Kutatók mesterséges intelligenciát alkalmaznak a fel nem robbant vietnámi háborús bombák megtalálásához

A kutatók mesterséges intelligenciát alkalmaztak a vietnámi háború idején keletkezett bombakráterek felderítésére Kambodzsában műholdas k...

A kutatók mesterséges intelligenciát alkalmaztak a vietnámi háború idején keletkezett bombakráterek felderítésére Kambodzsában műholdas képek alapján abban a reményben, hogy ez segít a fel nem robbant bombák megtalálásában.

Az új módszer több mint 160 százalékkal növelte a bomba kráterek valódi észlelését a szokásos módszerekhez képest. A modell az Egyesült Államok katonai feljegyzéseivel együtt azt sugallja, hogy a vizsgált területen lévő bombák 44-50%-a nem robbanhatott fel.

A fel nem robbant bombák és taposóaknák felkutatására és biztonságos eltávolítására tett kísérleteket aknamentesítésnek hívják, ami Kambodzsában nem volt olyan hatékony, mint amire szükség volt, mondta Erin Lin, az Ohio Állami Egyetem politológus adjunktusa.

A közelmúltban az ENSZ megbízásából készített jelentésre hivatkozott, amely kritizálta az erre a célra létrehozott kambodzsai nemzeti ügynökséget, amely gyors előrehaladásról számolt be olyan területekre összpontosítva, ahol a fel nem robbant aknák minimális veszélyt jelentenek. A jelentés sürgeti a keresés átcsoportosítását a nagyobb veszélyességű területekre.

A kutatók egy kereskedelmi műholdas képpel kezdték meg a munkát egy 100 négyzetkilométeres területen Kambodzsában, Kampong Trabaek város közelében. Az Egyesült Államok légiereje számára 1970 májusától 1973 augusztusáig szőnyegbombázási célpont volt a terület.

A kutatók a gépi tanulásnak nevezett mesterséges intelligenciát használták fel, hogy elemezzék a műholdas képeket bombák bizonyítékait keresve.

Ez azért fontos, met a kutatók tudják, hogy hány bombát dobtak le a környéken, és az általános helyüket, ahol leestek. A kráterek sokat elárulnak arról, hogy hány bomba robbant fel és hol. Ezután meg tudják határozni, hogy hány fel nem robbant bomba maradt, és milyen területeken találhatók.

A tanulmány egy kétlépcsős folyamatot tartalmazott, mondta Lin. Az első szakaszban a kutatók algoritmusokat dolgoztak ki, amelyeket arra fejlesztettek ki, hogy meteor krátereket észleljenek a Holdon és a bolygókon. Ez sok potenciális kráter megtalálását segítette, de nem volt elég jó. (1)

A bombák krátereket hoznak létre, amelyek hasonlóak, bár kisebbek, mint a meteorok okozta kráterek.

"Az évtizedek folyamán fű és cserje növekszik rajtuk, erózió megy végbe és mindez megváltoztatja a kráterek formáját és megjelenését," - magyarázta Lin.

A folyamat második szakasza annak meghatározására épült, hogy a bomba és a meteor kráterek mennyiben különböznek egymástól. A kutatók által kifejlesztett számítógépes algoritmusok figyelembe veszik a bombakráterek új tulajdonságait, ideértve azok alakját, színét, textúráját és méretét.

Miután a gép "megtanulta," hogyan kell felismerni az igazi bombakrátereket, az egyik kutató ellenőrizte a számítógép eredményeit, és 177 valódi bombakrátert talált. A kutatók modelljének első szakasza a valódi kráterek 89 százalékát azonosította (177-ből 157-et), ugyanakkor 1122 hamis pozitív eredményt is azonosított - kráterszerű tulajdonságokat, amelyeket nem bombák okoztak.

A második szakasz kiküszöbölte a hamis pozitív eredmények 96%-át, miközben a valódi bombakráterek közül csak ötöt veszített el. Tehát pontossági aránya körülbelül 86% volt, azonosítva a 177 kráterből 152-t.

Ez a javasolt módszer több mint 160 százalékkal növelte a bombák valódi felismerését, mondta Lin

A kutatók hozzáféréssel rendelkeztek a titkosított katonai adatokhoz is, amelyek azt mutatták, hogy 3205 általános célú bomba - úgynevezett szőnyegbomba - esett le a tanulmány céljára kijelölt területen.

Ez az információ, az aknamentesítési jelentésekkel és a tanulmány eredményeivel együtt azt sugallja, hogy 1405 és 1618 közé tehető azon bombák száma, amelyek a szőnyegbombázást követően nem robbantak fel a térségben. Ez a ledobott bombák körülbelül 44-50%-a, mondta Lin.

A tanulmány által lefedett földterületek nagy része mezőgazdasági jellegű, ami azt jelenti, hogy a helyi termelők esetében fennáll annak a veszélye, hogy fel nem robbant bombát találjanak, mondta. A veszély nem hipotetikus.

A kambodzsai bombázást követő hat évtizedben a fel nem robbant bombák több mint 64000 embert öltek meg vagy okoztak sérülést. Manapság átlagosan hetente egy ember sérül meg.

"Az aknamentesítés folyamata drága és időigényes, de modellünk segítséget nyújthat a legsebezhetőbb területek azonosításában, amelyeket elsőként kell aknamentesíteni," - mondta Lin. (2)

(1) - https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371
(2) - https://news.osu.edu/study-uses-ai-to-estimate-unex