Egy buddhista szerzetes tanulmányozása azt sugallja, hogy a meditáció lelassíthatja az agy öregedését

Az utóbbi időben egyre többet hallani a meditáció előnyeiről. Sokan persze szkeptikusak ezzel kapcsolatban, de lassan a tudomány is felfe...

Az utóbbi időben egyre többet hallani a meditáció előnyeiről. Sokan persze szkeptikusak ezzel kapcsolatban, de lassan a tudomány is felfedezi azon pozitív hatásokat, amit a meditáció gyakorlása okoz mind mentálisan, mind fizikailag az emberben.

Egy új tanulmány megállapította, hogy a napi és meglehetősen intenzív meditációs gyakorlat eredményeként egy buddhista szerzetes agya 8 évvel fiatalabb a valós életkorához képest.

Az új tanulmány az első a maga nemében. A Wisconsin-Madison Egyetem Egészséges Elme Központjának kutatói 14 évvel ezelőtt, 27 éves korában kezdtek el MRI képeket készíteni Yongey Mingyur Rinpoche agyáról. (1)

A 14 év során a kutatók négy külön alkalommal vizsgálták a szerzetes agyát, hogy megállapítsák a buddhista szerzetesi életmód hosszú távú hatásait. Yongey Mingyur Rinpoche jelenleg 41 éves, és a kutatók szerint az agya egy 33 éves ember agyához hasonlít. Úgy vélik, hogy az agyi öregedés ilyen drámai lassulása nem kis részben a napi meditációs gyakorlatnak köszönhető.

A kutatók 105 hasonló korú ember agyát is megvizsgálták a wisconsini Madison körzetéből Mingyur Rinpoche mellett 14 éven át, akik kontrollcsoportként szolgáltak. A kutatók észrevehető különbséget találtak a szürkeállomány mennyiségében a szerzetes agyában a "normál" emberek agyához képest.

Miközben a kontrollcsoport mindegyik tagja esetében a szürkeállomány normális csökkenését figyelték meg, Mingyur Rinpoche agya nyolc éves késést mutatott. Richard Davidson, az Egészséges Elmék Központjának alapítója és igazgatója szerint:

"A szürkeállomány az agy idegrendszere. Amikor az agy sorvadni kezd, a szürkeállomány mennyisége csökken. A nagy megállapítás az, hogy ennek a tibeti szerzetesnek az agya, aki életének több mint 60000 óráját hivatalos meditációban töltötte, lassabban öregszik, mint a kontrollcsoport tagjainak agya."

Egy másik érdekes megállapítás, amire a kutatók eddig nem találtak magyarázatot, hogy mi az oka annak, hogy míg a szerezetes agya lassabban öregszik, mint a kontrollcsoporté, egyben sokkal gyorsabban érte el kifejlett állapotát. Davidson szerint:

"Vannak olyan agyi területek, amelyek a 20-as évek közepén és végén lépnek működésbe, például az agy szabályozási régiói, amelyek fontos szerepet játszanak az önszabályozásban, a figyelmünk szabályozásában. Lehet, hogy ezek a területek korábban érik el felnőtt állapotukat a meditálók esetében, és ennek van értelme, mert úgy gondoljuk, hogy a meditáció erősítheti ezeket a területeket és az ilyen funkciókat."

Fontos azonban megjegyezni, hogy a meditációban töltött 60000 órán túl Mingyur Rinpoche élete nem egy normál emberé. 3 éves korában hivatalosan Yongé Mingyur Rinpoche hetedik megtestesülésénak nyilvánították.

Tinédzserként mesterré vált, akinek az volt a feladata, hogy az idősebb szerzeteseket és apácákat meditációs gyakorlaton keresztül vezesse. A buddhista szerzetesek étkezési és testmozgási szokásaival kombinálva a kutatók szerint nehéz megmondani, hogy a szerezetes fiatalabb agya egyedül a meditációnak, vagy más életmódbeli tényezőknek köszönhető. (2)

(1) - https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/135547
(2) - https://www.livescience.com/buddhist-monk-meditati