Egyre több bizonyíték van arra, hogy az elme jó formában tartása vagy a tudat speciális működésének előidézése jótékony egészségügyi hatá...
Egyre több bizonyíték van arra, hogy az elme jó formában tartása vagy a tudat speciális működésének előidézése jótékony egészségügyi hatásokkal járhat. A tudósok megpróbálják megérteni, hogy ezek a gyakorlatok milyen fizikai hatással vannak az emberi testre.
Wisconsini, spanyol és francia kutatók új tanulmánya beszámol az első bizonyítékról a szervezetben végbemenő speciális molekuláris változásokról, melyek az intenzív tudatossági gyakorlatokat követő időszakban történnek.
A tanulmány (1) vizsgálta tapasztalt meditálók egy csoportjának intenzív tudatossági gyakorlatának napi hatását, összehasonlítva gyakorlatlan kontroll személyekkel, akik nyugodt, nem meditatív tevékenységben vettek részt. Nyolc órányi tudatos gyakorlat után a meditálók egy sor genetikai és molekuláris különbséget mutattak, köztük a gén-szabályozók megváltozott szintjét, valamint csökkent proinflammatorikus gén szintet, ami kölcsönös viszonyban van egy stresszes helyzetből történő gyorsabb felépüléssel.
"Legjobb tudomásunk szerint ez az első tanulmány, amely megmutatja a gyors változásokat a vizsgált alanyok génkifejeződésében a tudatos meditációs gyakorlatokkal összefüggésben," - mondja Richard J. Davidson, a tanulmány szerzője, az Egészséges Elme Vizsgálati Központ alapítója, és a Wisconsin-Madison Egyetem pszichológia és pszichiátria professzora.
"A legérdekesebb, hogy ezeket a változásokat azokban a génekben figyeltük meg, melyek jelenleg a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek célpontjai," - mondja Perla Kaliman, a cikk egyik szerzője, és a Barcelonai Biogyógyászati Kutatóintézet kutatója Spanyolországban, ahol a molekuláris elemzéseket végezték.
A tudatosságon alapuló gyakorlatok jótékony hatást mutattak gyulladásos betegségeknél korábbi klinikai vizsgálatokban, amit az Amerikai Kardiológiai Társaság hagyott jóvá, mint megelőző beavatkozást. Az új eredmények egy lehetséges biológiai mechanizmust nyújtanak gyógyászati hatásként.
A géntevékenység az észlelésnek megfelelően változhat
Dr. Bruce Lipton szerint a génaktivitás naponta változik. Ha az elméd felfogása visszatükröződik a tested kémiájában, és ha az idegrendszered beolvassa és értelmezi a környezetet, majd szabályozza a vér kémiai összetételét, akkor szó szerint megváltoztathatod sejtjeid sorsát azáltal, hogy megváltoztatod a gondolataidat.
Sőt, Dr. Lipton kutatása bemutatja, hogy a felfogás megváltoztatásával az elme megváltoztathatja a gének tevékenységét, és mindegyik génből több mint harmincezer variációt hoz létre. Elmondja azt is, hogy a gén programok a sejtmagban találhatók, és át lehet írni ezeket a genetikai programokat a vér kémiai összetételének megváltoztatásával.
A legegyszerűbb értelemben véve ez azt jelenti, hogy meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat, ha meg akarjuk gyógyítani a rákot. "A tudat funkciója, hogy megteremtse a hiedelmeink és az általunk tapasztalt valóság közötti összhangot," - mondta Dr. Lipton. "Ez azt jelenti, hogy az elme hozzá fogja igazítani a test biológiáját és viselkedését, hogy illeszkedjen a hiedelmekhez. Ha azt mondták, hogy meg fogsz halni hat hónapon belül, és az elméd ezt elhiszi, akkor nagy valószínűséggel meg fogsz halni hat hónapon belül. Ezt nocebo hatásnak hívják, egy negatív gondolat eredménye, amely ellentétes a placebo hatással, ahol a gyógyulást a pozitív gondolkodás közvetíti."
Ez a dinamika rámutat egy három részből álló rendszerre: ott van az a részed, mely esküszik, hogy nem akar meghalni (a tudatos elme), az a rész, amely elhiszi, hogy meg fogsz halni (az orvosok prognózisát közvetíti a tudatalatti elme), ami sebességbe kapcsolja a kémiai reakciókat (az agy kémiája által közvetített), hogy megbizonyosodjon arról, hogy a test megfelel a domináns hitnek. (Az idegtudomány felismerte, hogy a tudatalatti 95 százalékban irányítja életünket.)
Mi a helyzet azzal a résszel, amely nem akar meghalni, a tudatos elmével? Ez nincs hatással a test kémiájára ugyanúgy? Dr. Lipton elmondta, hogy ez arról szól, hogy a tudatalattit, ami tartalmazza a legmélyebb hitedelmeinket, hogyan programozták. Éppen ezek azok a hiedelmek, melyeknek szavazata végül dönt.
"Ez egy bonyolult helyzet," - mondja Dr. Lipton. "Az embereket arra a hitre programozták, hogy áldozatok, és hogy nem az övék az ellenőrzés. Kezdetektől fogva programozva vagyunk az anyai és apai hiedelmek által. Így például amikor betegek lettünk, a szüleink azt mondták, hogy el kell menni az orvoshoz, mert az orvos a szakember az egészségünket illetően. Mindannyian megkaptuk gyermekkorunkban az üzenetet, hogy az orvosoknak van hatalmuk az egészségünk felett, és hogy a testi erők áldozatai vagyunk, mely meghaladja képességünket, hogy irányítani tudjuk. A vicc azonban az, hogy az emberek gyakran jobban lesznek, miközben úton vannak az orvoshoz. Ez az, amikor az öngyógyítás veleszületett képessége beindul, egy másik példa a placebo hatásra."
A tudati gyakorlat kifejezetten befolyásol bizonyos szabályozó folyamatokat
Davidson tanulmányának eredményei azt mutatják, hogy a gének szabályozása szerepet játszik a gyulladásokban. Az érintett gének közé tartozik az RIPK2 és a COX2, valamint számos hiszton deacetiláz (HDAC) gén, melyek epigenetikusan szabályozzák más gének aktivitását, egy bizonyos típusú kémiai címke eltávolításával. Mi több, hogy milyen mértékben lettek szabályozva ezek a gének, összefüggésbe hozták a gyorsabb cortisol hasznosítással egy stresszhelyzetben, ami egy rögtönzött beszédet, valamint szellemileg elvégzett számítási feladatokat foglalt magában közönség és videokamera előtt.
A biológusok azt gyanítják évek óta, hogy valamiféle epigenetikus öröklődés következik be a sejtek szintjén. A testünkben található különböző típusú sejtek adnak erre egy példát. A bőr- és az agysejteknek különböző a formája és a funkciója, annak ellenére, hogy pontosan ugyanaz a DNS-ük. Kell, hogy legyenek mechanizmusok - más, mint a DNS - , mely megbizonyosodik arról, hogy a bőrsejtek azok bőrsejtek maradnak az osztódás során.
Talán meglepő, hogy a kutatók azt mondják, nem volt különbség a vizsgált génekben a két embercsoport között a tanulmány kezdetekor. A megfigyelt hatások csak a meditálóknál voltak láthatók, tudatos gyakorlatot követően. Emellett számos más DNS módosító gén nem mutatott különbséget a csoportok között, ami arra utal, hogy a tudatos gyakorlat kifejezetten csak bizonyos szabályozási folyamatokat érintett.
A legfontosabb eredmény az, hogy a meditálóknál genetikai változásokat tapasztaltak a tudatos gyakorlatot követően, amit nem lehetett megfigyelni a nem meditáló csoportnál másfajta nyugodt tevékenység után. Az eredmény igazolja azt az elvet, hogy a tudati gyakorlat epigenetikus változásokhoz vezethet a genomban.
Korábbi vizsgálatok rágcsálóknál és az embereknél dinamikus epigenetikus válaszokat mutatnak bizonyos fizikai ingerekre, mint a stressz, a táplálkozás, vagy a testmozgás, mindössze néhány óra leforgása alatt.
"Génjeink kifejeződésükben meglehetősen dinamikusak, és ezek az eredmények azt sugallják, hogy elménk nyugalma valójában potenciális hatással lehet kifejeződésükre," - mondja Davidson.
"A HDAC és a gyulladásos folyamatok szabályozása jelenthet bizonyos mechanizmusokat, melyek alátámasztják a tudati alapú terápiás beavatkozásokat," - mondja Kaliman. "Megállapításaink a későbbi tanulmányok alapját képezik a meditációs stratégiák további értékelése szempontjából a krónikus gyulladásos állapotok esetében."
A tudatalatti hiedelmek kulcsfontosságúak
Elég sok pozitív gondolkodó tudja, hogy jó gondolatokat gondolni - és órákon át mintegy szavalni - nem mindig hozza azt az eredményt, amit az "érezd jól magad" könyvek ígérnek.
Dr. Lipton nem ellenkezett ezen a ponton, mivel a pozitív gondolatok a tudatos elméből jönnek, míg ezzel ellentétben a negatív gondolatok általában az erősebb tudatalatti elmébe vannak programozva.
"A fő probléma az, hogy az emberek tisztában vannak a tudatos hiedelmeikkel és viselkedésükkel, de nincsenek a tudatalatti hiedelmeikkel és magatartásformáikkal. A legtöbb ember nem is fogadja el, hogy a tudalatti elme is szerepet játszik, pedig a tény az, hogy a tudatalatti elme milliószor erősebb, mint a tudatos elme, és életünk 95-99 százalékában a tudatalatti programok hatása alatt élünk."
"A tudatalatti hiedelmeid dolgozhatnak neked, vagy ellened, de az igazság az, hogy nem irányítod az életed, mert a tudatalatti elméd felülír minden tudatos kontrollt. Tehát amikor megpróbálsz meggyógyulni egy tudatos szinten, - megerősítéseket idézve és azt mondva magadnak, hogy egészséges vagy - lehet egy láthatatlan tudatalatti program, ami mindezt szabotálhatja." (2)
A tudatalatti elme hatalma elegánsan feltárul az emberekben, amikor kifejeződik többszörös személyiségük. Miközben elfoglalja egy személyiség gondolkodásmódját, az egyén akár súlyosan allergiás is lehet bizonyos ételekre. Majd megtapasztal egy másik személyiséget, és ugyanazt az ételt következmények nélkül megeszi.
Az epigenetika új tudománya azt ígéri, hogy minden embernek a bolygón lehetősége van azzá válni, aki ő valójában, kiegészítve elképzelhetetlen erővel és képességgel, hogy a legnagyobb lehetőségekkel működjünk együtt, mint testünk és kultúránk meggyógyítása, és hogy békében éljünk.
(1) - http://news.wisc.edu/study-reveals-gene-expression-changes-with-meditation/
(2) - https://www.brucelipton.com/resource/article/epigenetics
PreventDisease
Könyvajánló
Dr. Bruce Lipton
Immár bizonyos, hogy gondolataink átprogramozásával
szervezetünkön is változtathatunk!
Aki elolvassa ezt a könyvet, egyszer és mindenkorra megváltoztatja elképzeléseit a gondolkodás természetéről. Megdöbbentő felfedezések arról tanúskodnak, hogy gondolataink szervezetünk valamennyi sejtjére hatással vannak. A szerző – neves sejtbiológus – képekkel és mindennapi példákkal, közérthetően és szellemesen fejti ki mindezt. Eszerint nem a gének és a DNS szabályozzák az életfolyamatokat, hanem sejten kívüli tényezők. Többek között azok az erőterek, amelyeket pozitív és negatív gondolataink gerjesztenek. Ez alapvetően befolyásolja személyes életünket és az emberiség jövőjét.
Nagyszerű, mélyenszántó könyv ez, amelyet gyönyörűség olvasni. Nem kevesebbet közöl, mint a rég keresett "hiányzó láncszemet" anyag és tudat között. Valóságos enciklopédiája a legfrissebb ismereteknek, egyszerre világítóan okos és átláthatóan világos. E kötet lapjain olyan vadonatúj és felforgató világkép bontakozik ki, amely sarkaiból fordíthatja ki a jelenlegi tudományt.
"Az élet természetére vonatkozó felismeréseim engem is meglepetésszerűen értek. Közel két évtizeden át a biológia központi dogmáját – miszerint az életet gének szabályozzák – programoztam orvostanhallgatók agyába. Másfelől nem is voltam olyan nagyon meglepve. Ösztönösen mindig is éreztem, hogy valami nincs rendjén a genetikai determinizmussal… mindenesetre feldobott, hogy nézeteim megváltoztatásával az életemet is átformálhatom. Eltöltött a lelkesedés, amikor rájöttem, hogy a tudomány útját járva áldozatból sorsom kovácsává léphetek elő."
