Mérnökök sikeresen teszteltek egy új mikrochipet, amelynek 44,2 terabit a letöltési sebessége másodpercenként

A mikrofésűnek nevezett apró eszköz egy napon helyettesítheti a meglévő internetes infrastruktúrát, hogy elérje az őrülten magas szintű l...

A mikrofésűnek nevezett apró eszköz egy napon helyettesítheti a meglévő internetes infrastruktúrát, hogy elérje az őrülten magas szintű letöltési sebességet, miközben millióknak bocsát rendelkezésre sok adatot egyszerre, még a legforgalmasabb időszakokban is.

A könnyű technológiát nemrégiben tesztelték egy terepi kísérlet alkalmával, melynek során 44,2 terabit/másodperc elképesztő adatsebességet mértek, ami egyetlen fényforrásból származik.

Maguk a mikrofésű chipek nem egészen újak, ezeket körülbelül egy évtizeddel ezelőtt találták ki. Az adatátviteli infrastuktúránkra nehezedő egyre növekvő nyomás miatt a technológia most már ígéretes jövőt vetít előre, mint az internet mögött álló technológia karcsúbbá tételének és felgyorsításának egyik módja.

"Nagyon izgalmas látni, hogy az ultra nagy sávszélességű száloptikai távközlésben végzett kutatások végre meghozzák a gyümölcsüket," - mondta David Moss, a Swinburne Egyetem Optikai Tudományos Központjának igazgatója.

"Ez a fejlesztés világrekordot képvisel az egyetlen optikai szálon, egyetlen forrásból származó sávszélességben, és óriási áttörést jelent a hálózat azon részében, amely a legnehezebb munkát végzi."

A Monash Egyetem, a Swinburne Egyetem és az ausztrál RMIT mérnökei azt állítják, hogy a chip jelentős előnye az, hogy képes a meglévő infrastruktúrát a lehető legjobban kiaknázni, hogy megfeleljen a következő években elvárható igényeknek. (1)

Ausztrália saját réz alapú, több technológiájú nemzeti szélessávú hálózatának (NBN) kifejlesztését komoly kritikák érték a kormány 2013-as döntése óta, amely szerint az optikai szálat nem közvetlenül az emberek házaiba vezetik be.

Megkérdőjelezhető volt, mivel sokan úgy érezték, hogy az internet nem fog megfelelni a jövőbeni növekvő igényeknek, és ezt az előrejelzést csak megerősítette a járvány okozta válság, amely tovább fokozta az adatfogyasztási szokásokat, mivel számtalan Zoom találkozót és tévésorozat epizódot kellett belezsúfolni a réz és optikai szál hálózatokba.

Egyre több aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi rendszerek nagy nehézségekkel fognak szembesülni az elkövetkező években. Az öregedő kábelek cseréje iránti igényeknek való megfelelés drága és időigényes feladat, amelyet minden kétséget kizáróan a jövő nemzedékeknek kell majd kitalálni.

Időközben vannak más alkatrészek is, amelyeket frissíteni kellene a forgalom javítása érdekében. Az egyik az, ahogyan jelenleg olyan frekvenciákat állítunk elő, amelyek a biteket és bájtot továbbítják a kábeleken keresztül a számítógépünkbe és az intelligens eszközökbe.

A különböző frekvenciákon világító lézerek sokféle "csatornát" hozhatnak létre, hogy az információkat az apró fénytörő csövekbe tömörítsék. A fény továbbításának függvényében akár 80 csatornát is létrehozhatunk a hálózatban az összes adatigényünk kielégítése érdekében.

Ez az innovatív új mikrofésű chip beépíthető az összes csatorna létrehozására szolgáló meglévő módszerek helyébe, lecserélve 80 különálló lézert egy egykristályos hullámforma generátorra, amelyet úgy lehet beállítani, hogy a fényhullámok szivárványát hozza létre.

Papíron nagyszerű ötletnek tűnik. De annak biztosítása érdekében, hogy elméletük megalapozott legyen, a kutatók az eszköz prototípusát egy több mint 76 kilométeres "sötét" optikai kábelhez csatlakoztatták, amely két Melbourne-i egyetem campusa között halad.

A csapat úgy találta, hogy maximalizálni tudják az egyes csatornák adatmennyiségét, és ezzel megmutatták, hogy a készülék maximális sebessége 44,2 terabit/másodperc. Ideális körülmények között a megfelelő rendszerrel elméletileg lehetőség volna 1000 film letöltésére egyetlen pillanat alatt, melyek mindegyike nagyfelbontású.

Lehet, hogy a valóság nem annyira fényes, mint hogy egy pillanat alatt letölthetjük az összes Netflix filmet, de az internet technológia egyéb lehetséges fejlesztéseivel együtt a láthatáron a néhány terabites másodpercenkénti sebesség elérése rövid távolságon egy olyan fejlődés, amelyre érdemes figyelni.

"És itt nem csak a Netflixről beszélünk, hanem egy sokkal szélesebb skáláról, amelyre a kommunikációs hálózatainkat használjuk," - mondja Bill Corcoran, a Monash Egyetem számítógépes rendszermérnöke.

"Ez az adat felhasználható önvezető autókhoz és a jövőbeni szállításhoz, és segíthet az orvostudományban, az oktatásban, a pénzügyekben és az e-kereskedelemben."

Ha minden jól megy, az adatközpontok ezeket a chipeket használhatják a gyorsabb kommunikáció érdekében az egymáshoz való kapcsolódáshoz. Lehet, hogy néhány éven belül elbúcsúzhatunk azoktól a technológiáktól, amelyek másodpercenként néhány száz gigabit sebességgel továbbítják az adatokat. Nem csak Ausztráliában, hanem az egész világon. (2)

(1) - https://www.nature.com/articles/s41467-020-16265-x
(2) - https://www.scimex.org/newsfeed/australian-research