A szaúdiak által indított olajháború magának a királyságnak az összeomlásához vezethet

Szaúd-Arábia totális olajháborút indított, példátlan árengedményeket tett és elárasztja a piacot annak érdekében, hogy nagyobb részesedés...

Szaúd-Arábia totális olajháborút indított, példátlan árengedményeket tett és elárasztja a piacot annak érdekében, hogy nagyobb részesedést szerezzen, és legyőzze a többi olajtermelőt. Ez a "felperzselt föld" megközelítés okozta a legnagyobb olajár zuhanást azóta, hogy 1991-ben kitört az öbölháború.

Az egész március 8-án kezdődött, amikor Rijád áprilistól az ázsiának szánt nyersolaj-értékesítés árait 4-6 dollárral csökkenti, az Egyesült Államoknak pedig 7 dollárral hordónként. A királyság kibővítette az Arab Light nyersolaj számára nyújtott kedvezményt az északnyugat-európai finomítók számára 8 dollárral hordónként, 10,25 dollár hordónkénti áron, a Brent referenciaérték alatt.

Ezek az akciók támadást jelentenek Oroszország azon képességére, hogy nyersanyagot értékesítsen Európában. Az orosz rubel rögtön 10%-ot zuhant, és több mint négy év alatt a legalacsonyabb szintre esett.

A másik oldal, amely Szaúd-Arábia akcióitól szenved, az maga Irán. Az iszlám ország erőteljes amerikai szankciók nyomása alatt áll, és gyakran értékesíti olaját komplex rendszerek útján és jelentős kedvezményekkel.

Szaúd-Arábia azt tervezi, hogy napi 10 millió hordó fölé növeli termelését. Jelenleg napi 9,7 millió hordót termel ki, de ezt napi 12,5 millió hordóra képes növelni. Az OPEC és a The Wall Street Journal szaúdi forrásai szerint Rijád akciói egy Moszkva elleni "agresszív kampány" részét képezik.

A kampány hivatalos ürügye az OPEC+ (a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete tagországainak és az OPEC-en kívüli tagok találkozója) képtelensége a termelési megállapodások kiterjesztésére.

Szaúd-Arábia további 1,5 millió hordó/nap olajtermelés csökkentést akart elérni, ám Oroszország ezt a javaslatot elutasította. Miután nem sikerült elérni az új OPEC+ megállapodást, Szaúd-Arábia elsődleges és egyetlen hatalommá vált, amely agresszív lépéseket tett a piacon. Nehéz elképzelni azonban, hogy Szaúd-Arábia legalább Washington utasítása vagy jóváhagyása nélkül belemenjen egy ilyen eszkalálódó helyzetbe.

Ez a szaúdi királyi család két idősebb tagjának - Ahmed bin Abdulaziz hercegnek, Salman király fiatalabb testvérének és Mohammed bin Nayefnek, a király unokaöccsének - március 7-i őrizetbe vétele mellett történt meg.

Ez a fejlemény közvetlenül az olajpiacon indított szaúdi támadás előtt zajlott le, és valószínűleg a szaúdi elit amerikabarát és Egyesült Államok-ellenes frakciói között folyamatban lévő titkos harc csúcsát jelentették, és úgy tűnik, hogy az USA-t támogató blokk van fölényben ebben a konfliktusban.

Ebben az esetben a szaúdi kampány valódi célja nemcsak az olajpiac nagyobb részének biztosítása és Moszkva büntetése azért, mert nem hajlandó elfogadni a javasolt OPEC+ megállapodást, hanem egy hatalmas csapást jelent Washington geopolitikai ellenfelei, Oroszország és Irán ellen.

Az Oroszországban és Iránban egyaránt létező nyugatbarát és kormányellenes erők megpróbálják kihasználni ezt a helyzetet az országaik belső helyzetének destabilizálása érdekében.

Másrészt Szaúd-Arábia hamarosan rá fog jönni, hogy tettei visszafele sülnek el. Az ilyen gazdasági és geopolitikai játékok az Iránnal folytatott heves konfliktus közepette, a jemeni katonai kudarcok és az Egyesült Arab Emírségekkel szembeni patthelyzet túl sokba kerülhet a Szaúdi Királyság számára.

Ha az olajárak tovább csökkennek, és hordónként elérik a 20 dollárt, ez elfogadhatatlan gazdasági veszteségeket eredményez Oroszország és Irán számára, és választhatnak, és valószínűleg választani is fognak nem piaci eszközöket a szaúdi viselkedés befolyásolására.

Ezek a lehetőségek magukban foglalják a jemeni huszik egyre növekvő támogatását hírszerzés, fegyverek, pénz és katonai tanácsadók által, ami a szaúdi olaj infrastruktúrára mért huszi csapások folytatódásához vezethet.

Ezen felül a szaúdi vezetés hirtelen azzal szembesülhet, hogy a királyság belső helyzetét olyan széles körű tüntetések súlyosbítják, amelyek gyorsan nyílt polgári konfliktussá alakulhatnak.

Ez a forgatókönyv nem titok a nemzetközi pénzügyi elemzők számára. Március 8-án a szaúdi állami Aramco olajtársaság részvényei a kezdeti nyilvános vételi ajánlat (IPO) alá estek és 9,1%-kal alacsonyabban zártak. Március 9-én folytatódott az esés, és további 10%-kal estek vissza. Úgy tűnik, hogy nincs vásárló. A kockázatok túl nyilvánvalóak.

Ugyanakkor a Szaúd-Arábiát támogató lehetséges lépések körét egy ilyen eszkaláció esetén korlátozza a folyamatban lévő amerikai elnöki kampány. Korábban Donald Trump elnök bebizonyította, hogy az Egyesült Államok katonai bázisa közvetlen rakétacsapás célpontjává válhat, és Washington válaszként nem rendel el közvetlen katonai akciót.

Figyelembe véve az Egyesült Államok nem izraeli szövetségeseivel szembeni jelenlegi megközelítésének egyéb példáit, Rijádnak nem kellene valódi támogatást várnia amerikai szövetségeseitől ebben a helyzetben. (1)

(1) - https://southfront.org/?p=109199