Egy spanyol régészt és két társát bíróság elé állították, mert Jézus keresztre feszítését ábrázoló tárgyakat hamisítottak

A régészeket azzal vádolják, hogy egy szent tárgyakból álló gyűjteményt hamisítottak meg, beleértve Krisztus keresztre feszítésének legko...

A régészeket azzal vádolják, hogy egy szent tárgyakból álló gyűjteményt hamisítottak meg, beleértve Krisztus keresztre feszítésének legkorábbi ábrázolását.

Eliseo Gil régész, Óscar Escribano geológus és Rubén Cerdán anyaganalitikus nemrég jelent meg a spanyol Baszkföld fővárosának, Vitoria-Gasteiz büntetőbíróságán. Azzal vádolják őket, hogy ősi művek százainak felületébe faragtak különféle ábrázolásokat.

A három embert azzal vádolják, hogy vallásos képeket karcoltak kerámiákra, üvegekre és téglára, amelyeket a római romok között találtak Iruña-Veleia-ban, Vitória város központjától mintegy 10 kilométerre nyugatra. Gil merészen azt állította, hogy a tárgyakon található graffitik bizonyítják a spanyol római település és a baszk nyelv korai kapcsolatát, és állítása szerint három ókori kerámia darabra karcolt "kereszt" Jézus Krisztus keresztre feszítésének legkorábbi ismert ábrázolása.

Más régészek azonban rámutattak, hogy az ábrázolások egy része a modern időkben készült.

2008-ban egy tartományi tudományos bizottság úgy határozott, hogy "a tárgyak közül 476-ot manipuláltak vagy egyenesen meghamisították," és kijelentette, hogy Gil és kollégái egy "bonyolult csalást követtek el". A bizottság jelentésének idején Gil és társasága számára megtiltották az Iruña-Veleia-i ásatásokon való további részvételt és megvádolták őket.

Rodríguez Temiño, aki Sevillában dolgozik az andalúziai tartományi kormánynál, 2017-ben a Zephyrus régészeti folyóiratban egy tanulmányt tett közzé, amely részletes bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az Iruña-Veleia-ból származó tárgyakat meghamisították. A tárgyalás pedig a napokban el is kezdődött. (1)

Gil 2006-ban azzal keltette fel a média figyelmét a spanyol Baszkföldön, amikor a régészek szerint az "ostraca" néven ismert törött kerámiadarabok százai egyiptomi hieroglifákat, latin, görög és baszk rajzokat és kifejezéseket jelenítettek meg az Iruña-Veleia helyszínen. A vészharangok akkor szólaltak meg, amikor bizonyos latin mondatokat "rossz időszakra" datáltak.

Az egyes leleteken található faragások nyilvánvalóan az ókori egyiptomi királynő Nefertiti nevét említik hieroglifákkal, ám ismeretlen volt mindaddig, amíg sírját a 20. században fel nem fedezték. Nem is említve egy kerámia töredéket, amelynek latin mottója 1913 körül jött létre a hollandiai hágai nemzetközi bíróságon.

Más régészek rámutatnak arra a tényre is, hogy a tárgyakon található írások több száz évvel később használt szavakat és helyesírásokat tartalmaznak, ideértve a modern vesszőket, valamint a nagy- és kisbetűk vegyes használatát, amelyek csak a 18. században tűntek fel. A szakértők úgy vélik, hogy a keresztre feszítést mutató leghíresebb tárgyon található ábrázolás valójában "évszázadokkal később készült, mint azt állítják".

Öt és fél év börtönbüntetéssel néznek szembe, ha bűnösnek találják őket az örökségnek számító leletek megrongálásában és csalásban, miközben Gil és Escribano azt állították, hogy nem követtek el semmit, míg Cerdán két és fél év börtönbüntetésre számíthat, akit a tárgyak valódiságát megerősítő hamis dokumentumok elkészítésével vádolnak.

Ignacio Rodríguez Temiño, a történelem, a régészet és az ókori tudományok doktora elmondta, hogy "nem kételkedik a tárgyak hamisságában", és hogy az akadémiai világban nincs vita az Iruña-Veleia esettel kapcsolatban. Az ügyész több mint 313 000 dollárnyi kár megtérítését kérte az Iruña-Veleia autentikus tárgyakban okozott károkért, és arra kérte a bíróságot, hogy zárják börtönbe Gil-t és társait, büntessék meg őket és tiltsák el őket a további régészeti munkától.

Elegendő bizonyíték nélkül, amelyek Gill-t a bűncselekményhez kötnék, egyes régészek szerint nem tudják, vajon Gil és társai közvetlenül felelősek-e a tárgyak meghamisításáért. Egy sajtótájékoztatón Gil azt állította, hogy a régészeti világból való száműzetése "olyan, mint egy kínzás," és fenntartotta ártatlanságát hangoztató álláspontját mondván: "Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a tárgyak hamisak".

A régészeti megtévesztés lehetséges okait illetően Rodríguez Temiño 2017. évi tanulmányában azt mondta, hogy a baszk állami társaságok és kormányzati szervek Gil-nek és társainak "több millió dollár értékű támogatást" ítéltek oda az Iruña-Veleia-i munkájukhoz, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos szinten az eset egy több millió dolláros csalás.

Ugyanakkor azt is gyanítják, hogy Gil és társai nemcsak a saját gazdagodásukra, hanem a "baszk nacionalizmus" erősítésére készítették a hamis tárgyakat, a nyelvük korai használata és a baszk kereszténység bemutatásával, amely Dr. Temiño szerint két külön történet, "amelyre a baszk társadalom egy bizonyos szegmense vágyakozik". (2)

(1) - https://www.semanticscholar.org/paper/The-%E2%
(1) - https://www.ancient-origins.net/news-history-archa