Őrült ötlet? - Egy 260 méteres felhőkarcolót építenének az Alpok hegyei között

Zermatt neve világszerte egyet jelent a csúcsminőségű alpesi turizmussal, a kristálytiszta levegővel és a Matterhorn ikonikus sziluettjével....

Zermatt neve világszerte egyet jelent a csúcsminőségű alpesi turizmussal, a kristálytiszta levegővel és a Matterhorn ikonikus sziluettjével. Ám most egészen más miatt került a reflektorfénybe: egy merész, és sokak számára provokatív építészeti vízió kavarta fel a hegyi falu nyugalmát.

Heinz Julen, a svájci üdülőhely lázadó tervezője és sokoldalú művésze egy 62 emeletes lakótorony megépítését álmodta meg, amely 2034-re törné át a felhők határát, és új fókuszpontot állítana a Matterhorn elé.

A Lina Peak névre keresztelt projektet november közepén mutatták be a nagyközönség számára, és a teltházas bemutató jól jelezte, mennyire megosztó és izgalmas kérdésről van szó. A 61 éves Julen neve eddig is összeforrt a szokatlan és merész ötletekkel: gondoljunk csak a 4000 méteres magasságban megálmodott, nyomáskiegyenlített hegyi szállodájára, amelyet a szakma végül nem fogadott be, vagy épp a forgóágyas, felnyíló tetővel ellátott, jakuzzis hotelszobára, amely egy időre Zermatt egyik legkülönlegesebb attrakciójává vált, mielőtt hagyományosabb formára alakították.

Most azonban minden korábbinál nagyobb léptékű terv került előtérbe. A Lina Peak alaprajza egy 40x40 méteres térre épülne, nagyjából 1 500 méteres tengerszint feletti magasságban, a falu alsó részén. A terület jelenleg olcsóbb, mezőgazdasági művelés alatt álló föld, mintegy 800 méterre Zermatt bejáratától. Innen a Matterhorn teljes, megszakítás nélküli panorámája tárulna fel, ami önmagában is komoly vonzerőt jelentene.

A torony elképzelés szerint nem csupán lakóépület lenne, hanem egy önálló, függőleges mini-város, amely 1000 parkolóhellyel, 2500 férőhelyes hangversenyteremmel, éttermekkel, óvodával, közösségi fürdővel, sportközponttal, üzletekkel és egy gyorsliftekkel megközelíthető tetőterasszal szolgálná a lakókat és a látogatókat.

A második és harminckettedik emelet között kapnának helyet azok a kedvezőbb árú lakások, amelyeket kifejezetten a helyi lakosságnak és a Zermattban szezonálisan dolgozó több száz külföldi munkavállalónak szánnak. Az utóbbi években egyre nagyobb gondot okozott a számukra elérhető szállás hiánya, a gyakorlatilag nulla százalékos üresedési ráta pedig tarthatatlanná vált. A torony ezzel a problémával kíván szembenézni, megfizethető lakhatást kínálva azoknak, akik nélkül Zermatt vendéglátása nem működhetne.

A felsőbb szintek már egészen más világot képviselnek. A 33. emelettől felfelé luxusapartmanok sorakoznának, hatalmas üvegfelületekkel, amelyek közvetlenül a Matterhornra tekintenek. Ezeknek az ingatlanoknak az ára várhatóan az egekbe szökik, hiszen Zermatt már most is Svájc egyik legdrágább térsége, és a Covid óta az árak tovább emelkedtek. Julen szerint a vásárlók többsége külföldi lehet, ugyanakkor a svájci törvények értelmében előbb állandó lakosként kellene bejegyeztetniük magukat Zermattban, ami újabb akadályt jelenthet.

A projekt természetesen nem aratott egyöntetű lelkesedést. A több mint 5800 állandó lakos körében vegyes a fogadtatás: egyesek dühösek, mások kíváncsiak és nyitottak az újításra. A valóság azonban az, hogy a felhőkarcoló megvalósítása távolról sem egyszerű. Julennek először hatszáz aláírást kell összegyűjtenie ahhoz, hogy a mezőgazdasági területet átminősítsék építési övezetté, majd népszavazáson is támogatást kell szereznie.

A tervezett tulajdonosi struktúra szintén szokatlan: a település, a helyi történelmi családok közössége, a sífelvonókat üzemeltető vállalat és a vasúttársaság egyaránt hét százalékot kapnának, míg maga a fejlesztő huszonöt százalékos részesedéssel bírna. A fennmaradó rész a projektben hívő befektetőké lenne. A teljes beruházási költséget körülbelül 500 millió svájci frankra becsülik (200 milliárd Forint), és öt-tíz éves megvalósítási idővel számolnak.

A torony ugyanakkor új logisztikai kihívásokat is teremt. Zermattba autóval most is csak korlátozottan lehet behajtani, és a további többezres lakó- és turistaforgalom tovább terhelné az utakat. A fejlesztők ezért egy látogatóközpont felépítését tervezik, amely a forgalom szabályozásában segítene, valamint egy új kabinos felvonót, amely lehetővé tenné, hogy a síelők a falu központja nélkül jussanak fel a pályákra.

Svájcban még nem épült ehhez hasonló léptékű toronyépület alpesi üdülőhelyen, így nem meglepő, hogy sokan aggódnak az esetleges tájrombolás miatt. A múltban már akadt példa olyan magasépítményekre, amelyek rossz hírűvé váltak, mint a montreux-i Europe Tower vagy a Crans-Montanában álló Aminona-tornyok. Emellett Zermattban a tömegturizmus is egyre égetőbb kérdés: tavaly első ízben lépte át a Klein Matterhorn csúcsát felkereső látogatók száma a 900 ezres határt, ami már így is a kapacitás határán mozog.

A felhőkarcoló megépítése tehát egyszerre ígér megoldást és jelent újabb kihívást. Vajon érdemes-e még több turistát csábítani a Matterhorn tövébe, amikor a falu már most is az elérhetőség határait feszegeti? És vajon valódi, hosszú távú választ ad-e a lakhatási gondokra, vagy csupán tovább mélyíti a társadalmi különbségeket?

Ezekre a kérdésekre ma még senki sem tud biztos választ adni, egy azonban bizonyos: Zermatt következő évei a Lina Peak körüli vitáktól lesznek hangosak, akár megépül a torony, akár örökre álom marad. (1)

(1) - https://www.swissinfo.ch/eng/swiss-oddities/