Kutatók szerint egy 1,7 millió éves mesterséges híd nyomaira bukkantak

Egyre több kutató véli úgy, hogy az úgynevezett "Ádám hídja" valójában egy mesterségesen létrehozott építmény, amely akár 1,7 mill...

Egyre több kutató véli úgy, hogy az úgynevezett "Ádám hídja" valójában egy mesterségesen létrehozott építmény, amely akár 1,7 millió évvel ezelőtt készülhetett. Az Indiai-óceán térségében, a Palk-szorosnál található egy keskeny földsáv, amely Dél-Indiát köti össze Srí Lankával. Ezt a különleges földrajzi képződményt nevezik Ádám hídjának.

Sokan úgy gondolják, hogy Ádám hídja egy özönvíz előtti korszakból származó ősi híd maradványa. Felmerül a kérdés: lehetséges, hogy ez volt az első ember által épített híd a Földön?

Bár a történészek és régészek többsége szerint az első fejlett civilizációk körülbelül 5000 évvel ezelőtt jelentek meg, számos felfedezés utal arra, hogy az emberiség ennél jóval korábban is jelen lehetett bolygónkon. Az ilyen jellegű leletek vizsgálata segíthet jobban megérteni az emberi múlt valódi összetettségét.

A beszámolók szerint ez az ősi híd még a 15. századig gyalogosan járható volt, mígnem a térséget sújtó viharok kimélyítették a tengeri csatornát. Templomi feljegyzések arra utalnak, hogy Ádám hídja egykor teljes egészében a tengerszint felett húzódott, mielőtt egy pusztító ciklon 1480-ban súlyosan megrongálta volna.

Mindazonáltal sok kutató nem ért egyet a hivatalos tudományos állásponttal. Olyan alternatív nézeteket képviselő gondolkodók, mint Robert Bauval vagy Graham Hancock, azt állítják, hogy egyes monumentális építmények – például a gízai fennsík piramisai – jóval idősebbek, mint ahogyan azt a hagyományos történelemszemlélet feltételezi.

Ezen elméleteket gyakran elutasítják vagy figyelmen kívül hagyják, mivel nem illeszkednek a jelenleg elfogadott tudományos keretekbe. Sokak szerint éppen ez mutatja meg a tudomány korlátait: azokat a tényeket, amelyek nem férnek bele az uralkodó nézőpontba, gyakran egyszerűen lehetetlennek minősítik.

Számos ősi kultúra – köztük a sumérok, a görögök, a kínaiak és az amerikai őslakos népek – beszámol globális katasztrófákról, például az özönvízről. Más történetek olyan eseményeket írnak le, amelyeket ma mítosznak tekintünk. A Chimalpopoca-kódex például részletesen ismerteti a Nagy Özönvíz körülményeit és az emberek menekülési kísérleteit a pusztulás elől.



Sok kutató szerint a nagy özönvíz nyomai világszerte felfedezhetők különböző műemlékeken. Egyes elméletek szerint az olyan ősi helyszínek, mint a gízai fennsík, egy több mint 13 ezer évvel ezelőtti globális katasztrófa időbeli viszonyítási pontjai lehetnek.

Dr. Badrinarayanan, az Indiai Geológiai Intézet korábbi igazgatója részletes vizsgálatot végzett az Ádám hídjánál, és arra a következtetésre jutott, hogy a képződmény emberi eredetű. A kutatócsoport tíz helyen végzett fúrásokat, melyek során körülbelül hat méterrel a felszín alatt meszes homokkőréteget, korallokat és kőszerű anyagokat találtak. Ez alatt egy laza homokréteg, majd egy kemény kőalapzat következett.

Búvárok is megvizsgálták a területet, és megállapították, hogy a talált sziklák nem jellemző tengeri eredetű formációk. A kövek elhelyezkedése arra utal, hogy azokat a töltés két oldaláról szállíthatták oda, ami régi kőfejtők létezését valószínűsíti.

A modern technológia fejlődése jelentősen megkönnyítette az archeológiai kutatásokat, és számos olyan ősi szerkezet felfedezését tette lehetővé, amelyek nehezen magyarázhatók a hagyományos tudományos módszerekkel. Felmerül tehát a kérdés: vajon ez az újabb lelet is azt bizonyítja, hogy az özönvíz több volt puszta legendánál?

Az utóbbi években egyre több olyan felfedezés látott napvilágot, amely kihívást jelent a főáramú történelemszemlélet számára. Ezek közül többet azonnal elutasítottak, mivel nem illeszkednek a jelenleg elfogadott kronológiába.

Az egyik legjelentősebb előrelépést a nagy felbontású műholdfelvételek hozták, amelyek révén például a Google Earth is fontos kutatási eszközzé vált. Egyes kutatók szerint az Ádám hídja – ez a mintegy 30 kilométer hosszú földsáv – az egyik legerősebb bizonyíték arra, hogy egy fejlett civilizáció létezett a több mint 13 ezer évvel ezelőtti kataklizma előtt.

Bár sokáig természetes képződménynek hitték, a NASA 2003-as műholdfelvételei élénk vitát váltottak ki, mivel a Palk-szorosban egy hosszú, hídra emlékeztető mintázat rajzolódik ki, amely egyesek szerint mesterséges eredetű.

A hindu hagyomány ezt a földsávot Rama isten által épített hídként tartja számon, amelyet a Rámájana eposz is megemlít. Az építményt ősidők óta Rama hídjaként, vagyis Rama Setuként ismerik.

A Rámájana szerint Rama e híd segítségével kelt át a tengeren, hogy megmentse kedvesét a démonkirály, Ravana fogságából. Az eposz a szerelem, a hősiesség és rendkívüli építmények történeteit meséli el.

Rama a legfelsőbb isten egyik legismertebb megtestesülése, és a hinduizmus a világ egyik legősibb vallása. Az eposz olyan korszakokról is beszámol, amikor az istenek repülő szerkezeteken, úgynevezett vimánákon utaztak, és óriások éltek a Földön – ezekre világszerte találni vélt bizonyítékokat.

Ugyanakkor számos tudós kitart amellett, hogy a híd természetes eredetű, és geológiai folyamatok, illetve Srí Lanka és India szétválása hozta létre. Mások azonban a szerkezet alapjában található nagyméretű, szabályos mészkőtömbökre hivatkozva állítják, hogy az építmény mesterséges.

Érdekesség, hogy a Rama hídja az építőipar és az indiai kormány figyelmét is felkeltette. Egyes vélemények szerint a szerkezet felújítása és eredeti funkciójának visszaállítása jelentős gazdasági és társadalmi előnyökkel járhatna a térség számára.