájának egyetemi docense egy nyilatkozatban. (2)

"Szimulált tesztekkel meg tudtuk mutatni, hogy a populációkban az evolúció olyan helyzetet részesít előnyben, amely szerint két petesejt szabadul fel, de csak egyetlen gyermek születik, ami arra utal, hogy a kétpetéjű ikrek születése a termékenység szelekciójának mellékterméke, nem pedig a reproduktív termékenység növelésének módja."

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy munkájuk hozzájárul a népesség növekedésének szélesebb megértéséhez, mivel a világon egyre több család dönt úgy, hogy később vállalnak gyermekeket. (3)

(1) - https://www.nature.com/articles/s41559-020-1173
(2) - http://www.news.uwa.edu.au/2020051212071/rese
(3) - https://www.iflscience.com/health-and-medicine/