Egy laboratórium, ahol képesek olvasni az ember álmaiban

A világ nagy gondolkodói valószínűleg sokat foglalkoztak az álmok rejtélyeivel. René Descartes matematikust és filozófust annyira elbűvöl...

A világ nagy gondolkodói valószínűleg sokat foglalkoztak az álmok rejtélyeivel. René Descartes matematikust és filozófust annyira elbűvölték az álmok élénk képei, hogy megkérdőjelezte a valóság létezését.

A 4. századi kínai filozófus, Csuang Csou a "Pillangó álma" című esszéjében egy álmát említette: "Most nem tudom, hogy akkor voltam-e ember, aki az álmodtam, hogy pillangó vagyok, vagy most pillangó vagyok, és azt álmodom, hogy ember vagyok."

És a keleti filozófus, Csögyal Namkhai Norbu arra a következtetésre jutott, hogy minden érzékelésünk - íz, illat, látás, hallás - csupán egy nagyobb álom elemei.

Manapság az MIT kutatóit is lenyűgözik az álmok. Létrehoztak egy alvás laboratóriumot olyan kesztyűszerű készülékkel felszerelve, amely lehetővé teszik a kutatók számára, hogy kommunikáljanak a vizsgált alanyokkal, amikor hipnagógiába merülnek, egy félig tudatos állapotba az ébrenlét és az alvás között. A Dormio nevű készülék nyomon követi a pulzusszámot, az izomtónust és a bőr vezetőképességét. Figyelmezteti a kutatókat, amikor az alanyok az álmodás korai szakaszába lépnek.

"Az álmok valójában éjszakai gondolkodásnak felelnek meg," - mondja Adam Horowitz, az MIT Dream Lab kutatója. "Amikor belépünk, reggel másként jövünk ki. De nem tettünk fel kérdéseket az információ ezen átalakulásának tapasztalatairól vagy az azt irányító gondolatokról."

A Dormio készülék egy szót vagy más audio hangot játszik le, amikor az alanyok belépnek az átmeneti alvási szakaszba. A kutatók azt találták, hogy az alanyok emlékezhetnek ezekre a szavakra, hangokra és más, az ingerekkel kapcsolatos témákra az alvást követő interjúk során.

Horowitz úgy véli, hogy a Dormio végül hozzájárulhat a fokozott kreativitáshoz és az emlékezet javításához, mivel a kutatók fejlett technikákat terveztek a hipnagógiai állapotok részletesebb rögzítése érdekében. Ez megnyitja a kaput az interaktivitáshoz a "valódi" világ, valamint a félig tudatos fantázia és képek szakaszai között, amelyet eddig külső szereplők gyakorlatilag nem vizsgáltak.

Egyesek úgy látják, hogy a Dormio az acélgolyó eszköz 21. századi megfelelője, amelyet olyan olyan híres személyek használtak az álmok korai felfedezéséhez, mint Thomas Edison, Edgar Allen Poe és Salvadore Dali.

A kezükben tartották a golyókat, miközben elaludtak, és amikor kiestek és elgurultak, ez felébresztette őket, és képesek voltak jobban felidézni, hogy mit álmodtak. Edison, Poe és Dali nem ismerte a hipnagógia kifejezést, de valószínűleg jól megértették és valószínűleg felhasználták azt, amit a MIT kutatói ma "fenomenológiai kiszámíthatatlanságnak, a tér és idő torzult észlelésének, az önérzet elvesztésének és spontán, folyékony ötlettársításnak írnak le."

Egy másik MIT kutató azt vizsgálja, hogy a szagok milyen hatással vannak az álomkutatásra. Judith Amores kifejlesztett egy illatosítót, amely illatokat szabadít fel, amikor az alanyok elalszanak. az utóinterjúk során az alanyok a szagokkal kapcsolatos emlékekről számolnak be.

Amores azt reméli, hogy erőfeszítései javulást eredményezhetnek a traumában és a PTSD-ben szenvedő személyek számára. Amores úgy véli, hogy a rémálmok során a pozitív asszociációk illatokkal történő kiváltása gyógyíthat anélkül, hogy ennek az emberek teljesen tudatában lennének.

Az MIT nyílt forráskóddal kínálja a Dormio technológiát, a hozzá tartozó áramköri tervek ingyenesen elérhetők online is.

Az álom elemzés gazdag történettel rendelkezik. Freud pszichoszexuális magyarázatokat keresett az alvás jelenségeire. Úgy vélte, hogy az álmok lehetővé teszik az elnyomott gondolatok biztonságos kifejezését. A hatvanas években William Dement, az "alvásgyógyászat atyja" néven ismert Stanfordi kutató volt az első, aki összekapcsolta a gyors szemmozgást és az álmok kialakulását.

A City College of New York professzora, John Antrobus évtizedekig tanulmányozta az alvást. Bebizonyította, hogy az álmok a szorongással kapcsolatosak, ám elismerte, hogy egyes válaszok továbbra sem biztosak.

"Az agy egy értelmező szerv, és amikor a régiók kevésbé kapcsolódnak össze, amikor alszanak, bizarr narratívákat kapunk," - mondta Antrobus. "De mi a célja? Ehhez fel kell tennünk a kérdést, mi a gondolat célja. Nem válaszolhatunk az egyikre, ha a másikra nem adhatunk választ."

De talán a legérdekesebb értékelés Nick Bostromtól, az Oxfordi Egyetem svéd filozófusától származik. Következtetése, hogy valószínűleg mindannyian egy digitális álomban élünk, amelyet egy számítógép képzel el.

Ez persze felvet egy újab kérdést, ha valamennyien csak álmok vagyunk, akkor mik az emberi álmok? (1)

(1) - https://www.media.mit.edu/projects/sleep-creativity/overview/