36 éve nem találtak magyarázatot a világ egyik legfurcsább könyvére

A Seraphinianus-kódexet neve alapján sokan rejtélyes középkori műnek vélik, pedig 1976 és 1978 között született. Szerzője és megjelenése ...

A Seraphinianus-kódexet neve alapján sokan rejtélyes középkori műnek vélik, pedig 1976 és 1978 között született. Szerzője és megjelenése is ismert, sőt, még csak nem is egyedi darab, hiszen a könyv mára már nyolc kiadást is megért.

A 360 oldalas, illusztrált kódex titokzatossága tehát nem keletkezésében, hanem tartalmában rejlik, hiszen titkosírással írott szövegét és szürreális illusztrációit senki a világon nem tudta még megfejteni.

Kódolt szöveg és bizarr rajzok

Az olasz művész-építész, Luigi Serafini agyából kipattant ötlet, majd az el is készített különös kódex valódi tartalmát és jelentését csak találgatni lehet. Az elvont grafikáiról és misztikus kreációiról híres művész könyve ismeretlen fantáziavilágba kalauzol, mely lenyűgözi és elvarázsolja, ugyanakkor meghökkenteti és megbotránkoztatja olvasóit.

A leginkább Diderot híres enciklopédiájára hasonlító képes lexikon felépítését tekintve két nagyobb részre, azon belül 11 fejezetre oszlik, melyen keresztül egy sosem látott civilizáció élete és alakjai bontakoznak ki.

A mű első része a képzelt birodalom természetrajzát, élőlényeit és jelenségeit írja le, míg a második rész az idegen világ lakóit, életmódjukat, városaikat, építményeiket és történelmüket rajzolja meg. A megdöbbentően érzékletes és szürreális rajzok tucatja olyan témákat is érint, mint a születés, a halál, a szexualitás.

A most 65 éves Serafini nem kommentálta művét, így minden szava és ecsetvonása kész rejtély. A titkos szöveggel telerótt lapokat űrbéli tájak, torz lények és hátborzongató jelenetek illusztrálják. A kódex legmerészebb táblaképén például egy szerelmi aktust fest meg, melyen a szeretkező pár aligátorrá alakul át.

Fantáziavilág vagy földönkívüli civilizáció?

A mesterien kidolgozott szürreális enciklopédia a mai napig sok fejtörést okoz szakembereknek és laikusoknak egyaránt. Az absztrakt művészet képviselői alapműként tekintenek a Seraphinianus-kódexre, szerintük az egész egy tökéletesen kidolgozott vicc, nevetséges emberi világunk zseniális paródiája.

Véleményük szerint a kódex egy rendkívüli fantáziával megáldott elme alkotása, mely nem szorul sem kódfejtésre, sem magyarázatra. Mindez persze nem győzte meg sem a nyelvészeket, sem az Oxford Egyetem Bibliofil Egyesületének tudósait, akik 33 éve dolgoznak a kódolt szöveg feltörésén, idáig hasztalanul.

A kódex szövege egyébként egy mesterséges, alfabetikus írásrendszerre épül, mely egyaránt tartalmaz betűket, szimbólumokat és számokat. Ez utóbbiakat sikerült csupán megfejteni, a szerző a 22-es számrendszer szerint számozta a lapokat.

A tudósok dolgát maga Serafini is nehezíti, a mester ugyanis még titokzatosabb, mint a könyve. Elmondása szerint művét a tudatalattijából feltörő automatikus írással írta, mely legalább olyan elvont, mint a rajzai, vagyis megfejtve ugyanúgy nem fogják érteni, mint mostani kódolt állapotában.

A szerzőt és könyvét övező misztérium, valamint annak magyarázata természetesen a parajelenségek kutatóit és az UFO-hívőket sem hagyta hidegen. Véleményük szerint egyértelmű, hogy a Seraphinianus-kódex a földönkívüliek, vagyis egy idegen civilizáció enciklopédiája.

Szerzője minden bizonnyal az UFO-k sugallatára jegyezte le művét, ezért is képtelenség feltörni a könyv jelrendszerét, és ezért olyan hátborzongatóak az illusztrációk furcsa lényei, űrbéli tájai és futurisztikus építményei.

Ügyes átverés

Az örök szkeptikusokat persze sem a művészeti, sem a tudományos, sem az UFO-s magyarázat nem győzte meg. Meggyőződésük, hogy a kódex a rejtélyes Voynich-kézirat és a középkori festő, Hieronimus Bosch szürreális rajzainak ötvözete - utóbbiak máig zavarba ejtik a művészettörténészeket.

Briliáns másolat és egyedülálló művészi teljesítmény, de leginkább óriási üzleti fogás, hiszen Serafini kódexének egy-egy ritka kötetéért máig vagyonokat fizetnek a gyűjtők.