Mamutcsontokból épült ősi házat fedeztek fel Oroszországban, ami a jégkorszak idején szolgált menedékül

20000 éve több tucatnyi mamut csontjait halmozták fel egy nagy szerkezetben, amelyet az ősi emberek építettek az európai jégkorszak idejé...

20000 éve több tucatnyi mamut csontjait halmozták fel egy nagy szerkezetben, amelyet az ősi emberek építettek az európai jégkorszak idején. A helyszínt feltáró régészek ezzel mélyebb bepillantást nyerhetnek ősi rokonaink életmódjába a szűkösség idején.

A Kostenki 11 egy közismert régészeti lelőhely Moszkvától kb. 500 km-re délre. Itt az Exeteri Egyetem régészei egy 9x9 méteres kör alakú struktúrát tártak fel, amelyet majdnem teljes egészében nagy mamutcsontokból készítettek, amely az ősi emberek lakhelyéül szolgált az utolsó jégkorszak idején, ami Észak-Európában körülbelül 75000 éve kezdődött, és nagyjából 18000 éve ért véget.

Az akkori éghajlati rekonstrukciók szerint a nyarak a térségben rövidek és hűvösek voltak, míg a tél hosszú és hideg, gyakran -20 Celsius fokos és annál hidegebb hőmérsékletekkel.

Hogy megküzdjenek a zord környezettel, a korai emberek állattemetőkből származó csontokból építettek lakóhelyeket. A Kostenki 11 helszínen összesen 51 alsó állkapcsot és 64 különálló koponyát használtak a szerkezet falainak sorba rendezéséhez, majd szétszórták a belső terekbe. A kutatók rénszarvas, ló, medve, farkas és vörös, valamint sarki róka csontokat is találtak. A kutatást az Antiquity folyóiratban tették közzé.

A szerkezeten belül elszenesedett fa és más puha, nem fás növények maradványai is voltak, ami arra utal, hogy az emberek faanyagot és csontokat is égettek, és növényeket használtak mérgek, gyógyszerek, zsinórok és szövet előállítására. A több mint 50 elszenesedett vetőmag további felfedezése arra utal, hogy az emberek valószínűleg megfőzték a növényeket, ami azt jelenti, hogy képesek voltak ehető növényeket találni még a szélsőséges hiány mellett is.

A közelben apró köveket és kőforgácsok százait találták, amelyeket valószínűleg a vadászathoz és az állatok levágásához használtak.

Összességében a helyszín egy ritka példa a paleolitikumi vadászó és gyűjtőgető életmódra a kemény környezetben, ahol nehéz volt a túlélés és az erőforrások szűkösen álltak rendelkezésre. Az ősi emberek több csoportja hagyta el a régiót, amikor a hőmérséklet lezuhant, és a melegebb éghajlat felé vándorolva nagy csontszerkezeteket hoztak létre. De mi különbözteti meg a Kostenki 11 helyszínt a többi lehetséges megállótól?

"Az egyik lehetőség az, hogy a mamutok és az emberek tömegesen érkeztek a területre, mert volt természetes forrása, amely fagymentes folyékony vizet szolgáltatott a téli időszakban, ami ritka lehetett ebben az extrém hidegben," - mondta Dr. Alexander Pryor, a tanulmány vezetője.

Körülbelül 70 hasonló szerkezet létezik Ukrajnában és a Nyugat-orosz-síkságon, ám a Kostenki 11 valószínűleg a régió egyik legrégebbi helyszíne.

"Ezek a leletek új fényt vetnek ezen rejtélyes helyek céljára. A régészet még többet mutat nekünk arról, hogy az őseink hogyan éltek túl ebben a kétségbeesetten hideg és ellenséges környezetben az utolsó jégkorszak csúcspontján," - mondta Pryor. "A legtöbb más hasonló helyet Európában ezen a szélességi fokon ekkorra elhagyták, de ezeknek a csoportoknak sikerült alkalmazkodniuk, hogy élelmet, menedéket és vizet találjanak." (1)

(1) - http://www.exeter.ac.uk/news/homepage/title_782319_en.html