Kiderült, hogy miért vetődnek tömegesen partra a bálnák a haditengerészeti szonár miatt

A tudósok évtizedek óta tisztában vannak azzal, hogy a haditengerészeti szonárnak káros hatása lehet a tengeri élővilágra. A hangja olyan...

A tudósok évtizedek óta tisztában vannak azzal, hogy a haditengerészeti szonárnak káros hatása lehet a tengeri élővilágra. A hangja olyan intenzív, hogy a tengeri emlősök több száz kilométert úsznak és hihetetlenül mélyre merülnek, sőt partra vetik magukat, hogy elmeneküljenek az elviselhetetlen zaj elől.

Különösen a csőröscetfélék hajlamosak partra vetődni a szonár hangja miatt. Egy új felülvizsgálati dokumentum, amelyet a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban tettek közzé, elmondja, hogy miért. (1)

A csőröscetfélék partra vetődése nagyon ritka jelenség volt az 1960-as évek előtt, de ezután a haditengerészet a tengeralattjárók felismerésére egy úgynevezett középfrekvenciás aktív szonárt (MFAS) kezdett használni. Az MFAS hihetetlenül erős hangot ad ki, ami egy tengeri teremtmény számára nagyon riasztó lehet. (2)

Ezért nem meglepő, hogy 1960-tól 2004-ig egyre több csőröscetfélét találtak a partokon, összesen 121 tömeges partravetődési eseményről számoltak be. Először Franciaországban történt, majd Olaszországban, az Egyesült Államokban és a Bahama-szigeteken.

Számos partra vetődött csőröscet fajt találtak, de a legtöbb közülük Cuvier-féle csőröscet volt. Az események többsége olyan területeken történt, ahol az amerikai haditengerészet és a NATO képzési gyakorlatai zajlottak, és "atipikusnak" minősültek.

A tipikus tömeges partravetődés során két vagy több állat veti magát a partra nagyjából azonos időben és helyen. Hogy pontosan miért történnek ezek az események, nem igazán ismertek - ez lehet betegség, dezorientáció, vagy mert egy ragadozó állat sekély vízbe üldözte őket. Még mindig nem vagyunk biztosak benne.

Ezzel szemben az atipikus tömeges partravetődési események két vagy több bálnát is magukba foglalnak, amelyek hat napon belül nem több, mint 74 kilométer távolságra vetődnek ki a partra egymástól. Az ilyen típusú partravetődések általában a hanggal vannak kapcsolatban.

Tehát pontosan hogyan okozza a szonár hangja a bálnák partravetődését? Az új tanulmány szerint, amely összefoglalja a Kanári-szigeteken a csőröscetféle szakértők 2017-es találkozóján megvitatottakat, a szonár olyan szorongást okoz a csőröscetek esetében, hogy a vérükben nitrogénbuborékok keletkeznek. Ez véralvadást és a létfontosságú szerveik károsodását okozhatja.

Ha valaki búvár, akkor ismeri ezt a fajta nitrogén mérgezést, vagy dekompressziós betegséget, ami egy ritka, de életveszélyes hatás, ha túl gyorsan jön a felszínre.

De hogyan lehetséges, hogy a víz alatti élethez tökéletesen alkalmazkodott állat, amely képes akár 2000 méteres mélységbe merülni, ugyanolyan problémával szembesül, mint egy pánikba esett búvár?

"A szonár jelenlétében stresszessé válnak és erőteljesen próbálnak elúszni a hangforrástól, amely megváltoztatja a merülési mintájukat," - mondta Yara Bernaldo de Quiros, a tanulmány vezető szerzője.

"A stresszválasz gyakorlatilag felülbírálja a merülési választ, amelynek következtében az állatokban nitrogén halmozódik fel. Olyan, mint egy adrenalin löket."

A csapat rámutat arra, hogy a válasz bálnánként változhat, de megmagyarázza, hogy az atipikus partravetődések miért akkor fordulnak elő gyakran, amikor haditengerészeti szonárt vetnek be. A következtetéseket a halott bálnák boncolásaiból vonták le, bár egy maroknyi állat esetében más, ember által okozott fenyegetések eredményezték a partravetődésüket, mint például a hajókkal való összeütközés vagy a halászhálókba való belegabalyodás, valamint betegségek.

A szerzők megjegyzik, hogy a szonár bálnákra gyakorolt hatásainak mérséklése érdekében be kellene tiltani a használatát azokon a területeken, ahol megtalálhatók. Az MFAS használatának moratóriuma a Kanári-szigeteken 2004-ben megmutatta, hogy ez mennyire jól működik, mivel azóta nem tapasztaltak atipikus partavetődést. (3)

A kutatók más országokat is sürgetnek, amelyek szonárt alkalmaznak, mint például az Egyesült Államok, Görögország, Olaszország és Japán, hogy kövessék a példát. (4)

(1) - https://royalsocietypublishing.org/doi/
(2) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Csőröscetfélék
(3) - https://www.nature.com/articles/497317d
(4) - https://www.iflscience.com/plants-and-anim